Mickey webnaplója

Ugye, olvasom Faludy Gy. könyvét, a Pokolbéli víg napjaim címűt.
Az író visszavisz 1949-be, visszavisz az Andrássy út 60-ba, ahol ma a Terror Háza Múzeum működik. Nem véletlenül.
F. Gy-t kémkedéssel vádolják, s koncepciós pert akarnak a nyakába zúdítani.
Most idézek az ottani  kihallgatásáról feljegyzett mondataiból:

 „1949 májusában a Magyar Írók Szövetsége felszólította tagjait, hogy ünnepeljék meg műveikben Sztálin elvtárs … hetvenedik születésnapját. Faludy György ebből az alkalomból, névtelenül, Arany János A walesi bárdok című költeményét postázta az Írószövetségnek. Igaz?
– Nem igaz – hazudtam.
– Úgy? Nem igaz? – üvöltötte, és nekem esett a gumibottal. Közben még egy ávós tiszt lépett a szobámba, aki szintén ütni-verni kezdett. Végül elmentek ebédelni, engem pedig ismét kiállítottak a folyosóra. Úgy össze voltam verve, hogy alig tudtam a lábamon maradni, míg orromból-fülemből csepegett a vér, de legalább maradt időm gondolkodni, mit feleljek, ha visszatér…
kivágtam a négy oldalt A walesi bárdokkal, borítékba csúsztattam … megcímeztem az Írószövetség Gorkij fasori székházába…, és bedobtam a postaládába…
De mi lesz, ha Sztálin hetvenedik születésnapjára készült versemről is tudnak? … Hány napi kínzás után vallom be, hogy írtam ilyen verset? Mi kell hozzá? Talpalás, verés nem elég, kibírom. De mi történik, ha sót nyeletnek velem, és nem adnak vizet innom? Ha rajzszögekkel az asztalhoz szögezik herezacskómat és azt ígérik, hogy felborítják az asztalt? Ha bevisznek a kénsavas kádhoz? Hogyha nem vallok, agyonkínoznak. Ha vallok, felakasztanak.
Csizmás Kandúr jókedvűen tért vissza, és leültetett szobájában.
– Bevallom, hogy Arany János versét én küldtem be névtelenül az Írószövetségbe.
– Beismerését elfogadom – felelte barátságosan.
– Árulja el nekem, honnan jöttek rá. … egy papírlapot keresgélt fiókjában.–
– Azt kérdezte, honnan tudjuk, hogy A walesi bárdokat maga küldte be? Megmondhatom – mondta és a papírlapról olvasta: –, a magyar Írószövetség taglétszáma 241 fő. 92 elvtársunk a megkeresésre különféle kontribúciókkal válaszolt. Köztük Zelk Zoltán nagyszerű költeményt írt, A hűség és hála éneke címmel.* Ilyen verset maga sohasem szül meg. Nem mintha tehetsége hiányoznék, hanem mert rossz útra tért. Zelk verse mellett más értékes kontribúciókat kaptunk. Ugyanekkor 148 dögbogár 148 levélben értesítette a szövetséget, hogy az ünneplésben legnagyobb sajnálatára nem tud részt venni. Idegösszeroppanásban szenved. Nyolc verset írt, de mindet túl gyengének tartja ahhoz, hogy el merje küldeni. Mamája haldoklik. Krónikus fejfájás kínozza. És így tovább. 92 meg 148, az összesen 240. Az írószövetségnek azonban eggyel több tagja van. És ez maga, a 241-edik, aki A walesi bárdokat beküldte.”

Az értelmiség egy része tehát meghasonlott, mások nem tudtak a politikai terror légkörében tovább élni. Ez vezetett 1956 forradalmához. Kell ezt magyarázni?
* Az 1973-ban kiadott Sirály c. vaskos verseskötet (összegyűjtött versek) nem tartalmazzák Zelknek ezt a versét.