A nap természetesen a pápalátogatás jegyében zajlott le. Éjjel elgondoltam, hogy a tegnapi szúró napsütés ellenére veszem a bátorságot, és elmegyek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére, amelyet Ferenc pápa celebrál sokadmagával. Előbb azt gondoltam, hogy feldobok egy pénzt, s ha fej, elmegyek. Aztán azt, hogy akkor is elmegyek, ha írás. Reggel jókor bejelentettem ebbeli szándékomat. Tücsi, aki tegnap alaposan elfáradt, s lemondóan nyilatkozott részvételi szándékát illetően, most döntésem nyomán azt mondta: Ő is eljön. Megdöbbent arckifejezésemet látva, félig viccesen a karizmatikusok szlengjét használva azt mondta: „azt kaptam”, hogy menjek.
És jött.
És mentünk.
Mentünk HÉV-vel, villamossal, az Oktogontól pedig gyalog a Rippl Rónai utcáig. Majd regisztrálás és a  fémdetektorral való megkezelés után tovább az Andrássy út beszájadzásáig, csaknem a Hősök teréig. Ott kaptunk egy helyet egy „foglalt” padon, majd egy óra várakozás után magam egy plakátoszlop tövében landoltam. Ott követtük a nap vonulásának függvényében az előbbre araszolást végig árnyékban maradva, mígnem elénk telepítettek egy kerekesszékes matrónát. Tőle aztán nem követhettük tovább az árnyék vonulását. Viszont enyhe szellő segített a hőség elviselésében. Egyébként is lekötött bennünket a ritka szép és rendhagyó mise, amelyen a De Angelis gregorián mise tételei hangzottak fel, meg különféle szép dallamok tökéletes előadásban, tökéletes kihangosításban. Reméljük, hogy a kongresszus beszédei, a pápa köszöntője és homiliája, a magyarokhoz intézett búcsúüzenete mind-mind meg fog jelenni valamiféle könyvalakban. Addig marad a közhelyszerű vicc, melyet állítólag elsütött a pápa, s amely így hangzik: Miért nem fognak a mennyben magyarul beszélni az üdvözültek? ???
Mert a magyart megtanulni képtelenség, és az örökkévalóságig tart.         
Megjegyzem, hogy a térről vissza a Nagykörútig egyre hömpölygőbb tömegben jöttünk, viszont árnyas utcán mindvégig. Meg is jegyeztem Tücsinek a lelkes tömegben haladva: Nyertünk! Hajrá Ferenc ...(város)...pápa!
Az első kombinóra felfértünk, s a HÉV-en ülőhelyünk is akadt. Így lett vége a félkilenckor kezdődő, és kb. két órakor véget érő akciónknak.
A készült képekből bőségesen fogok mutatni a FB-on. Plébániánkról valaki már jelezte, hogy összegyűjtené az elkészült fotókat mindenkitől, aki részt vett az 52. NEK-en.