Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2018.05.13. 07:19 emmausz

Diakónusszentelés

Tegnap diakónusszentelésen vettünk részt. Elek Lacit szentelték a Mária utcában.  Minden mindennel összefügg.  Mondom induláskor feleségnek: Amikor a piaristákhoz jártam a Mikszáth térre, egy lelkigyakorlat közben betértem a közeli templomba, ami a Horánszky és a Mária u. között van. A Jézus…

2 komment


2018.05.12. 04:58 emmausz

Kirándulás az IKEÁ-ba

Előbb HÉV, majd metró. A metró alsó peronján középkorú asszonyka próbálkozik. „Vonatjegyre kellene pénz.” Persze. Akár a mondat elejét el is hagyhatná. Kellene pénz. Jut eszembe a közhely: Főnök, van egy cigije? Buszjegyre kellene. Azt hiszem, a lejmolás magasiskolája rejlik a képzavaros szövegben. …

Szólj hozzá!


2018.05.11. 07:32 emmausz

Régi kor fénye felé

Régi kor árnya felé, visszamerengni, mit ér? – kérdezi Kölcsey epigrammájában (Huszt). Ez az árny olykor nem annyira árny, mint inkább fény. Ezért is tettem a címbe a fény szót az árny helyébe, amire a német azt kiáltaná, hogy Falsch!!! No, igen. Néha a múlt nem baljóslatú: fényt hozhat életünkbe.…

Szólj hozzá!


2018.05.10. 09:46 emmausz

Csendet!

A Csönd ereje c. kötetet olvasva elmélázok azon, hogy bennem nincs csönd. Nincs, mert általában fülemben cseng egy-egy dallam, dallamfoszlány ismétlődik ostinató mód, míg egy másik ki nem löki a helyéről. Ha valamiért még sincs belső fülemben semmiféle nóta, csend akkor sincs, mert egyedül hallgatom…

Szólj hozzá!


2018.05.09. 05:02 emmausz

Csönd

Az idei Szent István-könyvhét újdonságai közül is kiemelkedik  – legalábbis nekem – egy vaskos interjúkötet. Címe: A csönd ereje a zaj diktatúrájával szemben.  Robert Sarah bíborossal beszélget Nicolas Diat.  Különösen is érdekes nekem, aki láttam a Csend c. filmet a Grande Chartreuse világáról.…

Szólj hozzá!


2018.05.08. 04:59 emmausz

Urbánusok a XX. sz. elején

Végére értem a Kellér Andor: Bal négyes páholy c. kötete olvasásának. A bőséges életrajz Beöthy László pályájának hallatlanul szélsőséges amplitúdók között zajló életén kalauzol végig. Párhuzamosan részletező korrajzot produkál a XX. sz. elejei polgárosodó főváros értelmiségéről. Ha Tömörkény…

Szólj hozzá!


2018.05.07. 05:16 emmausz

A gonosz álmok fussanak és minden éji képzelet…

Immár megfordultunk a Balatonnál, és ott Kati kutyájával játszottunk. Gazdi nem volt jelen, csak mi és a kutya. Volt ott egy ér, egy sebes sodrású víz. Egy alkalommal a kutyust beleküldtem, hogy fürödjön meg benne. A kutya lemerült, és többé nem került a szemünk elé. Kerestük kézzel, bottal, föl és…

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása