Just walking in the rain (Úgy koppan az eső). Az 1956-os melbourne-i olimpiával egy idős lehet, tán kicsit régebbi. Emlékezetem szerint onnan hozta Szepesi György a lemezt, hogy bejátsszák rádióadásban. A kereső szerint amerikai sláger volt. Lehet. Nem tudom. A koppanó szöveg későbbi, eleinte nem énekelték magyarul.
Énekelte viszont az Illés együttes az Elvonult a vihar c. számot. A Tolcsvay trió pedig: „Jaj nékem, bőrig ázom, ha nem áll el hamar...” (Esőben). A dolog ma azért aktuális, mert tegnapelőtt-előtt hó esett, az unokák vidáman szánkóztak, tegnap ónos eső, a felnőttek (és az autók) akaratuk ellenére csúszkáltak, ma meg eső (esett egész éjszaka is), és mindenütt elolvadt a hó. Holnaptól lassú lehűlés várható, folyamatosan fog esni. Egy hét múlva visszatér a tél. Ennyit a meteorológiáról.
Nem akarok megfeledkezni a Beatles nótáról sem: Rain. Egy felvételpróbán Lennon rosszul tette fel a szalagot, s érdekesnek találta a visszafelé játszott gitárszólót. Tehát beépítették ezt a furcsa dallamrészletet oda-vissza.
Ami érdekes, hogy csupa szórakoztató zene jutott eszembe, pedig bizonyára sok komolyzene is foglalkozik a viharral, esővel. Elég csak olyan programzenére gondolni, mint Beethoven Pasztorále szimfóniájának vihar jelenete, vagy kortársának, Liszt Ferencnek a Les Preludes hasonló témája. Úgy gondolom, hogy az operák egy része is él a viharok megjelenítésével. Nem sorolom tovább.
Ma avarrohasztó, hóolvasztó eső fog esni az égből – gyengítetlenül.
Ízelítő a Péld 28-ból. ...mindent megértenek azok, akik keresik az Urat. ...Aki elfordítja fülét a törvénytől, annak még az imája is szégyen. ...Ha az igazak győznek, nagy a fény és ujjongás, de ha a gonoszok győznek, mindenki elrejtőzködik. ... irgalomra lel, aki bevallja bűnét. ...aki utálja az igaztalan pénzt, soká él. ... akit kiontott embervér terhe nyom, a sírjáig menekül. Ne támogasd! ... Dúskál a kenyérben, aki műveli a földjét, szegény lesz, aki üres dolgok után futkos. ... Aki mást megint, az végül kedvesebb lesz, mint akinek a nyelve hízelgőn szól. ... Veszekedést szít a telhetetlen ember, erőre kap, aki az Úrban bízik. ... Ha a gonoszok győznek, mindenki elbújik, de hogyha megbuknak, nő az igazak száma. Közöm. A fejezet csaknem minden gondolata az igaz és gonosz tulajdonságainak a szembeállítása: Pl.: Dúskál a kenyérben, aki műveli a földjét, szegény lesz, aki üres dolgok után futkos. Közmondásos, hogy jobb egy igaz ellenfél, mint egy látszatbarát: Aki mást megint, az végül kedvesebb lesz, mint akinek a nyelve hízelgőn szól. Mekkora igazság van abban, Ha a gonoszok győznek, mindenki elbújik, de hogyha megbuknak, nő az igazak száma. Mintha a baloldal végét jelentő rendszerváltás után az egyházakhoz visszatérés jellemezte volna a társadalmat. A képlet persze nem túl egyszerű: Igazán, akik kitartottak a szorongattatások idején, azok tekinthetik magukat hűségeseknek, noha 1990 környékén csakugyan „nagy lett a tolongás a damaszkuszi úton”.
2016.01.10. 07:13 emmausz
Esik
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr78256792
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek