Mickey webnaplója

Minap másoltam le Prokop Péter egyik gondolatát: - Befirkált papírszalvétát morzsák közé söpöri a pincér. Holnap meg elönt a méreg, hogy a modern múzeumban ugyanilyen macskakaparást mutogatnak. Ki kezeli a váltót, s milyen alapon dönt, hogy ugyanaz itt szemét, amott meg remekmű? Itt alighanem erős a nepotizmus. Megjegyzem, volt már abból botrány, hogy a kiállított halmazt a takarítónő szemétnek vélte, és kisöpörte a többi szeméttel együtt. 
Most egy érdekesnek ígérkező albumot vettem a kezembe, és megerősíthetem, hogy Prokopnak igaza van.  Hogy mi szemét és mi műremek, az meglehetősen szubjektív valami. Megrendeltem és megkaptam a National Geographic magazin 1997-es keltezésű különszámát, amely nemcsak a címben (A legjobb 100 fotó) ígért képeket hozza, hanem kommentálja is őket, mégpedig bőségesen. Mivel a lap szerkesztőségének a kezén 1888 óta a fotók milliói mentek keresztül, a zsűri szokás szerint igen nehéz helyzetben volt, hogy a 100 legjobb mesterművet tálalja albumjában.
Hogy mennyire sikerült ez a törekvése, az album nézegetőinek kell eldöntenie. Nem egy fotó esetén felmerül bennem a kétség.
Ha ez a kép benne van az első százban, milyen lehet a több millió?
A képek jó része attól került az érdeklődés középpontjába, hogy a fotós egy soha meg nem ismétlődő jelenséget kapott lencsevégre. Ilyen egy hímoroszlán portyára indulásának a körülmények miatt elég homályos felvétele, ilyen egy cápa alsó fogsorának a felvillantatása természetes körülmények között. Inkább csak elképzeljük magát a cápát, mintsem látjuk a fröcskölő vízzuhatagban. Kicsit ilyen a lóverseny paripáinak képe, amint a hajtűkanyarban vágtatnak, és egyikük lába láthatóan eltörött.
Mit mondjunk arról a képről, amely igen színes, de pusztán azért számíthat figyelmünkre, mert magukat kellető férfiakat ábrázol, mindenféle maskarában, függőkkel. A szemüket forgatják, s széles nevetést erőltetnek, hogy tessenek az amazonoknak.        
A címlap képe az afganisztáni menekült nő portréjával csakugyan meggyőző erejű. Tetszik az a gesztus is, amelyet a perui pásztorgyerekről készített a fotós. A képen sír a fiúcska, mert hat bárányát elütötte egy taxi. A képet a fotós kommentálta, melynek nyomán adakozás indult. A gyerek kára megtérült, s még egy iskola felépítésére is összejött a pénz, nevezetesen 4000 dollár.
***
Görög mag nélküli narancsot eszem. Az jutott eszembe, hogy a paradicsom és az uborka azon tulajdonságának köszönhetően  kerül a „gyümölcs” kategóriába, hogy magokat tartalmaz. Nos, hát az én narancsom pedig nem tartalmaz magokat. Ennél fogva nem gyümölcs?