Ma reggel azzal az érzéssel keltem, mint amellyel az Amerikai úti klinikán egykor, ahol stroke-kal kezeltek, és ahol mindennap megkérdezték, hogy hol vagyok, és hányadika van. Készülnöm kellett rá, mert nekem, törzsgárdás nyugdíjasnak a napjaim itthon is egyformaságban teltek, és nem kellett ahhoz betegnek lennem, hogy eltévesszem a dátumokat.
Mérgemben megkérdeztem az ápolónőt, miért faggat a dátum felől?
Csak a kórházi protokoll szerint járok el, mondta ő, nem a maga bosszantására, de tudnom kell, hogy elméje rendben működik-e?
Volt igazsága.
Egyik betegtársam azt mondta a nővérnek, hogy Szegeden van.
Mindegy is.
Ma szombat van és április 29-e, ha másért nem, azért, mert május 1. hétfőn lesz.
Ja – és Budapesten vagyok.
Éjjel esett az eső, Cs. és C. megérkezett Amerikából, a pápa megérkezett a Vatikánból.
Előbbiekkel találkoztunk, utóbbi ténykedését követjük a tévén, amelyet őszentsége 1990 óta nem néz. Íme egy paradoxon.
Mivel mozgásunkban korlátozottként nem megyünk ki a holnapi pápai misére, azt is csak a tévén keresztül fogjuk követni. Akik kimennek, az első 30 ezer emberen kívül mindnyájan csak a kivetítőkön keresztül vehetnek részt a szertartáson. Ha bakafántoskodni akarnék, megkérdezhetném: aki a tévén keresztül nézi, annak nem számít misén való részvételnek. Még egy paradoxon. Ezt most nem is oldom fel.
Ma délelőtt a pápa a Rózsák terei templomban találkozott a szegényekkel, hajléktalanokkal, fogyatékosokkal, menekültekkel.
Ezen a téren pofozták fel a regnumi fiatalokat felbérelt balos suhancok valamikor a hetvenes években. (Az erős fiúk tudatosan nem tanúsítottak semmiféle ellenállást.)
1973-ban itt keresztelte Éva lányunkat Balás Béla, aki később püspök lett.
Jóval később itt keresztelte Lillát Székely János, aki később püspök lett.
1997-ben itt énekeltük Szilas Imre kétféle kompozícióját, a beat-misét és egy swing stílusú misét (Abonyi mise).
Akkor Spányi Antal fogadott bennünket, aki később püspök lett.
Akkor éppen télies hideg volt,
akkor éppen tatarozták a templomot,
akkor éppen üresen tátongtak az ablakok,
akkor besüvített rajtuk a jeges szél, kihallatszott harsány éneklésünk és behallatszott a kutyák ugatása.
Rég volt, és igaz volt.
Utolsó kommentek