Mickey webnaplója

Szürcsölöm a történeteket, mint egykor az Ezeregy éjszaka meséit, s közben jegyzetelek. Újra és újra megakadok egy-egy Kosztolányi által használt szón, mert ma nem így mondjuk, mert ő találta ki, mert nem értem, mert  ... mert. Nézzük, miket. Indításul két szó, ami ma fura, és reminiszcenciákat ébreszt bennem. Az egyik ilyen az általa használt mindíg (sic!). Ötödikes voltam, amikor ofőm az általam leírt mindig-et mindígre „javította”. Mivel hiúsága nem tűrt ellentmondást, meghagytam tévhitében.  
A másik visszatérő kategória az író által gyakran használt lélekzet. Ezt magam is így írtam egy gimnáziumi anyagban, s magyartanárom méltán húzta alá, mert akkorra már hasonulását fogadták el hivatalosan: lélegzet. Ami meglep: talán nem a korrektor hibája, hogy Koszolányi idejében az észszerű szó írásmódja megegyezett azzal, amire egy éve változtatták az általam ismert ésszerű írásmódot.
És a szavak. Azt írja: fénymáz – cipőpaszta értelemben; természetesem felvonót ír és nem liftet; levonó papírról szól, nem matricáról; föllábbad – írja – meggyógyul értelemben.  Szító – valahova tartozó, valamivel szimpatizáló értelemben. Enyveshátú fénykép – írja – nem tudom, milyen értelemben. Tűzpont – valahonnan érkező éjjeli világosság, folyamágy – meder... Még megemlítem, hogy leírja a sinkófázik szót sinkófál értelemben.
Van nekünk egy barátunk, akinek a kedvenc időtöltése a régi magyar szavak értelmén való elmélázás volt. Egyszer azzal állt elő: mi az hogy sinkó? Utánaolvastam, s azt találtam, hogy a debreceni tűzoltó diákok bunkós botját hívták így. Majd másutt, hogy a süvegüket is így nevezték. Tegnap az értelmező szótárban a szó görög-latin eredetére utalással szembesültem. A latin szótárban pedig fő, fej értelmére bukkantam. Lehet tehát a sinkó fejrevaló, és lehet fejben (bunkóban) végződő bot a tűzfészek szétrombolására. A sinkófál, pedig (furfangosan ellop valamit) szintén arra utalhat, hogy agyas az illető, és használja a fejét akciójához. A szomorú persze a történetben, hogy nevezett barátom jelenleg súlyos betegen az életéért küzd, és a legkevésbé se foglalkoztatja őt a sinkó és társai jelentése.
***
Jó 20 éve vett versenybiciklink neve sehogy se jut eszembe. Két módszer szokott segíteni. Sorolom az ABC betűit, mi lehet a kezdőbetű? Nem segít. Azt vélem tudni, hogy A-betűvel kezdődik a neve. Nem megy.  Persze, hogy nem. A garázsban járva látom: COMET névre hallgat. „Szentje ne légyön, úgy elfelejtettem, mint Tóth Antal a nagyefföt.”
***
Egykor a jezsuiták hoztak egy hatalmas, közösségnek szolgáló hűtőszekrényt. Elég tagbaszakadt lévén megkértek, hogy segítsek becipelni. Ám elakadtunk egy ajtókivágásban. Mondom nekik: tartsátok a masinát, amíg én megemelem a házat!
Ez jutott eszembe, mert már többször előfordult velem, utoljára ma, hogy ki akarok szállni a kocsiból, miközben a biztonsági övtől még meg se szabadultam. A múltkor így dörmögtem: Nem gond. Felállok, legfeljebb elviszem magammal az autót a hátamon.
Sir 48. f.
Illés
Ekkor, mint a tűzvész, Illés próféta jött, kinek szava lángolt, mint az égő fáklya. Éhínséget hozott rájuk, és haragjában megtizedelte őket. Az Úr szavával elzárta az eget, és tüzet hozott le háromszor az égből. Illés, de nagy voltál csodatetteiddel! Melyik öntelt, gőgös mérkőzhetnék veled? Feltámasztottál egy holtat a halálból, az alvilágból a Magasságbelinek szavával. Sírba küldtél királyokat, és fekvőhelyükről dicső nagyságokat. A Sínai-hegyen büntetéssel fenyegettél, a Hóreben a megtorlás szavát hallattad. Királyokat kentél fel a bosszúra, és prófétákat utódodul. Vihar közepette magasba ragadtattál, szekéren, amivel tüzes lovak száguldottak. Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob törzseit újra helyreállítsd. Boldogok mind, akik téged meglátnak, akik szeretetben hunyták le szemüket, s mi is részesei leszünk az életnek.
Elizeus
Illést elragadta a vihar, de a szellemét megkapta Elizeus. Életében nem félt a fejedelmektől, nem volt ember, aki megbírt szellemével. Nem volt neki semmi lehetetlen, a holttestében is prófétaerő volt. Életében csodatetteket vitt végbe, halálakor meg bámulatba ejtett műveivel.
Hűtlenség és büntetés
Ennek ellenére a nép mégsem tért meg, és nem szakított addig bűneivel, amíg el nem űzték őket országukból, és szét nem szóródtak a föld kerekségén. Csak kevés maradt meg a népből és a fejedelem Dávidnak házából. Némelyek közülük azt tették, ami jó, de a többi csak a bűnt szaporította.
Hiszkija
Hiszkija a várost bebiztosította, amikor a közepébe a vizet bevezette. Keresztülfúratta vassal a sziklákat, s vízgyűjtőket épített. Az ő napjaiban vonult fel Szancherib és elküldte Rabsakét, aki kinyújtotta kezét Sion ellen gőgös hatalmában. Ekkor megremegett a szívük és a kezük, és úgy vonaglottak, mint a vajúdó asszony. Az irgalmas Úrhoz folyamodtak és kitárták feléje esdeklő karjukat. S a Szent sietve meghallgatta őket az égből, és megmentette őket Izajás keze által. Megverte az asszírok táborát, az angyala pedig kiirtotta őket.
Izajás
Mert Hiszkija úgy tett, ahogy kedves az Úrnak, és állhatatosan Dávid útjain járt, amint Izajás, a nagy és megbízható próféta parancsolta neki. Az ő napjaiban fordult vissza a Nap, és ő nyújtotta meg a király életét. Nagy lelkével látta a végső dolgokat, és vigasztalta a Sionban sírókat. Megmutatta örök időkre, hogy mi lesz, s a rejtett dolgokat a létrejöttük előtt. Közöm. Három hatalmas próféta, akik gazdagon részesültek az isten kegyelméből. Látszólag a saját hatalmuk dolgozik bennük, de mind Jahvéra mutat. Nélkülük semmik, vele viszont mindenek felet állnak. Ez az alázat teszi lehetővé, hogy Isten eszközei lehessenek.  Tehát alázat, alázat, alázat... Itt említek két hamis prófétát is: „Szerénység, Virág! Ha valamit szeretek magamban, az a szerénység – mondta Bástya elvtárs.”