Mickey webnaplója

Tegnap zömmel szép idő volt, hogy aztán estére egy kiadós felhőszakadás bizonyítsa: a májusi eső aranyat ér.
A nap jó részét azzal töltöttem, hogy Menczer Gusztáv könyvét (A GULÁG rabtelepei, a bolsevizmus népirtásának színtere) olvastam.
Nagyon jól megírt kötet.
Tele az ilyen-olyan élményekkel, megtűzdelve dokumentumokkal.
A szerző alapos munkát végez, saját sorsa mellett a közelmúlt történelmi-politikai elemzését is adja.
Most kötetéből idézek néhány kitételt:
- Egy koreai orvos mesélte: az igazi Kim Ir Szent eltették láb alól, és egy koreai közegben nevelkedett Cseka-tábornok feladatul kapta, hogy egy, a VH-ben harcoló koreait neveljenek át Kim Ir Szenné. A művelet sikerült Az új KIm a szovjet érdekeket szolgálta. 40. o.
Mintha ma is jóban volna Észak-Korea Oroszországgal.
-  A tábor orosz parancsnoka a magyaroktól búcsúzva így nyilatkozott: „Önök semmit se változtak, megmaradtak a mi ázsiai, orosz bunkóságunk és véres kegyetlenségünk ellenére a nyugati római egyházhoz tartozó európaiaknak.” Korábban nem így beszélt. Mint mondta: „Az akkori körülmények nem tették volna lehetővé a jelen beszélgetésünket. Egyébként őseim régi nemesek és értelmiségiek. Magam pedig történelem-latinszakos tanári diplomát szereztem Pityerben (Szentpétervár).
- Vlagyivosztokból indultak a hazatérő rabok. Ott a hajón [MG]  látott egy napkeltét. Gyünyörűen ír róla.
„A fedélzeti részben hajnal felé megnéztem a Csendes-óceánon a napkeltét. Kimondhatatlanul szép volt. A fekete sötétségből lassan a láthatáron valami változni kezdett. Talán két perc múlva encián kék színű lett a tenger »vége«, majd lassan kibújt belőle a narancssárga óriási nap széle. Viszonylag gyorsan egyre magasabbra került. Úgy tűnt, mintha pár száz méterre lenne. Majd amikor teljes kerekségében kibújt, hirtelen egyre kisebb lett és eltávolodott, fel ez égbe. A látvány annyira lenyűgözött, hogy a kapitány szava is alig jutott el az értelmemig….
A könyv nem foglalkozik a legutolsó évek történéseivel. Nem is teheti. Nyolc éve adták ki a kötetét.