Mickey webnaplója

A kvízjátékokat olykor-olykor megfejtem, ha éppen nincs más dolgom.
Van úgy, hogy csak egy nyelvhelyességi kérdés helyes megoldása a feladvány.
Történt egyszer, hogy a megfejtendő kérdés  ez volt: a szájbarág vagy a szájba rág-e a helyes írásmód.
Azt ikszeltem, hogy a szájba rág a helyes.
A válaszomat nem fogadta el jónak a kérdező.
Persze megteheti, de jobb lenne, ha alaposabban fognának hozzá a kvízkészítők, s ellenőriznék magukat a helyesírási szótár segítségével.
Akkor nem fordulnának elő hasonló tévedések.
***
A BG nyelvésszel készült egyik interjú végét csíptem el. Arról szólt, hogy ő mennyire fontosnak tartja, hogy derűsek legyenek a nyelvtani kérdésekkel foglalkozó előadások és az anyanyelvünkkel foglalkozó periodika. Mióta ő a szaklap főszerkesztője, tudatosan törekszik a könnyedségre, derűre, játékosságra.
Jó, hogy így van.
Egyszer magam is beszéltram arról, hogy az egyik, általam egyébként színvonalasnak tartott kétheti lapból hiányzik a humor. Nagyon komoly, nagyon korrekt és nagyon merev.
A magyar valóság ezzel ellentétben mégiscsak a dolgokhoz humorral való közelítés. A sírva nevetés, a könnyek közt kacagás, a kínunkban röhögés.
Ha valaki nem hiszi, olvassa el Móricz Hét krajcár c. novelláját, vagy Karinthy kötetét (Utazás a koponyám körül). Már a címe is szellemes. Egy helyen arról szól, hogy nagyon rosszul volt: A fürdőszoba tükre előtt állt, mert hánynia kellett. S ahogy belepillantott a tükörbe, meglátva fancsali képét, elnevette. magát.
Ez a humor, a mégis nevetés.
S ha még ez se volna elég, érvként álljon itt sógorom apjának, Varga Joakimnak a mondása:
Csak a humor és a nyomor el ne hagyjon!  

Marco Rossi, a magyar futball-válogatott kapitánya talán egyszer megírja, hogy miért váltott hazát.
Érdekelne, hiszen Olaszország olyan szépséges tájakkal teli.
Gazdag a képzőművészetekben is. Tengerei vannak, és még sorolhatnám, hogy miért olyan megnyerő ország.
Nem mintha a miénk nem volna szép. Tájai nyugodtabbak, viszont időjárása nem.
Mindenesetre Rossinak olyannyira megtetszett országunk, hogy felvette a magyar állampolgárságot.
Sőt!
Magyarságát hangsúlyozza, pl. amikor így nyilatkozik:
Mi magyarok nem tudunk elérni sikert szenvedés nélkül.    
Sajnos, alighanem igaza van.
Kicsit hasonló cipőben jár a vietnami operaénekes, aki teljes átéléssel énekelte Erkel operájának áriáját: Hazám, hazám, te mindenem…
Sőt Kacsóh darabjából is énekelt: Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam…
Magyarabb magyarok, mint a magyarok.
Nagyon jó, hogy így van, mert arról szól, hogy mások értékelik ezt a földet, ezt a társadalmat, és jól érzik itt magukat.
A hagyományos európai értékeket jelenítjük meg.
Ezért vásárolnak telket, házat németek, franciák, hollandok és mások is.
Meg ne változzon ez a gyakorlat.
Hiszen már Szent István óta befogadó országként viselkedtünk.
Mi voltunk az a nép, amely hasonít, de nem hasonul.
A töröknek százötven év se volt elég hozzá, hogy áttérítse a magyar lakosságot a muzulmánok hitére.
Ők hasonultak hozzánk, már akik letelepedtek nálunk.

