Kinyitja a szemét, bekapcsolja a kütyü egyikét, belemerül a mozgó ábrákba, és két oldalról nyomogat egy-egy gombot. Nincs mese, ez a kütyü az a fix pont a világból, ami leköti, ami tán nem is olyan unalmas, mindenesetre felmenti attól, hogy a civilizáció üressége árassza el tudatát. A személy kiléte mindegy. Általánosítható helyzetkép ez csalódott generációkról, akik nehezen viselik el a személytelenséget, az információs dzsungelt, amely inkább összezavar, mint eligazít, inkább elbizonytalanít, minthogy értékes kapaszkodókkal látna el. Korunkban mintha a Prédikátor könyvében foglaltak alakítanák a közvéleményt. Minden hiábavalóság, minden csupán káprázat és szélkergetés. A nálunk játszó gyerekek figyelmét megpróbáltam egy egészséges párnacsata felé irányítani. Egyelőre csak átmeneti sikert könyvelhetek el. Azért még próbálkozom.
Van egy enyhén depis kislány. Nevezzük őt L.-nek. L. faggatásra elmondja, hogy könnyű neked és nektek, mert ott van nektek Krisztus. Ha tudná szegény L, hogy Krisztus nem személyválogató, és mint ilyen, Krisztus ez idő szerint mintegy 7,5 milliárd embernek van ott, ha van rá befogadó készség. (Vö. Az ajtód előtt állok, és kopogok...)
Per analogiam: Könnyű nektek, babonásoknak, mert ott van a szerencsét hozó lópatkó az ajtófélfátokon. Tromf: Könnyű mindenkinek, mert hihetőleg a lópatkó mindenkinek szerencsét hoz, nemcsak a babonásoknak. A rövid anekdotikus közbevetést az egyik fizikusnak tulajdonítják, Niels Bohrnak. Feltehetően nem az övé a poén, ha felhasználta is.
***
Ma a misén az jutott eszembe, hogy ha az Isten tervei szerint egy férfi és egy nő házassága arról szól, hogy ketten lesznek egy testté. Akkor ez egy testület. A legkisebb testület a világon, amelynek csak két tagja van, a házasfelek. Ehhez a testülethez megfelelő lelkület is szükséges, hogy visszakacsinthassanak arra, aki megálmodta testületüket.
***
A confiteort már magyarul mondjuk. Benne: ...én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem... Bennem ez átalakult. Én vétkem, én vétkem én igen nagy étkem.
Ízelítő Jeremiás 41. f.-ből:
Jismael, tíz emberével rátámadt Gedaljára, s megölték azt a férfit, akit Babilon királya kormányzóul rendelt az ország fölé. Ugyanígy megölte Jismael azokat a júdaiakat is mind, akik Gedaljával voltak a lakomán, a jelenlevő káldeus harcosokkal egyetemben. ...útra keltek, majd pihenőt tartottak Gerut Kimhámnál, Betlehem közelében. Az volt a tervük, hogy Egyiptomba mennek, a káldeusok miatt. Féltek ugyanis tőlük, mert Netanja fia, Jismael megölte Gedalját, Achikám fiát, akit Babilon királya az ország kormányzójává rendelt. Közöm. Az égi-földi történések folytatódnak. Hol békésen, hol véresen. Mindenesetre, aki a csillagrendszerek milliárdjainak Teremtője, és a végtelen parányoké is, annak gondviselő szeme rajta nyugszik az embereken is, és semmi sem történik az ő tudomása nélkül. Lehet tudni Páltól, hogy a világon minden Krisztusért van, és benne áll fenn. Ugyanígy azt is, hogy ha áttételesen is, de az egész Biblia róla szól. Ésszel felfoghatatlan a természet nagysága és gazdagsága, és követhetetlen Krisztus hatalma. Így válik elképesztő valósággá, hogy mi olyan fontosak vagyunk neki. Márpedig ez így van. Egyedinek, szépnek, fontosnak teremtett bennünket, akikben gyönyörködni kíván. Ezt csak úgy teheti, ha meghagyja szabadságunkat, s vár a szeretetünkre.
2016.08.13. 16:25 emmausz
Miért élünk, miért van egyáltalán valami?
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr3410408238
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek