Mickey webnaplója

Szép. Gyönyörű, nagyon kedves, igazán dekoratív – áll a virágfotók kommentjeiben gyakorta. Ez attól van, hogy nem tudjuk, amit már Ádám igen, hogy melyik növénynek mi a neve. Könnyű volt neki, hiszen ő nevezte el őket.  Az ember felejt. A városlakó, az urbánus pedig még kevéssé találkozik a természeti tüneményekkel, mint vidéki társa. Hány képet készítettem én is a vadvirágokról. Utoljára tegnap, mert felségem észrevételezte, hogy a virágzó szilvafákról nem készült fotó. Nem könnyű a feladat, mert jó felbontású kép aligha készülhet egy facsoportról, ráadásul tegnap élénk szél borzolta a lombokat. Azért nekibuzdultam a képek gyártásának, tudván tudva, hogy ma lesz 44. házassági évfordulónk. Erre az alkalomra is érvényes pater NP SJ megfogalmazása: Negyvennégy együtt töltött év nem érdem, de teljesítmény. A FB-ra pakolom a tegnap készült fotókat. A ma vett árvácskás kaspót és nárciszkezdeményeket talán holnap. Aztán egy időre befejezem a tavasz virágainak közhelyszámba menő előtolását. Tavasszal virágok vannak, mindenki tudja, mindenki számít is rá, mégis garmadával kerülnek közzétételre a virágos képek. Nem lehet ellenük szólni, hiszen képet csak a valóság elemeiről lehet készíteni, s ilyen a virág is. Antoin de Saint Exupéry óta tudjuk azt is, hogy a virág efemer. Az a vadcseresznye, amely tegnapelőtt szét akart feszülni a virágrügyek belső, visszatartott robbanásától, tegnapra teljes pompáját mutatta, hogy egy április elsejei szél megtépázza szirmait. Szárnyas rovarok közben elvégezték a beporzást, így a szirmok figyelemfelkeltő fényessége okafogyottá lett. Elhull a virág, eliramlik az élet. Tudta ezt már PS is, tudjuk mi is.
Az első közös 44 évünk letelt.
Ugrás a második 44-be. Amikor az telik le, éppen 114 éves leszek.
Új bambusz árnyékolókat vettünk (3 db). 10 000 ft-ból még kaptunk is vissza. Kellett a felszerelésükhöz fúrógép (Black & Decker), kombinált fogó (Skoda-szerszám-klt. része), csavarhúzó (NDK, műa.nyelű, á 7 Ft volt annak idején), létra, elszántság, hogy az erkély szélén szórakozzam a kampók rögzítésével. Jöhet a nyár, immár 3.60 m szélességben ritkítja a sugárzást az árnyékoló. Egy darázs már szemezett is a friss áruval, vajon mire szeretné használni?
Ízelítő a Sir 29. f.-ből: A kölcsön Aki másnak kölcsönad, irgalmat gyakorol, aki kezét nyújtja, megtartja a törvényt. Adj kölcsön, ha rászorul, embertársadnak, és fizesd vissza idejében, hogyha magad kaptál... Sokan talált pénznek tekintik a kölcsönt, és aki segített rajtuk, azt zavarba hozzák. Amíg meg nem kapja, kezet csókol neki, ... Ha végre elszámolnak, alig adja meg a felét, s a kölcsönadó még ennek is örülhet... Az alamizsna Légy türelmes ahhoz, akit megtört az élet... karold fel a szegényt, ne menjen el tőled soha üres kézzel. ... Jótéteményeket gyűjts a kincsesházba, azok majd kimentenek a bajból téged, ... A kezeskedés A jó ember kezeskedik az embertársáért... A gonosz képes tönkretenni a kezesét, és cserbenhagyni azt, aki megmentette. Sok jómódú embert tönkretett már a kezesség..., váltak miatta hontalanná, s idegen népek közt hányódtak-vetődtek... karold fel társadat, de vigyázz. Vendégszeretet A legfontosabb az életben a víz és a kenyér, a ruha és a lakás, ami védelmet ad. ... Tisztességes ember nehezen viseli, ha felhánytorgatják, miért is lakik ott, s mint valami adóst, szidják és átkozzák. Közöm. Ma ezt a fajta többféle irányú óvatosságot így fejezzük ki: A földi javakkal okosan bánni. Nagyon is észnél kell lenni, amikor kezességbe megy valaki. A kölcsönről ez áll az újszövetségben: A kölcsönt ne kérd vissza. Megfontolandó: Ugyanis, ha a kölcsönkérő vissza tudja és akarja fizetni tartozását, meg fogja tenni. Ellenkező esetben ellenséggé válik, vagy haragossá, esetleg nem, vagy csak részben fizet.

Tegnap meghalt Kertész Imre és elhunyt Krencsey Marianna is (Nyugodjanak békében!).
Két híresség, két teljesen egymástól eltérő sors.
A tévé inkább Kertész Imrével foglalkozott. A nap végén vetítették a Sorstalanság filmváltozatát. Azt néztük. Közben éjfélre fordult az idő. Láttat a film, hozzám Kertész prózája mégis közelebb áll, élőbbnek mutatta magát, amikor elolvastam. Ha pedig Kertész Imre élményszerűségére kérdezne rá valaki, azt felelném neki, hogy bennem legmélyebb nyomot azok az írásai hagyták, amelyeket személyesen olvasott fel az MR1-en annak idején. 
***
Kezembe került A magyar helyesírás szabályai tavalyi keltezésű, 12. kiadása. Próbálom érteni a változtatások miértjét. Ez hol sikerül, hol kevésbé. Az első, ami megragad, hogy egy éve működik, ha működik az új rend – nyomait alig vagy egyáltalán nem érzékeltem az írott anyagokban. A másik, hogy egeret vajúdott az elefánt. A hozott változtatásokkal ráértek volna várni addig, ameddig egy lényegesebb újításra nem kerül sor. Néhány összetettnek látszó szó helyesírásán változtattak. Nekem a nyitvatartás egybeírása szimpatikus. Van azután néhány szó, amit eddig egybeírtak, mostantól külön kell, pl: tervbevétel kontra tervbe vétel, s fordítva: pl. szabad vers-szabadvers. Az új szabályozás engedő a korábbiakhoz képest, amennyiben megenged néhány többféle módon szabályosan írható szót. Mégse akkora változások ezek, hogy miattuk észszerű volna felborzolni a nagyérdemű idegrendszerét. (Az én időmben az ésszerű forma dívott, és senkinek nem lett tőle baja.) Az én időmben még kisebbel-nek írtuk azt a szót, amit az új szerint kisebb-bel alakban kell írnunk.
Úgy kell nekünk, akik tudván tudjuk, hogy az élő beszéd tökéletes leképezése fogalmilag lehetetlen.
A legérdekesebb kitétele nekem a kötetnek az elején, a tudnivalók között szereplő mondata: „...minden könyvben, kiadványban vannak, maradnak kisebb-nagyobb hibák és hiányok.” Ez teljesen egybecseng saját tapasztalatommal: „Nincsen hibátlan könyv, legalábbis én még nem találkoztam ilyennel.”
Sir 28. f. Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért. Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozz, s neked is megbocsátják vétked. Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást magának? Aki nem könyörül meg az embertársán, a saját bűneiért hogyan imádkozik? Jóllehet csak ember, kitart a haragban – hát az ő bűneiért ki ad elégtételt? Gondolj a végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést, gondolj halálodra, s tartsd meg a parancsokat. Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársad, az Istennel kötött szövetségre, s nézd el a sértést.
A veszekedés
Kerüld a civódást, s kevesebb bűnöd lesz, a hirtelen haragú ember viszályt támaszt. A bűnös a jó barátot is elvadítja, a veszély magvát hinti a békén élők közé. A tűz úgy lobog, ahogy a fát rakják, a vita hevétől fokozódik a viszály. Az embernek ereje szerint nő a dühe, és vagyona szerint fokozódik haragja. A parázs veszekedés felszítja a tüzet, a hirtelen harag vérontásra vezet. Ha ráfújsz a szikrára, akkor lángra lobban, ha pedig ráköpsz, kialszik; bár a te szádból ered mind a kettő.
