Mickey webnaplója

Nem is olyan könnyű jelen lenni. A kellemes dolgokban persze igen, egészen a telítettség érzéséig, de aztán...
Valaha információktól elzárt világban éltünk, bújtuk az antikváriumokat, hátha rátalálunk „arra”...
Ma bújok az információdömping elől. A túl sok se előnyösebb a túl kevésnél. Ez infók jelentős része egymást kioltják. A befogadó (jelen esetben magam) pedig kénytelen értékelni, jóllehet egy-egy kérdésben nem vagyok otthon. Ki mondhatja el magáról, hogy polihisztor? Senki.
Egy gyógyszer segít élni egy másik nem. De melyik melyik?
Egyik orvos ezt javasolja, a másik azt ajánlja. De melyiknek van igaza?
A tévében nézhetsz orvosost, pisztolyost, verekedőst, ötleteket kaphatsz a gazemberkedéshez, és láthatsz még néhány kommersz témát.
A műsorok felében tapsolnak, dobolnak, üdvrivalognak. Természetesen műbalhé.
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát.
Mondhatod persze, van a tévének kikapcsoló gombja. 
Igaz. Van neki. Nem muszáj előtte ülni.
Valaki migránstévének nevezi az egyes csatornát. Nem egészen véletlenül.
Van beszélgetős, vetélkedős és retró műsor is...
Ne én megyek sétálni.
Ezúttal a Hármashatár-hegyet ejtettem útba. Most se néztem, mikor indul a 65-ös járat. Volt időm – életemben először – beugrani a Daubnerhez egy fagyira. Egy gombóc 200 ft. A csokoládéfagyi sötétbarna, s azon belül is még sötétebb a csokoládéreszeléktől. Finom. A 65-ös járat kívánsághangversenyt rendez. A sofőr megérdeklődi, hogy akar-e valamely utas a Szépvölgyi dűlőig menni. Akartam. Ő meg visz még jó néhány megállót a szokott végállomás után. Így nyugat felől közelítettem meg a hegyet. Magasabbról indultam, de erős kaptatók kínozták szívemet. Nem történt baj, szépen kiértem a flaszter úthoz. Onnan meg már sétagalopp a csúcstámadás. Fönt készítettem néhány fényképet az újdonsült kilátóból. Majd lecsurogtam az Erdőgyöngye végállomáshoz. Kb. két órás kirándulás volt ez a séta.
Ízelítő az Iz 14-ből.
Visszatérés a fogságból
Az Úr megkönyörül Jákobon, ismét kiválasztja Izraelt, s nyugalmat ad nekik földjükön. Akkor majd idegenek csatlakoznak hozzájuk, s Jákob házához szegődnek. A népek megragadják és a szülőföldjükre vezetik őket. Ám Izrael háza megszerzi őket rabszolgának és rabszolganőnek az Úr földjén. Így akik elhurcolták őket, a foglyaikká válnak, és uralkodni fognak zsarnokaikon.
Gúnydal egy zsarnok halálára
Azon a napon, amikor az Úr majd nyugalmat ad neked szenvedésed, gyötrelmed és kemény rabszolgaságod után, amelyet rád kényszerítettek, ezt a gúnydalt fogod majd zengeni Babilon királyáról: Hogy eltűnt az elnyomó, és megszűnt az elnyomás! Összetörte az Úr a kevélyek botját ... te is semmivé lettél, akárcsak mi, te is hozzánk hasonlóvá lettél. A te dicsőséged is az alvilágba szállt ...
Fenyegető jövendölések Babilon ellen
Fölkelek ellenük – a Seregek Ura mondja –, és megsemmisítem Babilon nevét és maradékát, sarjadékát és ivadékát ...
Asszíria elpusztul
... Összetöröm Asszíriát országomban...
Figyelmeztetés a filiszteusok számára
 Ne örülj annyira, Filisztea földje, ... a szegények jóllaknak majd legelőimen, és a szűkölködők biztonságban pihennek. Ám a te sarjadékodat éhínséggel pusztítom el, maradékodat pedig megölöm. Jajgass, kapu! Kiálts, város! ... „Az Úr rakta le Sion alapjait, és népének szegényei menedéket találnak benne.” Közöm. Izajás látja, hogy akik fenn voltak le fognak kerülni, és akiket elnyomtak, majd uralkodni fognak. A dolog kicsiben és nagyban egyaránt előfordul. A jelentéktelen dicsőséget erőszakol ki, az agyas háttérbe szorul, az elnyomott megszabadul fogságából, az uralkodót megbuktatják, az elsőszülött jogait veszti egy tál lencséért, aki pedig előnytelen helyzetben volt, annak felvirrad a szerencse csillaga. Egyszer fent, egyszer lent... Eléggé általános a való életben.