Jól érzem magam annak ellenére, hogy városi háttérzaj a fülemben, mellé mintha eresztene a lufi, illetve hallom a szívritmusomat, a vér ütemes áramlását.
Ez a fronttól van.
Mire leírom, hogy süt a nap, addigra befelhősül az ég, és jó, ha nem hó esik. Nos, az tényleg nem, de a szél élénken fújja az egyre tarlottabb lombokat. Esőre áll az idő, illetve…
De ha már front, akkor hadd álljon egy egyedülálló megfigyelésem itt. A történet a következő. Az Osloban szolgáló magyar jezsuita (Teres G.) szabadságra hazánkba jött, majd szinte visszamenekült. Mint mondta, a Magyarországon tapasztalható frontok Norvégiában nem észlelhetők. Ott nincs front. Itt meg van, és majd szétveti a fejét.
Mi az, hogy van?!!! Egy interjú szerint évi 270 front cincálja az emberek idegrendszerét. Vajon rajtam kívül gondolt-e valaki arra, hogy a magyarok orrlógatásával, pesszimizmusával összefügghet-e ez a megszokhatatlan zaklatás az időjárás részéről?   
***
„Gime some lovin’” – énekelte Winwood mester a hatvanas években. „Kiviszem a lavórt” – torzítottuk mi magyarra. Nálunk most ez fordítva áll. A gép kimossa a textilneműt, én meg „behozom a lavórt” a mosott dolgokkal, hogy kiteregessük.
***
A világ legszerencsésebb focicsapata a miénk. Bolgárok játszottak velünk. Nekik megítélt a bíró egy tizenegyest, nekünk nem. Ennél fogva 2:1-re vezettek az utolsó előtti pillanatig. Aztán… az utolsó pillanatban szabadrúgáshoz jutottak a mieink, és egy bolgár játékos öngóllá értékesítette ezt a rúgást. Ezzel a legutolsó pillanatban egyenlítettek a mieink.   
Ami a tizenegyeseket illeti, ha a csatár az ellenfél tizenhatosán belülre kerül, nagy valószínűséggel elesik. Vagy azért, mert buktatják, vagy azért, hogy kicsikarjon egy 11-est.
Sokszor van olyan érzésem, hogy műesésért kap lehetőséget egy-egy csapat.
Tegnap is ezt éreztem.
Ilyenkor remélem, hogy az igazság győz, és nem sikerül a támadónak bevennie az ellenfél kapuját. Nem ez történt.
Így kezdtünk vesztésre állni.
Az igazság pillanata az említett utolsó másodpercben jött el.
Nem győzött méltatlanul a bolgár csapat.

Olvasom a FB-on és nem először, hogy állítólag 365-szor fordul elő a Bibliában a ne félj(etek) felszólítás.
Gyanúsan soknak tűnt ez a szám, ezért utánanéztem.
Nem nehéz a dolog, mert a bibliai gyorskeresés lehetővé teszi a számolást.
S valóban.
A „ne féljek”-től a „ne féljenek”-ig (ne féljek, ne félj, ne féljen, ne féljünk, ne féljetek ne féljenek), mindössze harminc előfordulást dobott ki a kereső. Ez se kevés, de igen messze van a közhelyszerűen ismételgetett 365-től – még akkor is, ha a szinonimákat is számba veszem.
Nem fogom megtenni.
***
Csengetett a postás. Talán a levelem hozza.
Nos, igen.
Nem a leszerelő levelet, de a megújított jogosítványt.
Mondtam is feleségnek: Ez az!
Ez az, amire vártam, s ami mától a zsebemben lapul.  
Az érvényességi dátuma érdekelt, mert úgy tudtam, hogy ha az orvosi vizsgálat és a régi lejárta között nem telik el egy hónap, akkor a régi lejárati napjától kezdődik az új időszak. Olvastam arról is, hogy akármikor mész orvosira, a születésnapodhoz igazodik a jogsi érvényessége.    
Egyik se igaz.
Ami valós, arra nézve nem viszont találtam utalást.
A valóság pedig az, hogy az orvosi engedélyen feltüntetett dátum a mérvadó.
Mivel én november 2-án voltam a háziorvosnál a papírért, ez a dátum szerepel lejárati napként is.
Az igazolványképem jól sikerült, de az aláírásom még sose volt ennyire pocsék.  
Ha hihetek a híreknek, ez az utolsó kártyám, mert minden kártyám helyett az okos telefon fogja adataimat őrizni a jövőben. 

