Mickey webnaplója

Van, aki szerint elég jónak lenni. Van, aki szerint nem elég. Aktívnak kell lenni.
Van, aki szerint valósítsd meg magadat, van, aki szerint ne foglalkozzál önmagaddal. 
Van, aki szerint gőz erővel hajszolni kell az elismerést, van, aki szerint semmi értelme nincs.
Van, aki szerint a legfontosabb a hedonizálás, a jólétben tobzódás. Van, aki szerint előre kell haladni, a jó- vagy rosszléttől függetlenül. A többi nem a mi dolgunk.
Van, aki akaratát folyamatosan megfogalmazza miheztartás végett, van, aki az alkalmazkodás híve anélkül, hogy elveit feladná.
Van, aki meg akarja váltani a világot, van, aki szerint már meg van váltva.
Van, aki folyamatosan tanítani akar, van, aki úgy tudja, hogy mindenki tanítvány.
Van, aki feltétlen komfortot kíván ebben az életben kialakítani. Van, aki tudja, hogy üres kézzel hagyjuk el ezt a világot.
Van, aki kívánja személye tömjénezését, s van, aki mindenkit óva int ettől.
Van, aki előbb élt minden teremtménynél, de kétezer éve a világba jött.
Hogy is szól az örvendetes olvasó? „…áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus, akit te szent szűz a világra hoztál.”  
Ő az út, az igazság, az élet, az alfa és az ómega, a kezdet és a vég, a Mester, a Tanító, az Atya Fia.
Ő az élő kenyér, a végsőkig engedelmes, Ő a kapu, a szőlőtő, az ártatlan bárány, az áldozat és a főpap, a világ Ura.
Glória, glória, glória! – trombitálják – méltán – az angyalok. 
A többi pipafüst.