Ilyet én nem szoktam, de teljesen megértem, és pusztán idő kérdése, hogy magam is leírjam, amit VD-nél olvasok: „Nincsen semmi. Mi van? Teljes üzemidőben fáradt van.” Van ilyen, mert már volt is ilyen, és lesz is ilyen fád érzés, ilyen kiégettség érzés, ilyen mindentmegírtammár-érzés.
Ma még nem így van. Csak annyi igaz, hogy szobáink magányában nem sok élmény ér, nem sok inger ér, és így az olvasmányélmények rögzítésén kívül nem igazán adódik téma. Legfeljebb, ha visszamerengünk az egyre távolodó gyermekkorunk történéseire. Ám nem szívesen, hiszen Kölcsey leütötte már ezt a magaslabdát: „régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Álljon itt inkább egy poénos találat, amelyre Hesemann könyvében bukkantam. Egy szóelválasztási baki. A gépi program nemritkán felülírja a logika szabályait. Ezt olvastam: Antik-risztus.
***
Egy másik Vigilia-számban (2016/1) találkoztam néhány tájnyelven írt monológgal. Próbáltam normál tempóban olvasni, ahogyan elhangozhatott a felvidéki ember szájából. Arra jöttem rá, hogy a tájnyelv megkedvelésének legalább két fontos összetevője van. Az egyik, hogy a lehetőségek határait súroló hitelességgel adja vissza a szövegtestet (mellékjelek, eltérő helyesírás…), és legyen érdekes maga a történet.
Legteljesebben Tömörkény valósított meg ilyeneket, de Móra, Tamási Á. és Nyírő is értettek hozzá.
Berecz Andrásról nem is beszélve.
2018.01.27. 10:56 emmausz
Néhány apróság
Szólj hozzá!
2018.01.26. 15:01 emmausz
…békesség a jóakaratú embereknek...
Kezembe került a Vigilia 1016/12. száma. Benne a karácsonyi körkérdés: Békesség-óhajtás. A felvezető szövegben egy idézet: „Békesség a földön a jóakaratú embereknek”. Érdekelt a dolog, hisz egyszer ezt a Lukács- evangéliumból ismert angyali szózatot akartam cikkemben kifejteni, ami végül is nem jelent meg, mert a cenzorunk visszadobta. „Rossz fordítás, ezért értelmetlen volna közölni.” Utána olvastam: A SZIT fordításai: békesség a földön a jóakarat embereiben/nek; a Káldi-féle: jóakaratú emberekben; Gedeon társaság: …a Jóakarat embereinek; Biblia-társulat 1990 kiad.: a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. Itt lábjegyzetet is találtam: A Jóakarat itt Isten üdvözítő akaratát jelenti, amellyel az emberek felé fordul.
Megjegyzem, hogy a címbeli szöveget mondjuk, énekeljük ki tudja, mióta a miseordinárium részeként a Glóriában.
Elöljáróként legyen ennyi.
Olvasom a felkértek cikkeit. Sokan lehorgonyoznak a szakzsargonnál, és csak úgy röpködnek ilyenek: agresszív, kontroll, stratégia, generációk, deradikalizálás, mentális, identitás stb.
Néhányan humorosra veszik. Idézem őket.
BZ kitér a prédikációkra, merthogy az intelmek tárgya sokszor a béke, csak az a baj, hogy szívesen meghallgatjuk őket, de fogalmunk sincs, hogyan használhatnánk a gyakorlatban.
FT írja: Egy amerikai Bécs felől érkezett. Azt mondta: Milyen szép, hogy az első m.o.-i település nevében a béke szava van. Hegye-shalom. Ki kellett ábrándítanom… Egy másik külföldi állt elő ezzel az ötlettel: szeretne abban a városban lakni, amely a békéről kapta a nevét: Paks. Sajnos ennek a neve sem azonos a pax-szal.
SzJ ezt írja többek között: „A siratófalnál egy öreg zsidó bácsi, Mojse Fischbaum imádkozik hosszú évek óta… Egy CNN-riporternő kérdésére válaszolja: 68 éve imádkozom nap mint nap azért, hogy zsidók, keresztények és muszlimok békében, szeretetben éljenek, ne gyűlölködésben és háborúskodásban! És mit érez a szívében és a lelkében, amikor imádkozik? – Mintha a Falnak beszélnék…”
A többi cikk szerzői valamiféleképpen ráéreznek a lényegre, amikor kimondják: A béke nem valami, hanem valaki: Jézus.
Ez persze egyáltalán nem új.
Medjugorjében a kilencvenes évek elején az ifjúsági fesztiválon ismételgettünk egy egyszerű dallamot, amelynek különféle nyelveken ennyi volt a szövege: (Jézus), te vagy a béke. Tu sei (la) pace; Du bist (der) Frieden, You are the peace... stb.
Szólj hozzá!
2018.01.25. 17:02 emmausz
Érdekes könyv
Befejeztem M. Hesemann könyvének olvasását (Fatima titkai). A hosszú elemzés meglehetősen diffúz, mindenesetre számos érdekes epizódot tartalmaz az elmúlt századok világpolitikai történéseit illetően.
Szerinte Sztálin nyerte a II. Vh.-t. Minden az ő szájízének megfelelően alakult. Többek között ő beszélte rá a szövetségeseket Drezda terrorbombázására.
Kitér Raszputyin életére és különös halálára. A rossz életű sztarecet rávették egy lakomára, ott megmérgezték, de a sok embernek is elegendő ciántól sem halt meg, sőt felélénkült. Majd revolverrel szíven lőtték. Ő magához tért, menekült, s közben még két lövést kapott és élt túl. Ekkor a zajló Néva jégtáblái alá suvasztották, ahol végül is megfulladt.
Leír egy jelenést, (Akita, Japán), könnyező Mária-szobor utal a fenyegető veszélyre, ami be is következik. Fukusima atomerőműve megsérül, s kétszer annyi radioaktív szennyezés keletkezik (folyik a Csendes-óceánba), mint a csernobili baleset alkalmával.
Leírja részletesen a mexikói guadalupei Mária-kép keletkezéstörténetét, egy ponchóra vetülő Mária-kép természetfeletti tulajdonságait.
Kitér arra, hogy egy ukrán 2000 fős faluban (Hrusiv), szintén Mária-jelenés történt. Az ukránok feladatul kapták az oroszok megtérítését.
La Salette is szerepel a leírásokban, erős kritika hangzik el Franciaország elkereszténytelenedése miatt. Szól Lourdesről, szól a párizsi Lebouré Katalinról, de nem szól Medjugorjéról. Nem tudom, hogy mi az oka? Lehet, hogy a témája olyannyira sok szálon fut, hogy már csak terjedelmi okokból is kerüli a kitérőket.
Mindent összegezve, amit a fatimai történésekről tudni lehet, azt csokorba fogja és kellő részletességgel tárgyalja.
Mint megjegyeztem már, mi földhöz ragadtan nézzük a történelmet, M. H. pedig megpróbálja az eseményeket az Isten tervei szemszögéből láttatni. Ez rendkívül bonyolult, és nem is látunk tisztán, hogy is tehetnének – békaperspektívából szemlélve azt, ami amonnan mintegy „Deus ex machina” – látszik.
***
L. (6) szülinapra kapott egy mikroszkópot. Nagyon örül neki. Mondom, nézzétek meg egy v.hagyma hártyáját kinagyítva. Ezzel váltunk el egymástól. T.nek mesélem: Régen volt: Piaristák. Biológia óra vége, Sz, a biosz-tanár még beállít egy metszetet, s kéri, hogy a szünetre kitóduló diákok nézzenek bele a mikroszkópba. Mindenki be van sózva, mindenki tízóraizna. Gyorsan elvonulnak a látványosság előtt, s sietnek tovább. Utóbb Sz. tanár is belenéz a tubusba, és csendesen megjegyzi: hülyék. A tárgy elmozdult, a képen nem látszott semmi, de senki se reklamált miatta.
Hiszen kicsöngettek.
Szólj hozzá!
2018.01.24. 20:19 emmausz
ISTEN ÉLTESSEN!