Ma reggel sikerült az általam játszott háromféle szózat játékot megoldani.
Nincs ez mindig így.
A Szózat és a Szóreggelt jegyzi a folyamatos sikeres megoldások számát. A Magyar Wordle nem.
A Szóreggelt csak hat, a Szózat nyolc próbálkozást, lépést enged a megoldáshoz.
Értető, hogy a hat lépésben nem mindig sikerül megfejteni az ötbetűs talányt. Így hát az ottani megoldási rátám csak 84%. A Szózatban elért folyamatos sikerem jelentősen több, már hatvan valahány, sikerrátám meg 90%.
Nem is olyan régen megint két lépésben jött a megfejtés.
Beírtam JÁTÉK. A T és K stimmelt. Beírtam: FUTÁS. Ezzel a napi játék be is fejeződött.
Naponta szembesülök azzal a kérdéssel, hogy szabad-e ennyi időt eltöltenem rejtvények fejtésével. Szólnak érvek mellette is és ellene is. Az elmecsiszolás alighanem hasznos tevékenység minden korosztályban. Túl hetvenhét évemen, az elbutulás ellen is hatásos lehet.
Ellene az szól, hogy igencsak l’art pour l’art-tevékenység. Haszna kétségbevonható.
Abban maradtam magammal, hogy egyelőre folytatom, amíg ki nem találok valami hasznosabbat.
Arra pedig van módom, mert valamennyire figyelnem kell, hogy a megerőltető mozgások alól tehermentesítsem térdprotézis műtétből lábadozó páromat, de ő nem hagyja el magát, és nem szól mindig.
***
Ha igaz, a mindenkori jelennek kell örülni. Most pl. annak, hogy ma nem megyek laborvizsgálatra, ahol a véremet veszik. Annak, hogy reggel felébredtem, és képes voltam feltápászkodni. Örültem a reggeli kávénak, kiflinek, a kevéssé hideg időnek, a vonuló felhők játékának, az élénk szélnek, az eredményes vásárlásnak. Hogy eljutottam misére, hogy működik a Chevrolet, én meg együttműködök vele.
Jól van ez így.

Olvasom: …olcsóbban is kaphatsz „ellenőrzött” megjelölést, ha a weben regisztrálsz a … szolgáltatásra, kedvezménnyel lehet részed ugyanazokban az előnyökben, többek között „ellenőrzött” megjelölésben. (Nincs kedvem fizetni azért, ami eddig ingyenes volt.)
- A kerületi lakosok parkolási díja kedvező. Micsoda? Eddig ingyenes volt.
(Nincs kedvem fizetni azért, ami eddig ingyenes volt.)
- De hát nincs új a nap alatt.
Esmérek én egy vént. - Ki az: - Neve nincsen:
régen eladta már aztat is a kincsen;
                         (Zsugori uram, részlet: CS. V. M.)
Mondom, nincs semmi új a nap alatt:
…Lelopkodtam sonkát, kolbászt
Saját kéményébül,
Ez volt ajándékom, s ő még
Meg is hítt vendégül.
                       (A jó tanító, részlet: Petőfi)
Mert nincs új a nap alatt.
- Jézus kérdezi: „Mit gondolsz , Simon, a földi királyok kitől szednek vámot és adót?” „Az idegenektől.” „A fiak tehát mentesek alóla…?” (Mt 17,25skk)
Valóban nincs új a nap alatt.
„Hallja kendtek!
Se ide nem, se oda nem
Fütyöl a madárka, hanem
(Jobb felöl üt) nekem fütyöl,
(Bal felöl üt) s nekem fütyül.
Elmehetnek.”
                          (in: Fülemile Arany J.)
De hát nincs új a nap alatt.
A FB szeretne nyomást gyakorolni a használókra: Fizessenek! A reklámozó cégekre is: Fizessenek! Zsugori uram mohósága is határtalan. A jézuskorabeli törvények is az adófizetést szorgalmazzák.
Petőfi szélhámosa is mohó.
Arany ügyvédje úgyszintén.
Igazi kapitalisták.
Mi meg „elmehetünk”.
 

