Olvasom D.-nél, hogy a tárgyaknak nincsen színe, azt mi szemünk látja meg rajtuk. Ez igaz is, meg nem is. Ha nincs színük, akkor mit látunk meg rajtuk szín helyett. Ugyanígy menne át filozófiába, hogy a tárgyaknak anyaguk is alig van, és simán át kellene hatolnunk a szintén anyagból álló tenyerünknek az asztal lapján, hiszen csak pontszerű egymástól jó távolságra lévő energiagócok vannak, s ezek alkotnak térrácsot hatalmas köztük lévő űrökkel. Tenyerünk úgyszintén.
S ha az atommagokat összesöpörnénk, akkor az anyagnak súlya se lenne (tömege), egy gombostűfejnyi térben elférne egy vasúti mozdony összes atommagja, és tömege azonos volna a mozdony tömegével (súlyával).
Ha jól meggondoljuk, anyag nincs is, csak valami, aminek kettős természete van. Ha jól megnézem, részecskék halmaza, ha még jobban megnézem, hullám természetű energiakvantumok, na, akkor mik is?
Csak ki ne derüljön, hogy mi sem vagyunk, mert a pete nem mi voltunk, az ondószál se, a kettő együtt is alig. A többi meg hozzá adódott, hogy majd ismét porrá legyen, ha befejeztük a lélegzést, s egyebeket.
Ezek után csak halkan jegyzem meg, hogy a növények levelei sem zöldek, csak a klorofilltől látszanak annak. Ősszel aztán, mielőtt végképp elpusztulnak, visszakapják sárgától bordóig terjedő alapszínüket. Még halkabban jegyzem meg, hogy mi se vagyunk öregek, csak túl hamar születtünk meg, így a később születettek úgy különböztetnek meg maguktól minket, hogy öregeknek titulálnak.
Ha minden viszonylagos (relatív), akkor semmi se létezik igazán, de hát akkor a relativitás se létező, tehát maga a relativitás semmis.
Az előző okosságok (és őrültségek) ellenére örülök annak, hogy naponta, mostanában a hajnali órán jön el az a kegyelmi pillanat, amikor megoszthatom egy-egy felmerülő gondolatomat, elkészített fotómat, s egy ízlésemnek megfelelő zenét azokkal, akiket érdekel ilyesmi.
Nekem ez elég fontos, ha nem is abszolúte az. Mindenesetre napjaim kezdését bearanyozza a lehetőség.
***
A tegnap történéseinek egyik meghatározó mozzanata, hogy a járvány tobzódásának csúcsa Mo.-on hihetőleg május eleje, 3-4.
Meglehet. És utána?
Eltakarodik? Levonul? Mérséklődik? Kidughatjuk a képünket az utcára?
Talán igen, valószínűleg nem. Majd, ha elkészül a hatásos vakcina...
***
Szerettem volna Rácz Aladár előadásában Bartók 6 román táncát elővezetni, de a youtube-on nem találtam.
Legyen akkor ezúttal itt Szilas Imre Postludiuma. Kedvesen kibontakozó zene szintetizátorra. Van benne egy rész, amikor a szekvenciák ismétlődnek. Nekem a szülő és gyerek párbeszédét imitálják. A gyerek kérdez, a szülő válaszol. Érdemes erre odahallgatni. https://www.youtube.com/watch?v=AzcS2hsSz-Y
2020.04.21. 03:31 emmausz
A hajnal kegyelmi idő
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr7115627254
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek