Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2019.06.28. 05:50 emmausz

Hol jól esik, hol nem

Vált az időjárás. Tegnap forróság volt szerte az országban, de itt a hidegfront, s a meteorológusok már az azt követő újabb rövid kánikuláról szólnak, ami után gyors lehűlés várható. Ezzel kapcsolatban három történet jut eszembe. Mindegyik hívő ember története.
- Az egyik egy azúrparti történet. Egy hívő azt látva, hogy a közeljövőben városukban egy rossz hírű metálzenekar lép fel, köreiben „Jerikó hadjáratot” indított el. A helyszínt hétszer körbejárva azért imádkoztak, hogy maradjon el a koncert. Eljött az előadás napja. Ragyogó égbolt, nagy sokaság a pódium előtt. Felszerelés a helyén, hangosítás ezerrel. Újra körüljárták imával a helyszínt, majd megjelent egy felhőcske, aztán viharos gyorsasággal kitört az égiháború. Csattogott, villámlott, minden elázott, az emberek, a zeneszerszámok. Summa summarum elmosta a vihar az előadást. Többé soha nem jelentkezett az a banda koncertigényekkel.
- A Testvérek együttes (keresztény rockot játszik) egyik tagja ellenkező tapasztalatáról számolt be. Egyik koncertjük napján hatalmas felhők dzsambáztak az égen. Széltében-hosszában zuhogott az eső. G. barátunk lankadatlanul kérte a mindenek Urát, hogy tegyen valamit az érdekükben. És lőn. A koncert helyszínén nem esett az előadás napján. Távolabb meg igen.
- Prohászka O. írja a Soliloquiában, hogy mint püspököt, arra kérték őt a gazdák, hogy imádkozzon esőért, mert a hónapos aszály nagyon fenyegeti a gabonatermést. P. Ottokár teljesítette a kérést. Huzamos ideig imádkozott, de eredmény nem mutatkozott. Utóbb abbahagyta a kérőimádságot azzal, hogy Uram, „legyen meg a Te akaratod”. Abban az évben kisült a búza az aszály miatt.
Ráadás: A papot rábeszélik a hívek, hogy tartson körmenetet a búzamezőre, mert nem esik hónapok óta az eső. Ő kötélnek áll. Imádkoznak, majd prédikál. Egyszer csak megáll beszéd közben, és arra kéri a híveket, hogy tartsák magasra hozott esernyőiket. Senkinél sem volt, csupán egy gyermeknél.  Erre a pap megfeddte őket hitetlenségük miatt.    
***
A FB-on találtam rá, nosza meg is osztottam gyorsan. Emeritus pápánk, amikor még nem volt emeritus, akkor fogalmazta meg a tőle megszokott szabatossággal a nyugati civilizáció jelen állását, ami individuumainak széles körben vallott világnézetét illeti. Idézem: „A relativizmus diktatúrája van kialakulóban, amely semmit sem fogad el abszolútumként, csak az ÉN-t, és annak szeszélyeit tekinti a legfőbb mércének. Nekünk viszont más mércénk van: Isten Fia, az igazi ember. Ő maga az igazi humanizmus mércéje!...a relativizmus arra indítja az embert, hogy megalkossa a maga vallását, benépesítse sokféle, vonzó istenségekkel...olyan világ ez, amely az antik pogány vallásokra emlékeztet.” (XVI. Benedek pápa)