Nem keresem a rendkívüliségeket, bár volna miket ide sorolnom. Egyet említek csupán. A plébánia udvarán napok óta virágzik az aranyvessző. Teheti, mert kissé melegebb van a szokásosnál. Azért hadd furcsálljam: Hiszen még csak január harmadik harmadában vagyunk.
***
Kaptam egy gyógyszert, szintén vérnyomáscsökkentő, de fél napig szédelgek bevétele után. Azt hiszem megválok a tenaxum szedegetésétől. Eddig is megvoltam nélküle, ezután is ki fogom bírni. Majd beszélek az orvossal.
***
Ma iskolabemutatáson vett részt az 1241 kódú unokánk, Levi. Már nagy fiú, holnap hatéves lesz. Isten éltesse! (Tegnap egyik vejünk ünnepelte születésnapját, őt is Isten éltesse!)
Mivel közel tíz unokánk született, mivel négy házas gyermekünk él, és mi is, ez jó közelítésben 60 napot jelöl ki az évben (születésnapok és névnapok). T. elkezdte szívecskékkel jelölni a jeles napokat.
Az év hatoda számunkra jeles nap, ehhez jöhetnek még a házassági évfordulók, a különféle állami és egyházi ünnepek. Szép kis csokor.
Ha hozzáveszem a környezetünkben élőket, a rokonokat, a FB-on jelentkező ismerősöket, barátokat, csaknem mindennap küldök valakinek Isten éltesse! – jó kívánságot.
Szólj hozzá!
2018.01.23. 20:07 emmausz
Zajlik a zélet
Ma a változatosság kedvéért havazott. Házi orvos gyógyszerfelírás miatt, patika kiváltás miatt, majd az unokákra vigyázás a szülők elfoglaltsága miatt. Elevenek, vidámak, kedvesek, szórakoztatók is olykor. Aztán leülnek mesét nézni, és vége a világnak. Akárhány epizódot képesek megnézni, míg csak le nem ragad a szemük. D.-é leragadt. Három és fél óra hosszat húzta a lóbőrt, úgy kellett életre simogatni.
***
Van egy érdekes szerző, aki jó témákat választ, és hitelesnek tűnik, ráadásul érdekesen adja elő mondandóját. Az író Michael Hesemann, legalább tíz kötetet összehozott. Volt olyan köztük, amit korrektúráztam. Amit most olvasok: Fatima titkai. A Mária-jelenések, a pápa és az emberiség jövője. Magyar Nyugat Könyvkiadó. Csaknem biztosra veszem, hogy még visszatérek rá. Itt elég legyen annyit megemlíteni, hogy a könyv Deus ex Machina… A közelmúlt történelmét nem evilági módon értékeli, hanem a jelenések alapján elemzi. Láttatja, hogy isteni beavatkozások sorozata történik a világban. Ok-okozati összefüggésekre bukkan, amelyet Kölcsey így valahogy fejezett ki:
Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben:
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.
Természetesen Európáról beszél leginkább, és a politikában zajló sakkhúzásokról, megmutatva, hogy a ma prófétái előre láttak bizonyos eseményeket. Más történések nem váltak valóra, mert az emberek magatartása megváltozott, mint Jónás szavára a niniveieké.
Szólj hozzá!
2018.01.21. 18:59 emmausz
Maczkó úr szárazon és vízen
Sebők Zsigmond: Maczkó úr szárazon és vízen. (Singer és Wolfner Bp. 1907, facsimile)
Eléggé furcsa lehet, hogy hetvenen felül mesekönyv olvasására szántam el magamat, de megfelel a valóságnak. Érdekelt, hogy nagyszüleim ifjúsága idején miféle mesék járták. A fenti című kötet visszavezet a Pál utcai fiúk miliőjébe, vissza Nagy-Magyarország valóságába, vissza abba az időbe, amikor a -cz írásmódját megváltoztatták c-re. Érződik a bizonytalanság, hol eszébe jut a szedőnek, hol nem. (Az induló oldalon találom: ficzkó, alatta néhány sorral: mackó. No, most akkor mackó, vagy maczkó?)
Érdekelt a könyv nyelvezete, és joggal. Egyik barátom szókincsének volt része a komé megszólítás. Nem igazán tudtam hová tenni. Most se világos eredete, de talán a komám, koma szlenges változata.
Apai nagyanyámtól hallottam utoljára a kifejezést: „Jól eldöngetnélek!” Mackó úr ismételten él e szófordulattal. Nagyjából a megvernélek szinonimája.
A kordé szó ismert: Kétkerekű kocsiféle. De párhuzamosan használja a latin gyökerű laptika szót is. Apropó! Olvasom a kötetben: szavat (sic!).
Meglep, hogy a szerző Maczkó úr szájába adja: Minek a jó magyar beszéd helyett annyi idegen szóval élni (1900-at írunk!): „Móló, szerenád, lampion, korzó, kabin.”
Ma zsemlét kérünk, 1900-ban még a zsemlye szó járta.
A mesekönyv hangvétele a korabeli nevelési elveket tükrözi: A gyerekeket nem ajnározták, inkább gyakran megrótták tökéletlenségeiken fennakadva: „ügyesség, fürgeség, ami Zebikéből hiányzik”, ez csak egy elmarasztalás a sok közül.
Szemesnek áll a világ – mondjuk manapság, de a teljes mondás így hangzik: Szemesnek a világ, vaknak az alamizsna. Más kérdés, hogy nem értettem egyet soha a mondással: Szemesnek áll a világ – mondták –, én meg minduntalan hozzátettem, hogy a szemtelennek még inkább.
Még megjegyzem, hogy érdekes helytörténeti kapaszkodókat helyez el a szerző pl. Balatonlelle községről, ahol egy nyaralóban Erzsébet királynő jóvoltából 200 városi gyerek nyaralhatott egy-egy hónapig.
Mindent összevéve: a kalandos történet meseszövése hasonlít Tersánszky Jenő Misi mókus kalandjai c. munkájához, hangsúlyozom – hasonlít.
Szólj hozzá!
2018.01.21. 10:06 emmausz
Fehér
Egykor Krakkóban járva a Fő téren, a Maly Ryneken sétálva belebotlottunk a Fehérbe.
A Fehér (Biały) egy hófehérre maszkírozott bohóc, aki Cipolla-szerű erőszakossággal teremtett kapcsolatot az őt körülvevőkkel. Kire azért nézett furcsán, mert menekült előle, kit bekent fehér habbal, kit kifigurázott, kit kinevetett, kin megbotránkozott. Mindenesetre nagyon élt a fehér figura: a Fehér. Körbevették a turisták, és adakoztak. Ő meghálálta: Fehér maszatos arcával puszit adott, pukedlizett, vagy éppen duzzogott, ha kevesellte a baksist.
A Fehér attól hiteles, hogy óránként felújítja fehérségét, sehol nem látszik más szín testén, csak fehér.
Ha kinézek az ablakon, ugyanezt a fehérséget tapasztalom. Hajnalban eldőlt, hogy csakugyan tél van. Órák óta esik, zuhog a hó, mindent befehérít, a hangokat letompítja. A város csendes, mint a taxisblokád idején. A kocsik hangját jóságosan elnyeli, még a vonat zaja is letompul.
A fákon, műtárgyakon annyi hó gyűlik össze, amennyi elfér rajtuk. De már látszik a hó efemer volta. Mivel reggelre nulla fok lett, lassan-lassan csúszik le a szélvédőre tapadt fehér massza. Gondolom, délre jószerével átalakul a kép, és a fehér színesre vált, hacsak nem kezd el hatalmas tömegben hullani az égi áldás.
Szólj hozzá!
2018.01.20. 12:44 emmausz
Vibrálások
A bánat? egy nagy óceán
A bánat? egy nagy óceán.
S az öröm?
Az óceán kis gyöngye. Talán,
Mire fölhozom, össze is töröm.
– írta Petőfi 1846-ban. Eléggé szangvinikus megfogalmazás ez.
Nemde?
– De, de. Ede.
***
Változik, mint az időjárás
Ez a szangvinikusság jellemzi pillanatnyi mikroklímánkat. Mire kisüt a nap, beborul. Mire beborul az ég, kisüt a nap. Mégha április volna, de január 20-at írunk! Igaz, elnyílt már néhány hóvirág, megjelentek barkák a mogyoróbokrokon, de reggel jégvirág termett az autó szélvédőjén. Alig győztük eltávolítani őket.
Változik, mint az időjárás, szoktuk mondani, de most mintha gyorsabban változna az időjárás, mint az időjárás.
***
Balázs Géza nyelvész egyik gyűjteménye: a nap szava. Ott olvasok ilyeneket:
- Csak azért hívtalak fel, hogy megmondjam: szeretlek.
- De kérem, ez a Kőbányai Sörgyár!
- Tudom.
…
- Egy utas komolyan megkérdezte a légiutaskísérőt az óceán felett: Miért álltunk meg?
…
- csillió év (Ide illik egy tini kiszólása a buszon: Ez az öreg ember 25 000 éve itt áll az ajtóban! Nem lehet tőle leszállni.)
…
- zsírkutya (nagyon jó értelemben)
HOGY MIK VANNAK???
Szólj hozzá!
2018.01.19. 09:35 emmausz
Harminckét korty
A víz és a vízivás napjaink egyik legfelkapottabb témája. Spórolni illik a vízzel, bár jelenleg nincs belőle hiányunk, legalábbis itt a Kárpát-medencében. Persze szolidaritás is van a világon. S az is tény, hogy embermilliárdok nélkülözik a vizet, a tiszta vizet. Mivel testünk döntő hányada vízszerű képlet, a vizet tartósan nem vagyunk képesek nélkülözni. Ebből világméretű feszültség keletkezik (keletkezhet). Nálunk tehát van víz bőven. Talán infrastrukturális kérdés, de ettől még tény, hogy a konyhakertek locsolásához is jó részt ivóvizet használunk. Ez csakugyan luxusnak tűnik.
Ami pedig a harminckét kortyot illeti, leszámoltam: két és fél decis a bögrénk, egy bögre víz elfogyasztása során tizenhatszor kortyolok. Mióta hazajöttem a kórházból, minden hajnalban két bögre vizet iszom éhgyomorra. Így jön össze a fél liter víz reggelenként, így jön össze a harminckét korty.
Hogy miért teszem?
Többek biztatására.
Pl. a kórház egyik orvosnőjének említettem, hogy ezután mézes tea helyett vizet fogok inni. Mire ő: Ha megteszi, nagy jót tesz magával. Több problémájának a rendezését remélheti a vízivástól.
Most reménykedem és iszom. A vízivásnak tulajdonítom, hogy reggel alacsony a vérnyomásom. Volt, hogy majdnem elszédültem. Szokatlan nekem a 109-es felső érték.
Ma is alacsony lehetett.
Persze a melegfront. Talán az is.
Délután hidegfront érkezik.
No, ezeknek a vérnyomásra tett hatásait regulázza meg valamelyik okos orvos.
Szólj hozzá!
2018.01.18. 11:45 emmausz
Gépakarat
Van nekem egy számítógépem. A Windows korszerű formája fut rajta. Van nekem egy nyomtatóm is: HP LaserJet 1012. Prímán dolgozik. Prímán dolgozna, ha hagyná a számítógép szoftvere. De időről időre ellehetetleníti a nyomtatást. Ez akkor fordul elő, amikor frissíti a gép a szoftvert. Egy darabig csak felajánlja a változtatásokat, aztán egy idő elteltével se szó, se beszéd, bekapcsoláskor nekilát átgyúrni a programot. No, ilyenkor elfelejti, hogy a nyomtató pszichéjére is kellene hatnia. Nem törődik az én LaserJet-emmel: „Lejárt lemez”-nek minősíti. Magyarán, nem ismeri fel annak a beállítását. Azt ajánlja, hogy vezessem félre a pc programját, mintha nem is olyan típusú nyomtatóm volna, mint amilyen valójában. Ha sikeres a többlépcsős átverés, akkor a legközelebbi frissítésig nyomtat, mint a kis angyal.
Az én akaratom az volna, hogy készítsenek egy áthidaló programot a nyomtató és a PC különbözése miatt. Miért nekem kell minden frissítéskor bonyolult módon taktikázni?
Hol itt a felhasználóbarát üzemmód, hol a XXI. sz?
Utolsó kommentek