Mickey webnaplója

Oda. Beérkezik a szerelvény. A MÁV-Start kezeli ezt a vonalat. A bemondó máfsztartnek ejti. Nem tudom, miért. Helyjegyem a Rail-Jet 21-es kocsijába szólt. Mondom is annak, aki ott ült ugrásra készen: Ugye, megérti: ez az én ülőhelyem. Megértette.
Nagy varázslat ez az utazás. Veszed a helyjegyet, mert 65-ön felül ingyen utazhatsz az országban, csak gyorspótjegyet kell venned vagy helyjegyet. A helyjegy hétvégén többe kerül, mint hét közben. Ha a vonat minden helyére elkelt a jegy, akkor is kiad a pénztár jegyet, avagy 65 felett felszállhatsz a vonatra. De... pótdíjat kell fizetned a kalauznál, ami valamivel többe van, mint a helyjegy, s ráadásul nem jogosít leülni, csak akkor, ha valaki nem utazik azok közül, akik helyjegyet vettek. Eddig követhető? Na, már most. Megvan a helyjegyed, II. o. vagy ha ráfizetsz, első akár. Én II.-on szoktam utazni. Három helyett a kocsi széltében négy ülés. Ezek kissé keskenyebbek, miként a köztes folyosó is. Így sorsodnak megadva magadat nem igazán kerül elő a fényképezőgéped, ha akadna témád, ha nem. Nekem akadt volna odafelé. Az Észak-Komárom-i Duna-parton két daruforma emelődaru úgy állt gémjével egymás felé, mintha egy tojó és egy gácsér beszélgetett volna. (Érdekes, visszafelé háttal álltak egymásnak.) Láttam még kócsagokat is egy mező közepén. De hát kofferből elő... Forgolódsz a géppel, befénylik a koszos ablaküveg, nem is folytatom. Jó képlehetőséget igazán a sebesség kínál még, ahogyan a távolodó bokrok össze felé mennek. Alighogy leültem, mellém kéredzkedik egy lány, gyanítom Németo.-ba készült, mert belepislantottam bilingvis könyvébe. Mindenesetre Győrnél feláll, s mosolyogva mondja, inkább a felszabadult kettős ülésre ül át, mert az kényelmesebb. Mosollyal viszonoztam döntését, mert mindkettőnknek kényelmesebb így. Azaz inkább csak nekem, mert még Győrben felszállt egy néger, és engedélyt kért a lánytól, hogy mellé ülhessen.
Vissza. Helyjegyem a R-J 24. kocsijába szólt. Megjegyeztem az ülésszámot is, hogy felszállva a vagonba rögtön rátaláljak. Amint megálltam foglalt székem mellett, felpattant egy fickó. Nem is kellett magyaráznom, tudta azt ő is jól, hogy „helybitorló”. Ha lehet, még többen utaztak állva a vonaton. Ezek aztán vándoroltak. Aki hátulról jött, elöl keresett szabad helyet, aki elöl szállt fel, hátrafelé igyekezett a helyfoglalás reményével. Hogy nem jöttek rá, hogy itt sincs semmi, ott sincs semmi. Fotóstémák visszafelé a komáromin kívül: Zöld mezőben elszórt zöld gömbszerű bokrok kontrasztos árnyékkal. A lébényi templom kettős csúcsa. Zoommal jó képet adott volna.
Győrben többek között felszállt egy sárgabőrű pár, tán indonéziaiak. Egy pohos fiatal srác és egy filigrán lányka. Fiatal házasoknak látszottak. Keresték ők is az ülés lehetőségét – eredménytelenül. Majd megadták magukat sorsuknak, és próbáltak a csomagok részére kialakított - valamivel tágasabb - részben megmaradni. Láttam, hogy a fickónak nagyon nehezére esik az állás. Mindenesetre mosolyogtak. Megesett rajtuk a szívem, vagy 20 perccel a megérkezés előtt. Kimentem csomagostul a peronra, és nekitámaszkodtam az ajtónak. Végül is egyfolytában ülni sem kényelmes. Visszanéztem. Nem a pohos ült a helyemre. Határozottan a lányt kérte, hogy foglaljon helyet.
Tanulság. 1. Van még lovagiasság a világon.
2. Lehet jókedvűen is kényelmetlenkedni.
3. Egy kérdés. Minek adnak el az ülőhelyek számát meghaladó mennyiségű jegyet egy vonatra, ha távolsági járatról van szó. Repülőgépen sem szabad állva utazni. Vonaton miért igen?
4. Igazam van-e, ha arra gondolok a múltban még a helyjegy nélküli, olykor zsúfolt vonatokon is megesett, hogy idős embert látva a fiatalok egy része felajánlotta ülőhelyét, akár csak egy-egy szakaszra is. A helyjegyes világ individualista intézményként működik. Megvettem, tehát jogos vagyok elfoglalni a székemet. Ha állnak, még jobban is esik annak a tudata, hogy én ülhetek. S még véletlenül se adom fel előnyös pozíciómat. Ha nem kapott helyjegyet valaki, halasztotta volna későbbre utazását.
Összefoglaló az 1Mak 3-hoz. Makkabeus Júdás óriás növésű, erős, mint az oroszlán, reszket előtte az ellenség. Apollóniuszt megveri, kardját ő forgatja tovább. Júdás kevés emberével győzött sokakon, mert az Úr vele volt. Antiochusz nagy zsoldos sereget toboroz, két vezérét, Nikánort és Gorgiászt küldi Izrael ellen 40 000 katonával, 7000 lovassal. A zsidók imádkoznak, böjtölnek, megszaggatják ruhájukat, s kérik Isten segítségét. Emmausz közelében ütnek tábort, s kora reggeli támadásra készülnek. Közöm. Nemcsak a zsidók, a pogányok is bálványaik közbenjárását kérik az eredményes ütközethez. Azt tervezik, hogy kiirtják valamennyi zsidót. Majd meglátjuk, mire mennek. Az ószövetséget olvasva bizonyítottnak vehetjük azt a tényt, hogy a világtörténelemben nem telt el egy nap se, amikor ne lett volna valamiféle háború a Földön. Nagyon kevés napot jelölnek a kutató történészek, melyek állítólag békében teltek. De hát mit tudnak a helyi csetepatékról, melyek fel nem fedezett földrészeken is folytak.