Titi unoka a napozóágyban ringatta magát a nyaralóban.
Apja rászólt: Mit unatkozol itt, miért nem csinálsz valami hasznosat?
Titi visszakérdezett: Nyár van, nem unatkozhatok?
De – hangzott a válasz.
Mire Titi: Oké. Akkor folytatom.   
Engem is faggathatnátok, miért horgonyoztam le Móránál, miért nem tekintek ki az egyéb szerzőkre, az életre, az aktuális eseményekre stb.  
Az én reakcióm se más. Nem tehetem? (De.) Oké, akkor folytatom.
Mégpedig egy érdekes kitétellel, ami költőkre, írókra, alkotókra igaz. Az ének a búzamezőkről c. kötet keletkezéstörténetét meséli el. Abba akarta hagyni a témakeresést és felhagyni regényírási szándékával, amikor templomharang zúgására lett figyelmes. Ez visszavitte gyermekkorába, és szűkebb hazájába, azonnal megihlette, tollat ragadott, és két hét alatt nyomdakész két kötetet írt saját élményei alapján. Most jön a tanulságok összegzése.
„Hogy mi volt akkor? Tudom is én, minek hívják. …Csak egyet tudok biztosan: azt, ha jót ír az író, az nem az ő érdeme. Az megszállottság, révület, sugallat, titok. Az író csak azért felelős, ha rosszat ír. Mert azt olyankor írta, mikor nem diktáltak neki belülről.”
Néhány napja rádiós beszélgetést hallgattam. Dante Isteni színjátékáról váltottak szót a partnerek. Szó szerint nem tudom idézni, de talán nem is ez a fontos. Az ókorban, de a középkorban is általános nézet volt, hogy a próféták, költők nem alkotók, hanem másolók. Azt írják le, amit felülről kaptak. Az alkotó tehát a Lélek, az Isten. Tőle jön a sugallat. Nemde erre hajaz Móra véleménye is? Ő arról írt, hogy „belülről” diktálnak, a beszélgetők arról, hogy „felülről”. A kettő egy. Azt írják belülről, amit kaptak felülről.
Sok mindent nem lehet ehhez hozzátenni. Magam még szűkszavúbban fogalmaztam, mikor megállapítottam korábbi anyagaimra visszatekintve, hogy jobban írok, mint ahogyan tudok.
Így valahogy lehet ez.    
***
Mica lefutotta a maga tíz km-ét a Balaton kitűzött szakaszán. Nem láttam a tévében, nem csoda, hiszen este került sor a futására. Akkor pedig sötét van. Mint említette, öt perc késéssel érkeztek az előző etap résztvevői a stafétapontra. Ő belehúzott, és ledolgozta a kiesett perceket, sőt pluszban adott is egy percet a következőknek.
Ami érdekes még, hogy a tó északi oldalán az országos kék jelzés mentén a hétvégén a gyerekekkel együtt tettek egy próbatúrát. Két pecsétet szereztek pontgyűjtő lapjukra.
A brosúrájuk szerint eddig 6000 ember járta végig az országos kéktúrát. Lehet, hogy tényleg teljesítik?
Szép lenne.