Rendes szokásom szerint a hajnal előtti órákban kb. háromnegyed kettőkor rendeztem soraimat, elmélkedés, összeszedettség, közbenjárások kérése.  Fél három lehetett, amikor ’szél kele’ úgy, ’mint sír szele kél’, s az utca mosódott fái közt lebegő levegő bólogat immár felém. Félretéve a hamis idézést, enyhe szellő „szellő”ztette át lakásunk minden helyiségét,
mit a miénket, egész Budapestet,
mit Budapestet, az egész országot.
Meg sem merem saccolni, hogy hány billió ventilátor teljesítményével egyenlő az időnek, levegőnek ez a járása.
Meg se merem saccolni, hogy mekkora összegű megtakarítást eredményezett ez az országos méretű szellőztetés. Egy bizonyos, hogy
ingyen kaptuk, amiért hatalmas köszönet jár.
Ingyen, mint a sápadt hold fényét,
mint az erős fényű nappali világítót,
mint az oxigént, s
mint a növényeket, állatokat, a mi eledeleinket,
a biodiverzitást, a
hajlékainkat, ahol megpihenhetünk.
***
Megnéztem a svéd-ukrán meccs első félidejét. 1:1. A végeredmény egál nem lehetett, pedig igen kiegyensúlyozott erőnlétet mutatott a két csapat. Majd éppen most megtudakoltam a google-n, hogy hogy végeztek. „Ukrajna a 121. percben nyerte meg a svédek elleni, csontzenével tarkított meccsét 2:1.”  Kiábrándító az Európa-bajnokságon tapasztalható fokozódó durvaság, s annak az eltűrése. Ugyanúgy kiábrándító a csapatok BLM-et elismerő térdepelése, s talán a perverzitásokat magasztaló szivárványos hirdetések, háttérben való állandósításuk még kiábrándítóbb. Szodoma és Gomorra! …?
***
Lehet cifrázni a válaszokat, mégis azt gondolom, hogy ami fontos, figyelmünket és időnket arra fordítjuk. Elég, ha csak a média és a kütyük, számítógép előtt töltött időnket összehasonlítjuk azzal az idővel, amelyet valamiféle érték létrehozásával töltünk el. Vajon mit mutat saját statisztikánk?
Nem húzom ki magamat.
***
Cél
Ébrenlétben s álmomban
Éltemben s halálomban
Veled lenni