Mickey webnaplója

Gondolatok a kötetből:
- Úgy élj, ahogy gondolkodsz, mert különben úgy fogsz gondolkozni, ahogy élsz.
- Nem Isten lesújtó karjától kellene óvni magunkat, hanem attól, hogy szembe forduljunk az akaratával.
- Nincs megparancsolva, hogy vasárnap vásárolni kell.
- Jézus békéje az ajándékozás békéjét jelenti.
- Ha megköszönjük mindennapi ételünket, az otthonunkat, a családunkat, ha tudunk örülni egy út szélén nyíló virágnak, akkor Jézus békéjével lelkünkben, aggodalmaskodás nélkül élhetjük az egész életünket.
- A református esketésen ez hangzik el:  Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek.
- Egy férfi vallomása: Az egyetemen ismertem meg Klárit, aki vallásos volt, nem úgy mint én. Egyik találkozásunk vasárnapra esett, a lány mondta is: Ő most misére megy. Bosszantott a helyzet – így a férfi. Ahelyett, hogy velem lenne templomba megy. Végül aztán azt mondtam magamnak: akármilyen hülye hely is, legalább addig is mellette ülhetek. Klári hitelessége folytán utóbb kezdett hinni Istenben.
- Mindig mosolygok, amirkor a szentleckét hallva a férfiak bökdösik feleségüket a szentmisén: Asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek… Pedig később… Pál értelmezi a mondottakat.
- Mindenki tudja, mit ünneplünk karácsonykor és húsvétkor, még akkor is, ha gyakorlatban előbbi a vásárlási őrületet, utóbbi pedig a wellness-hétvégét jelenti a legtöbb embernek.
***
Egy-két kedves epizód a végére:
- A kóspallagi plébános jogsi szerzés előtt állt. Beültek Beer M. Trabantjába. A plébános a volánhoz. A motoros rendőr lemeszelte őket. MAGÁNAK NINCS JOGOSÍVÁNYA! HOGY KÉPZELI EZT? ÉS MAGA MEG KICSODA, TALÁN OKTATÓ? SOKBA FOG EZ KERÜLNI MAGUKNAK!
Megelőzendő a bajt, visszamentünk a szobi rendőrkapitányságra, és megvallottuk bűneinket. Ott aztán nagyot nevettek rajtunk. A letkési rendőr állította meg magukat? Jó fiú akar lenni, mert most bukott le orvvadászattal – mondták mosolyogva. Végül megúsztuk az ügyet egy jelképes figyelmeztetéssel.
- …amikor szánkózni vittem a gyerekeket Pilismaróton, nyolc-tíz szánkót is a Trabant mögé kötöttem, úgy húztam őket. S nem pörgött ki a kerék? Ha nem olvassa rendőr a könyvet, elárulom, hogy nem, mert két nagyobb fiút a motorháztetőre ültettem…

Megszállt az olvashatnék?
Inkább azt mondom, hogy jól megírt, érdekes témájú kötetek kerültek a kezembe.
Ilyenek:
Tamási Áron, Hazai tükör, ilyen
a XVI. Benedekkel felvett interjúkötet, de a hagyományos gondolkozást új szempontokkal felváltó
Beer Miklós püspökkel készült interjúkötet, és amit tegnap végigolvastam:
Dr. Fodor Réka-Gerguss Sándor: Afréka 2. RTűzön –vízen át Afrikában.
Ceruzával a kezemben olvasok.
Na, nem azért, hogy – miként állítólag Ortutay Gyula –, aki itt-ott belelapozva egy-egy könyvbe rábökött valamire, hogy elmondhassa, „itt és itt rámutatott Ortutay Gy”.
Hanem más okai vannak.
Az egyik, hogy a későbbiekben lássam: ezt a könyvet már olvastam, és ha akarom, újra olvasom az aláhúzogatott, nekem fontos – részeket.
Egy másik ok kétségtelenül az, hogy kifejezetten közérdekű gondolatokat közzétehessem.
Az utoljára olvasott Afréka 2-ben legalább három részt terveztem posztomba emelni.
Ámde…
Ámde meggátolt benne a copyright figyelmeztetése.
Így hát sose fogjátok megtudni, hogy melyik három gondolatot szerettem volna megosztani.
Azért valamiképpen hozzáférhettek a háromféle igazsághoz, nevezetesen akkor és úgy, ha megveszitek a 4000 ft-ba kerülő kötetet, és eredménnyel keresitek a nektek legkedvesebb gondolatokat.
A könyv ára az Afréka Alapítványhoz való hozzájárulást is megában foglalja.

Nem árt megjegyezni a lényeges dolgokat!
Tudnivalók a fröccsökről:
(Az alábbiakban a bor és a szóda arányát dl-ben mérve így jelzem: bor/szóda)
Kisfröccs 2/1
nagyfröccs 2/3
hosszúlépés ½
házmester 3/2
viceházmester 2/3
háziúr 4/1
lakófröccs ¼
korhelyfröccs 9/1
sóherfröccs 1/9
polgármester 6/4
maflás 5/5
csatos bor 1/0,5
lámpás 1,5/0,5
magyar-angol 6/3
Kell ennél a tudásnál több?
Különösen a maflás neve tetszik.
Gondoltam, hogy az ulti licitek sorendjét is ide tesztem, de mégse.
54 féle licit létezik, és még nem is találom benne a fedáksárit, meg a vécédeszkát.
***
Viszont elmondom, amit valamiért sose sikerült unokáimnak átadni. A malomjátékról van szó.
A táblán három koncentrikus négyzet található három-három ponttal.
Ha nem akarom az ellenfelemet előnyhöz juttatni, akkor az ő kezdése esetén mindig arra a négyzetre kell pakolni, amelyikre ő is tett. Ez a minimum. A többi fantázia dolga.

A 444 utánajárt, annak, hogy éllovas focistáink mennyi fizetést kapnak.
Nem meglepő, de azért figyelemre méltó az adatsor (idegenlégiósokról van szó).
Szoboszlai  heti 56 millió ft
Gulácsi, ill. Orbán heti 42-42 millió ft
Szalai Attila heti 15 millió ft
Kerkez heti 14 millió ft
Gazdag Dániel 12,7 millió ft
Schäfer heti 9,1 millió ft
Nagy Ádám heti 6,3 millió ft
Balogh Botond heti 1,6 milló ft. 
Styles heti 1,1 millió ft
Összehasonlításul az országgyűlési képviselők bruttó havi átlagbére 1,7 millió ft.
Orbán Viktor min.elnöki bére 6,3 millió ft/hó. (kb. mint Balogh Botondé)
***
A nap vicce:
- Mi tennél, ha találnál az utcán százezer forintot?
- Rögtön küldenék ezer forintot a becsületes elvesztőnek. 
***
Balázs Géza mai posztja:
Megszűrt gondolatok
Értelmes ember nem lép a fűre, a többieknek tilos!
Az egyik hegedülni tud, a másik akasztani.
Menetközben raktuk össze az autót.+
Tartós lesz a tapéta? Majd elválik.
Mindenütt jó, de otthon muszáj.
Angliában át akarnak átállni a jobb oldali közlekedésre, de kísérletképpen előbb
csak a buszoknak kötelező.
A szájszélesség meghaladja a vállszélességet.
Az ősember miért futkározott, miért nem ült fel egy repülőre?
Minden dolognak három oldala van: amit én látok, amit te látsz, és amit
egyikünk se lát.
***
É. küldött egy képet. Ránézek. Írom: Nem vagy fáradt? Tudsz pihenni? Puszi. apa
É-: Majd az örök életben lesz időnk pihenni. : )

Az általam kedvelt puzzle kirakójátékból naponta egy képet szoktam max. kettőt lejátszani. Mivel lehetséges, beállítom a darabszámot 99-re, vagy 104-re. Próbálkoztam már sokkal több darabka összerakásával, de a képernyő nagysága adott, és a túl apró darabkák keresgetése igen szemrontó.
Ma is túl vagyok egy 104 darabból álló képen, melyen egy rakás színes gomb látható. Kétlyukúak, négylyukúak, kisebbek, nagyobbak, mindenféle színűek.
Kissé nehezen fogtam hozzá a gombok megrendszabályozásához. Aztán menet közben valamiért megkedveltem. Elég hamar rájöttem, hogy miért.
Gyerekkoromban volt otthon egy gombosdobozunk. Abban mindenféle színű, alakú, lyukú gombok. Sokszor kiöntöttük a doboz tartalmát, és kerestünk megfelelő méretű gyöngyház, fém vagy bármilyen egyéb gombot a leszakadtak pótlására. A fémgombok között akadt „for gentleman” feliratú ún. sliccgomb is. Az ilyen gomb két részből volt összepréselve.
A családi legendárium úgy tudja, hogy a jó keresetű szekszárdi ügyvéd, az agglegény D. – távoli rokonunk – egyszer barátjával sétálván meglátott a földön egy fémgombot. Lehajolt érte, de a barátja is magának követelte mondván, hogy ő látta meg. D.-nek „megesett rajta a szíve”, bicskájával szétpattintotta a „for gentleman” gombot, és barátjának nyújtotta a felét.
Ami pedig minket illet, a jóformájú gombokból került ki a focicsapat.
Még megemlítem, hogy a kimosott, de már nem használt textíliákat is félretette anyám a „rongyoszsákba”. Ott vártak további sorsukra a még használható darabok.
Hol van már ez a világ? 
***
Jut eszembe, én meg a még használható csavarokat őrizgetem, hiszen csereszabatosak – kiváltképpen a fémcsavarok: külön az orsók, külön az anyák.
A hatlapfejűek, a belsőkulcsnyílásúak (imbusz), a süllyesztett fejűek, a félgömbfejűek, a lencsefejűek, a hengerfejűek…
A facsavarok, a lemezcsavarok… a sima és rugós alátétek…  

