Mickey webnaplója

Tegnap gyönyörű napsütéses szellős idő kerekedett. Délben erőt vettem magamon, és elhatároztam, hogy meglátogatom a Duna-partot sétálás céljából. Csatlakozott hozzám feleség is. Nagyon kevesen sétálgattak a parton, kivétel nélkül maszk nélküliekkel találkoztunk. A ritka előfordulások miatt nem tekintettük magunkra nézve se kötelezőnek az öngyötrő maskara felvételét. Volt, aki elnyúlt a part rejtekében, vélhetően csöves, volt, aki félmeztelenül napozott, vagy tíz bringással is találkoztunk, többen kutyát sétáltattak, mások csak hozzánk hasonlóan megszellőztették tüdőjüket, s kedvükre gyönyörködtek a megunhatatlan folyó látványában. Készítettem jó néhány fényképet. Az a feneség, hogy nehéz újat alkotni a harminc éve fotózott tájról. Mondhatni, hogy most másképp sütött a nap, más a megvilágítás, de hát a pirosló vadszőlő éppúgy piros, mint az előző években. Azért mutatok majd az idei képekből. A folyóparton nem fényképezhetem le se a Fujit, se a Csomolungmát. Mindig csak hajókat, csónakokat, evezősöket, madarakat kattinthatok.
***
A séta egészségmegóvásunk eszköze. Rendben van, hasznos időtöltés.
A napi mise lelkünk egészségesítésének a lehetősége. Rendben van.     
A napi bevásárlás táplálkozásunk alapanyagainak beszerzése. Rendben van.
Évek óta töröm a fejemet azon, hogy miféle értéket vagyok képes még megvalósítani, amíg egyáltalán tudok mozogni, és értelmi képességeim is kielégíthetőnek mondhatók.
Velemkorú társaságunk tagjainak hogyléte felől érdeklődtem emailben, s a kapott válaszokból többnyire az derül ki, hogy valamivel el kell ütniük az időt, szunyókálástól az olvasásig, a tévé előtt való üldögéléstől a számítógépes játékokig, az okos telefonok piszkálásáig. Persze hozzáteszem, hogy nem kevesen itt-ott kopásnak kitett testben mozgunk, s kapkodjuk be a gyógyszereinket, vannak, akik továbbra is dolgoznak.
Meg kell vallanom, hogy megnyugtató felismerésre nem jutottam. Szép sorban elmaradtak korábbi megbízásaim, többnyire kéziratok gatyába rázása. Még az unokákkal való személyes odafigyelés, ami értelmesnek látszik. Ám a fertőzésveszély folytán a találkozások száma megcsappant az utóbbi időben.
Majd csak vége lesz a pandémiának, ha Isten is úgy akarja.    
***
A Pokorny név még csak hozzávetőlegesen nyugodtat jelent, de hogy Prohászka, hogy Prokop mit jelent, azt alig találjuk. Hogy Carter, Wagner egyaránt kocsis értelmű, azt még csak tudjuk, de hogy van-e értelmes jelentése a nevek sokaságának, azt nem tudjuk. Világatlaszunk felsorol különféle külföldi nyelvű földrajzi neveket, megjelölve magyar megfelelőjüket.  Szerintem kellene egy olyan szótár, amelyik a világnyelveken fellelhető családnevek magyar fordítását adná. Azt gondolom, hogy volna rá kereslet. Pl. a Gordon kelta eredetű férfinév: nagy domb értelmű. Ki tudta? Nálunk a nagybőgő lehetséges neve.
Azt, hogy a világnyelvek keresztnevei milyen magyar megfelelőt takarnak ugyanígy érdemes volna szótár formában megadni. Avagy ki tudja, hogy az Iván, a John, a Sean, Johann, mind János értelmű?
További fejtöréseket lehetne kivédeni egy olyan szószedettel, amelyek a becézett formákat sorolná fel. Avagy mindenki tudja, hogy a Bill a William beceneve? S a Kal a Kalebé?
***
Zene. Na, ez még megmaradt kedves időtöltésnek. A zenehallgatás, olykor a Yamahán való pilinckázás is. Mivel Miklós sógorom nagyon kedvelte a Banán-dalt, rá emlékezve (ebben a hónapban lenne a születésnapja) álljon most itt Harry Belafonte előadásában.
https://www.youtube.com/watch?v=9L9angh4KdQ