Laci atya mai üzenete katolikusoknak: Sem a nyelvre áldozás, sem a kézbe áldoztatás nem olyan fontos, mint az új teremtmény Krisztusban. Az ilyen már egyiket se nézi le, és nem ítéli el.”
Évtizedek óta vallom magam is: A nyelv passzív szervünk, befogad, és kész. Kezünk aktív szervünk, áldást osztó, munkás, felemelő stb. Ennyi a különbség. Az Eucharisztia vétele szempontjából merőben közömbös, hogy hogyan vesszük magunkhoz.
Akár így, akár úgy kapjuk a hatalmas ajándékot. Jézus testamentumban hagyta ránk: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem.”
Ezt tesszük.
Ami pedig a folytatást illeti: az Úr testének vétele „új teremtmény Krisztusban. Az ilyen már egyiket se nézi le, és nem ítéli el. ”
Ez igaz a keresztényekre, igaz minden egészséges gondolkozású humánus emberre, de nem igaz sokakra. Nemrégiben írtam arról, hogy OV kijelentette: Nem az embert ítéli meg, hanem téves, hazug, bűnös cselekedeteit. Ehhez tartotta magát az EP koncepcionális tárgyalása alkalmával is, de nem tartották magukat hozzá sokan az ellentáborból.
Tegnap meghallgatva a tüntetésre készülő ellenzéket, szintén azt tapasztaltam, hogy OV felett ítélkeznek, őt mindenféle ringy-rongy embernek elmondva.
Erről a különbségről beszél Laci atya. Közöttünk ez ne így legyen.
Én kiterjeszteném mindenkire, aki a közéletben felszólal.
Legyen elég az átkozódásból és beszéljünk végre minden embert megillető méltósággal.
Utolsó kommentek