Mielőtt hangosan tiltakozna valaki a fentiek miatt, igyekszem kifejteni, hogy mik is azok a pápa által emlegetett „sokféle vonzó istenségek”. Ha röviden akarom körvonalazni, elég ha azt írom: a bálványaink. Ha részletezni akarom, akkor a fogyasztói társadalom trendjeinél kötök ki. Dobd el a régit, vegyél újat! Ez a gép többet tud, ez a ketyere most jött ki, új fejlesztés. Kell elektromos autó, bicikli vagy roller. Ha nyaralunk, segway, ha repülünk, a reptéren mozgójárda, kezünkben kerekes bőrönd. Stb, stb. Nem véltelenül szoktam megfogalmazni, hogy komfortunk rabszolgái vagyunk. Nem is nagyon tudunk mások lenni. A cipő talpalhatatlan, az autóbeli hibák miatt egész paneleket kell cserélni. Egyre nehezebb parkolni a sok kocsi miatt. Egyre fogy a levegőnk, egyre többet kell dolgozia annak, aki nem szelvényvagdosásból él, egyre inkább elidegenedünk egymástól, egyre inkább… Abbahagyom!
Nem árt megállni, betájolni magunkat, és lerázni magunkról azt, ami nem nekünk való. Lerázni, mint ahogyan a kutya lerázza magáról a vizet.  
Engem nem érdekelnek a bálványok, ameddig nem kötelezők.
A jövőt nem ismerem. Mégis nagyon határozottnak kell lennie annak, aki le akarja rázni magáról a civilizáció, a PC-beszéddel megtámogatott, ám nem kívánatos trendjeit.

             

Szólj hozzá!


2019.06.27. 04:23 emmausz

Az ízlést kell magunkban fejleszteni

Vásáry Tamás meséli Kodály tanár úrról: Kodály, aki a jazz-t nem tekintette jó zenének, és a tangóharmonikát sem tartotta igazi hangszernek, kivéve, ha Tabányi Mihály játszott rajta, egyszer megkérdezte a tanítványaitól, hogy szerintük mi a jó és a rossz zene, mitől jó a jó zene és mitől rossz a rossz zene. „Válasszanak két dalt – mondta –, az egyiket a jóra, másikat a rosszra példának!” A növendékek persze egy ócska slágert egy Schubert-dallal vetettek össze, de bárhogy is indokolták, minden érvet példával illusztrálva cáfolt Kodály, tehát a komolyzenei kompozíciókból vett rossz megoldásokkal illusztrálta mondandóját, és azt a következtetést vonta le, hogy  így nem is lehet meghatározni a jót és a rosszat. Az ízlést kell magunkban fejleszteni, s az majd megmondja, hogy mi a jó és mi a rossz. 
Mindezt azért emlegetem, mert a FB-on van egy Komolyzene-kedvelők és -művelők klubja, amely zárt csoport, s amelynek tagja vagyok én is. Némelyik tag nagyon komoly véleményt alkotott a komolyzenéről, szigorú határokkal véve körül. Pedig. Nemde érvényes a zene területén is, amit Picasso mutatott be a komoly képzőművészetben? Látta, hogy a mindenáron való modernkedésre éhezik a közönség, s elhatározta, hogy ezt az igényt kielégíti. Elkezdett ennek a piacnak dolgozni. 
Vagy nemde hatalmas reklámot igényel a magas művészet is? Már jó száz évvel ezelőtt az Amerikában fellépő tenorista Leo Slezak kénytelen volt egy általa korábban sose látott kecskével mutatkozni, amikor kiszállt a tengerjáróból az Újvilágba, mert elvárták a magazinok, hogy „kedvenc kecskéjével” mutatkozzon a kamaraénekes úr.
Még ide írom T. L. Liszt-díjas karnagy megjegyzését, aki sok kortárs zeneszerzővel áll kapcsolatban. Az ő véleménye korunk zenéjének a megítélését illetően az volt, hogy ismerni kell a zeneszerzőt. Aki hiteles ember, annak a zenéje is hiteles lesz. A nem hiteles zeneszerző kompozíciójának a hitelessége legalábbis megkérdőjelezhető.
Hogyan is igazodhatnánk el a duodekafonális hangzásvilágban, a hangfürtök korában, a kottával alig, vagy egyáltalán nem leírható művek között? Hiteles-e egy zaj, hiteles-e egy fájdalomküszöböt átlépő fortisszimó?
Hiteles-e a cakewalkot elhagyó, a ragtime-ot elhagyó, a bebopot elhagyó, a bluesformát elhagyó a cooljazzt elhagyó, a freejazzt elhagyó, a mindent korlátot elhagyó és felrúgó progresszív jazz?    
Amit a zenéről meg lehet állapítani az annyi, hogy a munkadaltól hosszú fejlődésen keresztül vezetett az út a népzenéig, népdalig. Ezekből a többnyire négysoros periódusokból álló zenékből nőtt ki az individualista zene, a többszólamúság, az összhangzattani sajátosságok szabályossága, hogy egyre absztraktabb műveknek adjon teret. A konkréttól az absztrakt felé tart a jazz is és a komolyzene is. Végül is mintha a lehetőből a lehetetlen felé tartana a mindenáron való fejlesztés, újat hozni akarás.   

