Kerestem és megtaláltam egyik kedvenc zeném kottáját. Megpróbáltam kinyomtatni. valamiért ellenállt és csak résznyomtatást produkált. Akkor támadt az az ötletem, hogy nyomtatok kottapapírt, és lemásolom a képernyőn megjelenő kottát. Vannak is kottapapírfelajánlások. Úgy indulnak, hogy regisztrálj, s egy ideig ingyen juthatsz az üres kottapapírhoz. Más anyagok hangjegyfüzetet kínáltak eladásra.
Gondoltam egyet, és elkezdtem egy üres lap televonalkázását vízszintesen egyes sortávolsággal. elég otromba ötvonalas lap sikeredett, de azért felhasználható volt az eredmény.
Immár csak a kottát kellett bemásolni.
Már gyerekkoromban is igen rondán másoltam a hegedűkottákat, sose lett volna belőlem hivatásos kottarajzoló, kottametsző.
Az eltelt évtizedek elnehezítették kezemet és ha lehet, még kevesebb harmóniát mutat az elkészült kotta. Azért arra jó volt, hogy megszólaltassam az általam favorizált számot.
***
Olvasom Tamási Áron könyvét (Hazai tükör). Történelmi regény. Témája nem túlságosan érint, de az általa használt szókincs annál jobban odaköt a kötethez. Lám, majdnem elég csak a góbé nyelvet használni, a góbé észjárás szerint kanyarintani a történetet, már fél siker. Tamásival együtt pedig teljes siker.
***
Tegnap szekrényt kellett falhoz pányváznom. A fal mi más volna panelházban, mint vasbeton. A munkához a következő szerszámokra volt szükségem:
ütő-fúrógép
Bosch hatos vídialapkás fúrófej
facsavar
alátét
csavarhúzó
hatos tipli
kalapács
szék, amire felállhatok
Jelentem: elkészült a falhoz kötés.
Munkálkodom, tehát munkálkodom.
Utolsó kommentek