Jelenésem volt a Csobánka téri rendelőben. A dolgot kihasználtam arra is, hogy benézzek a könyvmegállóba. Ilyet korábban még nem láttam. A keményfedelű, nagyalakú könyvek, jobbára szótárak fedlapjai kitépve. Küllemében tehát megsemmisültek szinte mind. Jobb híján arra gondoltam, hogy csövesek vihették el éjszaka tüzet rakni belőlük, avagy szigetelni magukat a talaj hidegétől.
Persze lehet, hogy ez egy megalapozatlan vélemény, és egyszerű vandalizmus az igazi ok.
Találtam két elfogadható regényt, azokat magammal hoztam. Egy Passuth- és egy Tamási Áron-kötetet.
Még nem tudom, hogy mire megyek velük. Lehet, hogy a Római téri könyvmegállóban fognak kikötni.
Á. unoka a tanév utolsó vizsgáját abszolválja. Elrohant reggeli nélkül.
Részéről kitörőben a nyári szünet.
Valamikor a főiskolákon volt vizsga, sikertelenség esetén utóvizsga. javítási lehetőségről nem tudok.
Ma lehet duplázni a jobb jegyért.
***
Forr a világ bús tengere! Oh, magyar…
A jobb- és a baloldali pártok  helyett a globalizmus és szuverenista törekvések feszülnek egymásnak.
A harc megkezdődött.
Hogy mi lesz a vége, annak egyedül a jó Isten a tudója.
***
A meteorológia szerint napokon belül visszatér a kánikula.
Fedezékbe!!!

Kelés elég későn, 6.20-kor. A feketekávéból, kétszersült margarinos téliszalámis zsemléből álló reggeli bekapva. Aztán tovább a reggeli rutinok:  
Jigshaw puzzle kirakva, mahjongg lepusztítva, szózat megoldva, magyar wordle úgyszintén.
Mise, bevásárlás, gyógyszertár és zöldséges.
Parkolás lassacskán, mert kukások végezték munkájukat a ház előtt. Egyikük kesztyűjét levéve megsimogatta egy őket áhítattal szemlélő kisfiú buksiját.   
Felfelé a másfél emelet cuccokkal.
Sűrűn eszembe jut az altatóorvos kérdése: Fel tud menni a második emeletre gyalog?
Igen – válaszoltam megnyugtatására.
Most csak másfél emeletet kell terheléssel megtenni.
Háromszor kilenc lépcső. Újabban triolákban gondolkodom:
Egy-két-hár, egy-két-hár, egy-két-hár… és máris megvan az első harmad.
Aztán a második és a harmadik is.
Nem bánom, hogy annak idején nem a harmadik emeleti lakást kaptuk. Még harminchat lépcsőt kellene gyalogolni.
***
Szabad energiáimat lekötik a keresztrejtvények. A skandi rejtvényekben csak a kulcsbetűit írom be.
Játszom szókeresőt is. Időre megy.  
No és olvasok.
Most éppen a XVI. Benedekkel készített interjúkötetet.
Megválasztása után plébánosunk mosolyogva méltatta: Jó kis pápánk van!
Csakugyan jó pápa volt, igen tudatos, igen értelmes, igen pallérozott, igen alázatos.
Megmosolyogtam az egyik válaszát arra a kérdésre, hogy miért hagyta abba a szobabiciklizést: – Pillanatnyilag nincs rá szükségem.
Riporter: Tehát úgy véli, mint Churchill: No sports!
Pápa: Igen.
Még érdekes lehet, hogy megjegyzi: Van egy nagyon szép film Bakhita Szent Jozefináról, egy afrikai nőről…  
Szeretem a pápa gondolkozásmódját, sokszínű érdeklődését, tájékozottságát, zeneszeretetét.
Jó pianista volt.

Szegény kapus, szegény belgák.
A franciák nyertek.
A francia lőtt, a belga kapus meg is fogta volna, de a labda gellert kapott egyik csapattársán, és bevágódott a kapus mellett a sarokba.
Ez az EB-n immár a nyolcadik öngól!
Mi van itt?
Focizni úgy kell, hogy ne a kapu fölé, ne is mellé, és ne is a saját kapunkba lőjük a labdát.
***
A késő esti mérkőzés után jól esett az ágynyugalom.
Igaz, hogy északi szél húzott át a lakáson, mert nyitva hagytuk az ablakokat átszellőzés céljából.
Sikerült.
Jólesően lehűltünk, aztán már kényelmetlenül fáztunk.
Vasárnapra visszatér a kánikula.
Jaj!
***
Egymásután olvasom a könyveket.
Nem mindig szerencsés a párosítás.
Az egyik könyv igazságait számos vonatkozásban lenullázza a másik könyv értékítélete.
Illusztrálhatnám, hogy mire gondolok, de nem akarok belebonyolódni. 
Az egyik szerző gondol „eztet”, a másik gondol „aztat”.
Én meg igazodjak el közöttük.
H. I. megmondta, hogy a sok sakk, az sakk sokk okozója.
Lehet, hogy egynémely könyvekre is igaz volna?  

Lényeges dolgokról illenék posztot írni, de nem mindig adódik érkezésem hozzá.
A tegnapi hőérzetem az egekben, mára kicsit kellemesebb, mert enyhe északi szellő hűsíti punnyadt égónkat.
Rutinból belenéztem a tegnapi meccsekbe. A szlovákoknak drukkoltam az angolok ellenében. Még egy percig kellett volna kitartaniuk. Nem így lett. Győztek az angolok. A góllövő Schrantz helyett egy Gyömbér nevű harcos állt be.
A másik meccs meghozta az EB nyolcadik öngólját.
A spanyolok összesen három gólt rúgtak. Egyet maguknak, kettőt a grúzoknak.
Így ők mentek tovább.
Megjegyzem: megszoktuk a Grúzia, grúzok szavakat.
A Georgia még csak elmegy helyette, de a georgiaiak szó már igen kacifántos.
A saját szóhasználatomban maradok a grúzoknál.
***    
30 éve egymillió ember lefejezését követték el a tuszik ellen uszuló hutuk.
Most az előzményekről olvasok, a tíz évvel korábbi ruandai jelenésekről.
Érzékletes leírás.
Emberek miféle poklot képesek teremteni vélt vagy valós ellenfeleiknek.   
Mi tagadás, nem látok világméretekben beálló javulást, pedig már igazán ideje lenne.
***
Tegnapi hír az is, hogy a cseh Babes, Orbán Viktor és az osztrák pártvezér szövetségre léptek, amennyiben elfogadtak egy ún. Patrióta Kiáltványt.
Mint értesültem róla, azóta Mateo Salvini is csatlakozott triumvirátushoz.

Mivel megint eltelt az év fele, megállok egy kicsit elmélázva az idő múlásán.
Ha nem kérdezed, tudom, mi az idő. Ha kérdezed, nem tudom.
Az idő az a valami, ami nincs is (csakúgy mint a pont, aminek ugye nincs kiterjedése).
Bizonyítom: A múlt már nincs a jelentben, a jövő még nincs a jelenben.
 A jelen a kettő közötti elválasztó határvonal. 
Pontszerűtehát nincs.
Mire a jelent kimondom a jövő felől elhaladva múlttá lett.
Avagy a jelen olyan, mint a fonalat engedő pók? A jelenből tart a múltba? 
Lássuk, mit ír róla az értelmező szótár?
1. Az idő a valóságnak az a vonása, hogy azt egymás után következő mozzanatok összefüggő folyamatának, történésének fogjuk fel.
2. Filozófiailag (a térrel együtt) az anyag létezésének alapformája; a jelenségek, folyamatok egymásutániságát kifejező dimenzió.
Az első ránk fogja, hogy csak mi gondoljuk az idő folyását, amely tehát egyfajta történés.
A második már komolyabb körülírás. A mozgások egymásutániságát érzékeltető történés.
Mikor azt írom, az első félév letelt, akkor ezzel kifejezem, hogy az anyagok folyamatosan mozogtak, a Föld  ped0ig félig megkerülte a Napot. Ezt szakaszolták a hónapok, a hetek, a napok, az órák…
Mégse e foglalkoztat, hanem egy félév milyen „gyorsan” eltelt. Az ember szeretné (meg nem is szeretné) tudni, hogy még hány félévre terjed földi élete.  
További érdekes kérdés, hogy milyen lesz az átlépés. Még további kérdés, hogy mi lesz ottan?
Írva van: Emberi ész fel nem foghatja…
***
Ma az egyház az ún. „Péter-filléreket” gyűjti  vatikáni felhasználásra. Fillér már rógóta nincs forgalomban, sőt egy- és kétforintos érme se. De ha már filléreket gyűjtenek, elmondhatom, hogy egymillió fillért dobtam a perselybe.
Ez se sok, se kevés, ám érdekesen hangzik.