2 komment


2019.06.26. 13:38 emmausz

Egy perc nyelvelés

Balázs Géza nyelvésznek van egy blogja, a blogjának van több rovata, a rovatoknak van címük, az egyiknek ez: a nap szava Időről időre át szoktam nézegetni őket. Vannak közöttük normálisak, vannak közöttük trágár-zamatosak, vannak népiesek, vannak polgáriasak, vannak közöttük érdektelenek, és vannak közöttük érdekesek is. Nem állítom, hogy az általam alkalmilag kimazsolázottak mind érdekesek, de nekem valamiért hirtelen megtetszettek.  Álljon most az egyszer itt az ő szavaiból egy rövid válogatás.


szöveggyógyítás

neki a hét is páros
szalon-, komfortkeresztény
állítólag a nyelv szagokat is érzékel
„papirosos” gyerek
hörpíntek (pénteki ivászat)
Hebraisztika szakon fél év után megkérdezte, hogy mikor lesz szó a gyógynövényekről.
A híres, jóhangú színésznek mondják: magának gyönyörű az orgazmusa
„Nem”változtató műtét. De akkor minek?
kőgazdag
mézszőke
októberkék ég
ha jól csal az emlékezetem
tüntizhetsz (ha akarsz)
Jól nézel ki, most hánytál? (köszönés)
fizetőpincér, akit egyedül szólíthattál főúrnak a szocializmusban
bivalykorty: 4 dl bor + 1 dl víz
öntsünk az arcunkba valamit
Ki vagyok száradva, mint egy mesterhegedű.
Engedj e’, mert a melléütésem is halálos!
A nékosz, szövosz, kisosz – nem görög istenek
sztálingózott a hó
levert, mint egy forradalom
ahol két kultúra egymásba ér, ott fájdalom van
menj a gyógyszertárba reszelőzsírért
finggal nem lehet tojást hímezni
piszkoskék fővárosi autóbusz
szétpreccent
szétdöncölt ábrázat
titokérző képesség
lövésem sincs
kangörcs
balfenék
keresztbegyűlöljük egymást
te szoptad hegyesre a piramist?
a nénike a néninél is öregebb
és így tovább, és így tovább … sine fine

Szólj hozzá!


2019.06.25. 04:03 emmausz

Egyéb sziporkák

A világot nem a délkörök tartják össze, hanem a szeretet.
***
Énekkaron: Tudod már a szólamodat kívülről? Most énekeld el belülről!
***
Egy kórusmű címjavaslata: Kivont karddal – kardal.
***
Áthallás:
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekbe' ... (menjek be?) ...
... legyen meg a Te akaratod, amint a mennybe'... (menj be!) 
***
Az élettársi viszonyra nem lehet mentség, Nem játék a házasság: a hetedik szentség.
***
Ima evés előtt.
Mindig Isten előtt legyünk…s most együnk!
***
Isten színe előtt mérlegelünk:
Mér',  legelünk?
***
A süketek egymás elé ültek.
Süket elé süket.
Nem értettem
süketelésüket.
***
Ön elé G. ült,s milyen
önelégült.
***
Karadzsicsot egykor lovaggá ütötték.
- Azt értem, hogy ütötték...... De hogy lovaggá…?!
***
A Jenő név női változata: Jenikő.
***
Az író tűnődése:
Miért nem írnak rólam a lapok.
Miért írnak ilyen keveset.
Miért írnak csak ilyen kevesek.
Miért írnak egyáltalán másról a lapok.
Miért nem csak rólam, csak rólam, csak rólam, rólam, rólaaaaaaaam!??????????????
***
Nikoletta és Henrietta a fagyhalál szélén tengődik – írja az újság.
Jobban szeretném olvasni: Csöre és Borcsa boldogsága határtalan!
***
Értelmiségi
„Leüli a maga 40 évét” az íróasztala mögött,
Közben jó esetben kap ilyen-olyan díjat,
ha mást nem, nyugdíjat.
***
Egy cikkbe belenyúlni veszélyes. Előfordulhat, hogy nem úgy sikerül, mint ahogy szeretnénk, s akkor olyan lesz, mint az odaégett sütemény, amelyet kihipóztak. Bár világosabb lesz, ám ehetetlen.
***
Galambos Felkent-hordozó (Kolumbusz Kristóf [Krisztoforosz]) felfedezte Imrét (Amerikát), bár azt gondolta, hogy Indiában jár.
Ugyanígy Egykő Béla (Albert Einstein) felfedezte a relativitást s a relativitáselméletet.
***
Egy dongó dongott,
a csengő csengett-bongott,
a gong gongott,
egy Hong Kong-i bonc kongatta a gongot.
Ez hun kongott, hun bongott.
A fülemben zsongott, monoton zúgott.
***
Ilyen dátum még sose volt, mint ez a mai.
***
Hívőknek Krisztus, a húsvéti bárány, 
pogánynak nyuszi: a húsvéti bálvány.
***
domború tükör:            ().
homorú tükör:              )(.
homború (=sík) tükör:  I.
***
A fiú sokat kerékpározott. Egyszer összetörte magát. 
– Apa, sötét volt, nem láttam a fekvőrendőrt.
– Akkor ne biciklizzél!!!
– De apa, te sem vetted volna észre.
– Akkor én se biciklizzek.
– Hidd el, senki se vette volna észre!!!
– Akkor senki se biciklizzen...
***
– Debussy, francia zeneszerző kijelentette, hogy Bach zenéjét az különbözteti meg a többitől, hogy nem lehet fütyülni.
– Yehudi Menuhin, amerikai hegedűművész megállapítja, hogy Bach melódiái olyan fülbemászóak, hogy mind fütyülhetőek.
***
Sohasem ordítok.
Sorsomon
Csendesen fordítok.
***
Ha lehet, ne fegyelmezz,
inkább kegyelmezz, hiszen
nem fegyházam, egyházam vagy.
***
Szöveg Moebius szalagra:. . . Isten végtelenül szeret! Isten végtelenül. . .
***
Csokonai a fogyasztói társadalomban:
Egy híját esmértem örömimnek még:
Lila izét kértem, s megadá az ég.

Szólj hozzá!


2019.06.24. 12:15 emmausz

A progresszív lencse

Nyolcadikos koromban derült ki, hogy erős különbség van a két szemem látása között. Hogy hogy nem jöttem rá magamtól, az maga a csoda.
Mindegy.
Kaptam szemüveget, és vidáman néztem vele a jövőbe. Akkor drótkeret volt divatban, melyre két-két csavarral rögzítették az üveglencsét. Lehetett az üveglencse alját szögletesre vagy szögletesre csiszoltatni (gömbölyűre nem emlékszem), belekerült vagy 30 forintba, a többit az SZTK állta.
Utóbb mivel állandóan a másik szemüvegemet kerestem, ha olvasó volt rajtam, a bifokot, ha amaz, akkor az olvasót, és mindkét szemüvegem kezdett leamortizálódni, úgy döntöttem, hogy progresszív lencsésre (multifokális, röviden multifoki) cserélem. Tudtam, hogy ez nem lesz olcsó mulatság. S milyen jól tudtam.
Az üzlet végzi a szemvizsgálatot. Az üzlet, amely olyan elegáns, mint a banképületek enteriőrje. Ez önmagában arra utal, hogy itt fizetni fogsz keményen.
Keretpróbáláskor olvasom a reklámot: annyi % engedmény a keretre, ahány éves vagyok. (Fizetéskor nem vettem észre.) Vélhetően időszakos engedményről van szó, és már lejárt. Három fajta anyag közül választattam: talán üveg, műanyag és vékonyított műanyag. Mivel látás szempontjából csak a harmadik jöhetett számításba, döntési szabadságom abból állt, hogy meghatározhatom: nem megfelelő vagy megfelelő szemüveget kérek-e. S mivel a cég nagyon gáláns, valamiféle engedményekben részesített, így mindenféle további extrák (pl. biztosítás) nélkül csak 128 000 ft lesz a szemüveg (szemműanyag).
Nekem egész idő alatt a szegény télikabátvásárlás előtt álló Salamon Béla esete forgott a fejemben. Mielőtt új télikabáthoz való textilt vásárolt volna, megvizsgáltatta magát a kardiológussal, majd a vizsgálat után megkérdezte tőle, hogy milyen anyagot vegyen a kabátjához. A doki azt tanácsolta neki, hogy ne túl drágát.        
Mondom én is feleségnek: Két évre adnának biztosítást? S mi biztosít engem arról, hogy még élek két évet?
Talán a SZIG-em, amely 2065-ig érvényes?
No az is komolytalan dolog.
Akkor lennék 119 éves.
***
Néhány megjegyzés a tegnapi aforizma-gyűjteményhez.
1. Lemaradt egy általam gyakran hangoztatott kijelentés: „Élni életveszélyes.” 
2. Azt hittem, sokaknak tetszeni fog, de mintha pusztába kiáltott szavakat írtam volna. (Nem baj.)
3. Úgy vélem, hogy nemcsak a múltban keletkeztek maximák, szólások, szállóigék, aforizmák, hanem a jelenben is. Bár több ismerősöm volna a publicisták körében, akik összeszedhetnék a maguk által fontosnak vélt megállapításokat, majd közös kötetbe gyűjtve közzétennék, miként a múlt írói, politikusai, közszereplői.  Nemcsak Széchenyi fogalmazott meg világító mondatokat és nemcsak Deák Ferenc. Érdemes lenne foglalkozni a dologgal. Mindszenty azt mondta, ha egymillió magyar imádkozik, nem félti az ország jövőjét. Kodály azt mondta, hogy a gyermek zenei fejlesztését már a várandósság idején el kell kezdeni. 
Engem érdekelne, hogy a maiak mint mondanak? 

 

Szólj hozzá!


2019.06.23. 05:04 emmausz

Aforizma-gyanús sziporkák

Leírok egy aforizmát: „Ne fogadd el a más véleményét. Az enyémet se. Ezt se.” Ha zárójelbe teszem utána, Mark Twain nevét, akkor bevésődik a köztudatba, mert melléraktam egy markert, egy húzónevet. De ha ugyanezt a saját nevem alatt hozom:
Ne fogadd el a más véleményét! Az enyémet se. Ezt se. (Mickey) – mivel én találtam ki –, a gondolat elvész... Illetve, ki tudja?
Azon gondolkoztam, hogy élettapasztalatait ki-ki megfogalmazza, s szerencsés esetben le is írja. Érdemes lenne megosztani, hátha berobban  köztudatba, s megél.
Egyik barátom pl. így summázta felnőtt szerepét: „Nehéz apának lenni.”
May Károly hőse ezt találta ki: „Az a fő, hogy ne féljen az ember.”
Te mit találtál ki?
Én ilyeneket:  
Ne menj, Anti, ó, hiába – Antióchiába.
***

Napok óta 38Co-os a hőség. M-m-m. . . elegem van!!!
***

Ha te kettőt mondasz, én akkor is egyetértek veled.