A bakavicc szerint a flúgos kopasz minden fecniért lehajol a laktanyában, elolvassa, ami rajta áll, eldobja és azt mondja: Nem ez az.0
Ráunnak a hóbortjára, leszerelik.
Immár civilben ballag a kerítésen kívül, kezében a leszerelő levéllel, s fennhangon kiabálja: Ez az! Ez az!!!
Valami hasonlót éreztem ma én is, amikor a kezembe foghattam új, két évre szóló jogosítványomat.
- Ez az! Ez az!
Sokáig csak reméltem, ami most megvalósult.
Szokás szerint a II. ker.-i Kormányablakhoz igyekeztem, mert ahhoz van a legjobb közlekedés. Ment is flottul az ügyintézés. Illetve… a fotózás eltartott vagy két percig. Ülök a széken, szemben a kamera.
- Kicsit emelje az állát!
- A kabátjából bújjon ki!
- Még emelje az állát! Kicsit jobbra a fejét. Még. Úgy.
- Vegye le a szemüvegét, mert befénylik!
- Jó.
- Most emelje kicsit az állát, a fejét még inkább jobbra.  
- Most jó. Készen is vagyunk.
Kijöttem a fülkéből.
- Nem kíváncsi az elkészült fotóra? - kérdezi az alkalmazott. 
Visszamentem. A fülke monitorján megjelent az arcképem.
- Tökéletes – mondom mosolyogva. (Tökéletesen hidegen hagyott, hogy mi fog megjelenni arcképes kártyámon.)
A második lépcsőben megkaptam az ideiglenes igazolványt a plasztik megérkezéséig. És kész.
Elgondoltam, hogy ez az utolsó plasztik jogsim.
A Metropol mai száma ugyanis arról értesít, hogy mobilra költöznek az igazolványaink, az aláírás és az ügyintézés is.
Meg arról is értesít, hogy ma van a magyar szentek és boldogok napja, továbbá ma van a magyar nyelv napja. (Lefogadom, hogy még 5-6 félének ugyanígy napja van.)
***
A könyvmegállóból kihalásztam egy  illusztrált Webstert. 1560 lap. Jó lesz ez az amerikai értelmező szótár az angolul nálam lényegesen többet tudó fiúk-lányok valamelyikének.

 

A dolgok kedvező alakulása folytán holnap felkeresem a már jól bevált kormányablakot, vezetői engedélyem meghosszabbítása céljából. Azért keresem fel, mert nem vagyok az ügyfélkapu részese. Így 1500 ft-om bánja. (Az ügyfélkapus megoldás ingyenes!) utána néztem annak, hogy a jogosítványok jogfolytonossága milyen kritériumok alapján működik.
Először a COVID miatti engedmények jöttek velem szemben. Átlapoztam, mert tavaly befejeződött ez az időszak. Aztán találkoztam 2017-ből egy olyan felvetéssel, hogy a legközelebbi születésnapomkor jár le az első év, és a második pedig azt követő évben. Ennek ellene mond az a tény, amit a jogsi kártyán olvasok. Érvényes november 30-ig.
Renonc – mondom magamban. Én szeptember 24-én születtem.
Mivel nem lettem okosabb semmivel, holnap megyek oda azzal, hogy lesz, ami lesz. Én úgy tudtam, hogy ha az orvosi igaztolás és a lejárat egy hónapon belülre esik, akkor a lejárati naptól számít az újabb két év. Holnap hát okosabb leszek, ha Isten is úgy akarja.
***
Blődlik a múlt hétről:
Elvitték a bútorszállítók a régi szekrényt?
Kivitettem velük.
De miután ettek, elvitték?
*
Te kergeted azt a kutyát?
Tekergeti a nyavalya. Nem látod, hogy meg akarom fogni?
*
Te ázol itt?
Teázik a nyavalya. Nem látod, hogy az eső elől álltam be ide.
*
Jó napot! Állatos úszógumit szeretnék…
Jó zsiráfos hatezerért?
Nem jó. Nekem ne fosson rá senki semennyiért!
*
Tudod, mi a neve a fixösszegű rezsidíjnak? Átalány!
Basszus! Nekem se jut eszembe.
*
Doki! Felírna valamit a fejemre?
Szívesen. (felírja:) „NOKEDLI”
*
Jól van, doktornő?
Fáj a fejem … ááá, de magától elmúlik majd.
Akkor még maradok, hátha jobban lesz.

A mai posztot Weöres Sándorra bízom.
Miért?
Mint korábban megjegyeztem, amikor derűs az idő, fekete-fehér fotókat érdemes megosztani, mert hatásosan  ellensúlyozzák a természet színorgiáját.   
Amikor pedig ólmos felhőkből jön a mindeneket megöntöző víz, tehát, amikor minden szürke, akkor élénkszínű képeket érdemes közzétenni, hogy ellensúlyozzák a színek hiányát.
Így van ez szerintem a szövegekkel is.
Szürkeség idején érdemes valamivel ellensúlyozni. Pl. egy vidám verssel. Tehát
Téma és variációk
Ma szép nap van, csupa sugárzás, futkosnak a kutyák az árokszélen és mindenki remekül tölti az időt, még a rabkocsiból is nóta hangzik.