***
Ne tudjak innen elmozdulni, ha nem tudok innen elmozdulni!
***
A feleségem feje világos (szőke), az enyém hozzá képest sötét (fekete).
***

A postán feladok egy csomagot. Fizetek és elveszik tőlem, ami az enyém volt.  
***
Gyógyítólag hathat infarktusunkra: Javult hazánkban az infrastruktúra.

***
Hová is utazzak: Ibériába vagy Szibériába?
***

Nemzetünk fogy. Darabra igen, tömegre nem.

***
Előttünk az élet, mögöttünk a széktámla.
***
Olvastam a te leveled, tele Veled.
***
Egyetlen kiadás egyben bevétel is, a lakáskiadás.
***
A férj szerző, a feleség költő. Amit a szerző szerez, azt a költő elkölti.

***
Nem bánom, legyen enyém az utolsó szó.
***

Én idegi alapon vagyok idegbajos!
***

Dum vivo, amo; dum amo, vivo!
***

Már ez a naptár se a régi.
***

A korrektor mások szamárságait javítja a saját szamárságaira.
***
Mindenkinek megvan a saját módszere arra nézve, hogy
magán tartsa a többiek érdeklődését.
***
Élni életveszélyes.
***
 Ez a világ nem tökéletes, nem is lesz az soha.
***
Egy határon túl csak hülyeségekre költi az ember a pénzét.

***
Eredményesen csak a soványak tudnak fogyókúrázni, azért soványak. A kövérek nem tudnak, azért kövérek. 
***
Az orosz hadifogságból soha nem érkezett dagadt ember vissza.
***Egy embert rábírni, hogy változtassa meg elveit kb. olyan könnyű, mint egy FTC-drukkert rábeszélni, hogy ezután szurkoljon az MTK-nak. 
***
Szeretni roppant egyszerű és roppant nehéz.
***
Az amerikai bomba éppen olyan komisz, mint az orosz.



Szólj hozzá!


2019.06.22. 06:31 emmausz

Gondol

A Mandiner hírportál anyagából idézek:
’…az USA-ban is kitört a Pride-láz: a New York-i Gay Streetet például ideiglenesen átnevezték a jeles hónap idejére. Bár a szándék nemes, az új név okozhat némi problémát a hétköznapokban, ugyanis nehezen elképzelhető, hogy valaki azt mondja: »Találkozzunk a Homoszexuális, leszbikus, biszexuális, transz, queer, interszex, aszexuális, nembináris, pánszexuális, kétlelkű (sic!) utca 7-es szám előtt!«’ 
Az újbeszél nyomulása késztetett arra, hogy egyszer leírjam ötleteimet további „büszkeségek”-re, amelyeket szintlén meg lehetne ünnepelni. Kapásból javaslok még néhány megünneplendő lehetőséget. Elsőnek álljon itt
a hipertónia-büszkeség, majd az
anorexia-büszkeség, a
bulimia-büszkeség, a
Parkinson-kór büszkeség, a
balkezes (magam is az vagyok) büszkeség, az
Alzheimer-büszkeség, a
mazochista-büszkeség, a
rövidlátó-büszkeség, a
fogyatékkal élő-büszkeség, a
törpe-büszkeség, a
TBC-büszkeség, a
lepra-büszkeség, a
szklerózis-büszkeség, a
böszmeség-büszkeség, a
demencia-büszkeség…
Na jó, abbahagyom, pedig volna még száz jó ötletem.
A szodómiáról terjedt el a mondás: Nem zavar, ameddig nem kötelező.
A PC-beszéd viszont úgy terjed, mintha kötelező volna. Vallom, hogy nem az, és vallom, hogy fel kell lépni ellene, mert a kényszertől még hazugság marad a hazugság, csúsztatás marad a csúsztatás, ferdítés marad a ferdítés, képmutatás a képmutatás, gonoszság a gonoszság és aljasság az aljasság.
Ne mondjuk feketének, ami nem az, és fehérnek se, ami nem az. A fekete nem sötétfehér, az igen az nem tagadás, a piros nem zöld, és a jég nem hűvös forróvíz. Pirított hógolyó meg nincs is.
Nem akarok leragadni ennél a sötét témánál, de egyszer el kellett mondanom a véleményemet, mert mások telekürtölik a világot a másságok saját eszméivel.
Nekem is vannak elképzeléseim a világról, s ugyanolyan joggal ragaszkodom hozzájuk.

Szólj hozzá!


2019.06.21. 15:39 emmausz

Nyáridő


Summertime.
A Gershwin-melódiát hallgatom PC-n egyfajta jazz-feldolgozásban. Eszembe jut, hogy ma van a nyári napforduló, a leghosszabb nappal. Még a java kánikulai időszak előtt állunk, mégis joggal gondolok arra, hogy a nyár hátralévő idejében egyre rövidebbek lesznek a nappalok, így a sugárzás esélye lassan, de biztosan csökkenget.

Ma hajnali 4-kor megvirradt. És kitartóan világos van este kilenc tájáig.
Amolyan medárdos az idő. Most hét ágra süt a nap, de bármikor elborulhat, és tetszés szerinti intenzitással eshet. Mivel a hegyi patakok mentén hatalmas vízfolyások alakulnak ki a nagy zuhék után, kezdem érteni Éva apósának a kérdését, melyet magánház-vásárlásakor tett fel nekik: A vásárolni akart ház környékén van-e patak?  
Nincs – mondták a fiatalok.
Akkor jó – hagyta jóvá Brúnó papa a vásárlást.
A tévében csaknem naponta látom az alkalmi özönvíz okozta károsodásokról szóló híreket. Elég szörnyű lehet a lezúduló sárból kihámozni az autót, a kertet, a pincékből kiszivattyúzni az áradatot, fertőtleníteni, bútorokat szárítgatni, menteni az enyészettől. A helyenként lezúduló nagydarab jégrögökről nem is beszélve, amely nem kíméli a konyhakertet, a termést, az autók szélvédőjét. Lehet, hogy a túltermelési, túlfogyasztási válság egyfajta levezetése ez a selejtezési folyamat, amely eleddig – hála Istennek – elkerülte a környékünket.
Az idei évben vénülő autóm levizsgázott. Új nem lett, de amit eddig is tudott, nagyjából eztán is tudja. Az én vizsgáztatásom augusztus közepén esedékes. Próbálok megfelelni. Szemüveget cserélni. Kardiológus javaslatát beszerezni. Ha túl vagyok rajta, két évig nem macerálnak vezetési ügyekben.
Ma újra fogyatkozunk. Estefelé a fiatalok üdülni indulnak a balatoni nyaralóba.
***
Rákosi Viktor (Sipulusz) krokijait olvasom. Fanyarabb, mint O'Henry, de éppolyan fordulatos. Ebben kissé Mikszáthra is hajaz, humora pedig Karinthyéra. Nem is tudom, hogy mit tudnék felsorolni R. V. erényeként. Talán együtt ezt a kevercset.
NB. A könyv a Vidám Könyvek sorozatából való. Szeretem még az Olcsó Könyvtár 3-4-ftos köteteit is lapozgatni. Annak idején hetente jelentkeztek egy-egy új kötettel, példányszámuk 80 000 volt.
Ma ez a szám teljesen elképzelhetetlen.      

Szólj hozzá!


2019.06.20. 11:11 emmausz

élek

Szép az idő és dunsztos.
Szép, mert a korábbi kritériumokkal szemben, amikor is csúnyának mondták volna, felhős, tehát szép.
A rigók tovább fújják a nótájukat. Új elemként hangzik el egy rigódal, melynek a szövege szabályosan: Ne kiabálj!
Kellemes északi szél fúj.
Zs.-ék tegnap négyen hazamentek.
Holnap a fiatalok Balatonra indulást terveznek.  
Nekem zsibbad két ujjam továbbra is. Lehet, hogy alagútszindrómám van.
Reggel lementem a házi orvoshoz beutalókért. Érdekes módon odamenni sokkal kevésbé szeretek, mint tőle eljönni. Nem véletlenül jegyezte meg az orvos, hogy „fehér köpeny” betegségem van.
(Most tegye fel a kezét az, aki szeret orvoshoz járkálni.)

Tenzió 150.
Szaturáció megfelelő.
Szívhangok rendben.
Hangulatom a körülményekhez képest jó.
Ami a beutalókat illeti: Majd júliusban lehet augusztusra időpontot kapni… ilyenek a kilátások.
Szerencsém volt. Hárman ültek előttem a váróban. Utánam meg hatan érkeztek. Elég gyorsan sorra kerültem hát.
Üldögélés közben egy öregasszony azt jósolta a mellette ülőnek, hogy ez a nyár már végig ilyen változó marad.
Nem bánnám. Jobb szeretem a változatosságot, mint a négy hónapos nonstop kánikulát.  
Tegnap zuhogott, a fiatalok ezreket spóroltak meg, mert nem érték el a fagyizót.
Ilyenkor szoktam esős képet fotózni. Lehet, hogy unják már, akik látják. Viszont az esőnek nincsenek személyiségi jogai, sőt később se reklamál, hogy a virtuális mezőre való felkerülése utóbb kellemetlenségek forrásává lett.

Szólj hozzá!


2019.06.19. 12:07 emmausz

régen és most - most és majd...

Sipulusznál (Rákosi Viktor) olvasom a számomra ismeretlen szitkozódást: „zsámfutera máter” a hitvány anyját jelentésű lehetett. Úgy mondják, hogy francia eredetű és napóleoni háborúk katonái hozhatták ide. Jelentése jean-foutre: hitvány, gyáva. Mára az érthetetlenségig kikopott. Így múlik el a szleng dicsősége. Mint ahogy egy másik helyen írt magyar szitkozódás is. A keserű csillagát öregapádnak. A Jelenések könyvében áll: „A csillag neve: Üröm. A vizek harmadrésze ürömmé változott, és számos ember meghalt a vizektől, mert keserűek lettek.” (8,11)
Nem állítom, hogy ide vezethető vissza eredete, de bennem ez az asszociáció támadt olvastán.  Az már csak hab a tortán, hogy Csernobil neve fekete üröm. 1986-ban nagyon elgondolkoztatott a tragédia és a településnév fura mivolta.
***
Repülőgépes szúnyogirtás volt. Kinyiffantak a szúnyogok, meg mindenféle nagyobb hatlábúak is. Bezártuk az ablaktáblákat, mert nekünk nem árt az irtószer, de nem is használ.
A pocsolyákat kellene cseppnyi irtószerrel kezelni, hogy ne tudjanak elszaporodni a férgek, de hát itt az Aranyhegyi-patak, meg amibe folyik, a Duna. Ezek túl nagy pocsolyák.
Lehet, hogy Karinthynak volt ebben is igaza? Ő azt írja:
A DDT-t a bogár szájába kell tölteni.
Mit? …  hogy a legjobb előtte agyoncsapni?  
Az se rossz.
***
Reggel a FB-on láttam egy rövidfilm részletet, amely arról szólt, hogy a szelíd, és értékekben hívő román tanárnő próbál szót érteni a vele permanensen szemtelenkedő tinilánnyal. A film alatti szöveg arra utal, hogy a tanárnő tíz év oktatás után bedobja a törölközőt, és felmond. A második szemtelenkedésnél kikapcsoltam a filmet.
Ez nem az én világom.
Nem az enyém, amely megengedi, hogy szavakkal vagy tettlegesen megtámadják a tanárt, a szülőt, a nevelőt, stb.
Ez nekem maga a káosz, a rend alapvető felbomlása, a nonszensz, az abszurd és elfogadhatatlan. Ha úgy veszem, ez nem más, mint profán káromkodás.
Nem így neveltek bennünket.      

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása
Mobil