Ma szép sugárzás van, csupa idő, kutyáznak az árokszélek a futkosásban és a nap nótával tölt mindenkit, még a hangzásból is rabkocsi remekel.

Ma szép futkosás van, csupa mindenki, sugárzik az árokszél a kutyákra és az idő remekül tölti a napot, még a hangban is nóta rabkocsizik.

Ma szép kutya van, csupa futkosás, rabkocsi nótáz telten és mindenki hangosan remekel az árokszélen, még a napból is idő sugárzik.

Ma szép árokszél van, csupa nóta, remek hangzás a kutyákból és rabkocsiban tölti mindenki a napot, még az idő is sugarazva futkos.

Ma szép mindenki van, csupa remek, futkos a rabkocsi az árokszélen és a kutyák hangosan sugárzanak az időbe, még a nap is nótázva tölt.

Ma szép remek van, csupa hang, futkosás az árokszéli napon és idős rabkocsi sugárzik a kutyákra, még mindenki is töltésen nótázik.

Ma szép töltés van, csupa kutya, sugárzó nóta a napban és remekül időz mindenki a rabkocsiban, még a futkosás is hangosan árokszélezik.

Ma szép idő van, csupa rabkocsi, remek hang a futkosásban és kutyát tölt mindenki az árokszélen, még a nóta is sugárban napozik.

Ma szép rabkocsi van, csupa töltés, sugárzik a remek napba és kutyás árokszélek hangzanak a futkosásba, még az idő is nótázva mindenkizik.

Ma szép nóta van, csupa árokszél, kutyák remekelnek a töltésen és hangosan futkosva mindenki sugárzik, még a nap is rabkocsiban időz.

Ma szép hang van, csupa nap, futkos a nóta az árokszélen és remek rabkocsi sugárzik az időben, még a töltésen is mindenki kutyázik.
Kell ennél több? Az embernek meglódul a fantáziája… és rendesen bele is törik a nonszenszekbe. Mindenesetre vannak benne bőven mulatságos fordulatok.

Reggel mise. Többen jobbulást kívánnak T.-nek. Aztán Auchan.
Felszólíttattam, hogy a szim-kártyámat érvényesíttetni kell a köv. évre. 3000 ft. Tudomásomra hozták, hogy immár 9000 ft erejéig telefonálhatnék.
Mondom feleségnek, használja nyugodtan, mert nem szeretek telefonálni.
Nincs is okom rá, hogy a vonalon lógjak.
Minek?
Csak mert 9000 ft letelefonálása lehetséges?   
***
Majd Spar.
Majdnem mindent sikerült megvenni, amit T. szeretett volna. Egyedül a trappista sajt tért el a kívánt minőségtől. Amit vettem, az füstölt, szeletelt sajt.
Azért megesszük.  
Jobb lenne a helyzet, ha T. velem jönne személyesen, de hát hat hétig nem teheti, addig csak itthon rója a köröket.
Kidobtam két kiürült üveget, vettem egy céklával telit.
A parkolóban az üzlet tükörkirakatával nagyjából szemben álltam meg.
Sebtében készítettem egy fotót a szélvédő mögül, tükör által homályosat.
***
A mobiltelefonon - és a fb-on is - elég hamar erotikus tartalmakkal nézhetek farkasszemet. Péniszek, meztelenségek, intim pozitúrák. Nem vagyok rájuk kíváncsi, de hát ... ugye nem fizettem azért, hogy reklámmentesítsék a képernyőmet.
Úgy kell nekem.
A kérdés: vajon nem ütközik-e törvénybe, hogy a kiskorúak minden további nélkül telibe kapják a szexuális tartalmakat. Kendőzetlen „meztelen igazsággal” szembesülnek.
Hogy a fenébe fordulhat ez elő?
A tévében az esti órákat kivéve tilos ilyesféle tartalmak sugárzása.
Nincs, aki rendet vágjon ebben a tébolyban?