A nyelv
Átkozd a besúgót s a kétféleképp szólót, sok békében élőt vittek már romlásba. Sokat megrendített már a harmadik nyelv, az egyik néptől a másikhoz kergetett. Romhalmazzá tett már erős városokat, s nagy emberek házát is romba döntötte. Eltaszított már derék asszonyokat a harmadik nyelv, s elragadta tőlük munkájuk gyümölcsét. Aki figyel rá, nem talál nyugalmat, s nem élhet békében többé soha. Csíkot hagy a bőrön az ostor csapása, de a nyelv csapása csontokat tör össze. Sokan elhullottak már a kard élétől, de nem annyian, mint ahányan meghaltak a nyelvtől. Boldog az az ember, aki rejtve van előle, és a gonosz nyelvnek nem lesz martaléka. Aki nem kénytelen igáját vonszolni, s akit kötelei nem kötnek gúzsba. Mert igája vasból készült iga, és vasból fonták a köteleit is. A halál, amit hoz, rossz halál, nála még az alvilág is jobb. A jámborok fölött nincsen hatalma, ők a lángjaiban nem perzselődtek meg. Akik elhagyják az Urat, azok hatalmába esnek, kigyullad bennük és nem alszik el többé. Úgy ront rájuk, mint a vad oroszlán, és párduc módjára széjjeltépi őket. Lám, a birtokodat tövisbokorral keríted, ezüstöd, aranyad zár mögé helyezed. Szavadnak is legyen mértéke és súlya, ajtaja és zárja legyen a szádnak is. Vigyázz, nehogy a nyelved miatt elbukjál, ellenséged előtt, aki rád les, el ne ess. Közöm. A fejezet óv az irgalmatlanságtól (Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást magának?); a veszekedéstől (Ha ráfújsz a szikrára, akkor lángra lobban, ha pedig ráköpsz, kialszik; bár a te szádból ered mind a kettő.); a nyelveléstől (a besúgó, a kétféleképp szóló sok békében élőt vitt már romlásba).  Ugye, ma se tartozik egyik se a bölcs, megfontolt életvitel és magatartás körébe. Nem kell rajtuk sokat bogyózni, inkább beleépíteni törekvéseink közé, s szokásunkká tenni, rutinnal kell lakatot tenni szájunkra, sopánkodásainkat, ingerültségeinket messze vetni magunktól.   

Kijőve a miséről említem feleségnek, hogy fél órája gondolkozom rajta, mi a látszólagos ellentmondás szokott idegen kifejezése, s lám ebben a pillanatban ugrott be: paradoxon.
Úgy vagyok lassan, mint a Száz év magány c. könyv falusi szerplői, akik lassan-lassan elfelejtik a szavak jelentését, ezért felírják, hogy mi micsoda és mire való. Meg úgy is vagyok, hogy megnőtt a passzív szókincsem az aktív rovására – hogy finoman fejezzem ki magamat. Ilyen a paradoxon fogalma is, amely éppen most kívánt átcsusszanni az aktívból a passzív szférába.
Persze feleségnek feltűnt a problémám, rá is kérdezett: Te mise alatt ilyesmikkel foglalkozol? Mi tagadás, el-elkalandozok olykor, de ebben az esetben a miséhez kapcsolódott ez az elkalandozás. Ugye a feltámadt Krisztus az örökkévalóságra támadt fel. Teste „éteri”, nem romlandó test, amely áttűnt, átszüremkedett a zárt ajtón, és mégis ellenállásba ütköztek a sebhelyeit vizsgálgató tanítványok, s kételkedésük lefegyverezésére a Mester szemük láttára evett az elkészített sült halból. Van itt néhány paradoxon. Nemde?
Ugyanennek a fordítottja éppen a misén valósul meg. Mi, egyáltalán nem éteri testünkbe fogadjuk a szentséget, Krisztus testét az ostya színe alatt. Ez a krisztusi test látszólag kovásztalan kenyérdarabka, de az ő szavára elhisszük, hogy valóságosan jelen van. Újabb paradoxon, mintegy az előző fonákja.
Ízelítő a Sir 27.f.-ből.
Sokan vétkeztek már a pénz miatt, nincsen részvét abban, aki gazdagodni akar. Mint a karó szilárdan áll a kövek között, az adás és vétel közé beékelődik a bűn. Aki nem ragaszkodik az Úr félelméhez, annak hamarosan összedől a háza.
A szó
... az embert szavai szerint ítélik meg.
Az igazságosság
... Az igaz ember mindig bölcsességet mond, a balga azonban változik, mint a hold... A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.
A titok
Aki elárulja a titkot, elveszíti a bizalmat, ... mint aki megöli ellenségét, te is megölöd barátod szeretetét. ... aki a titkot elárulja, annak nincs miben bíznia.
A színlelés
... a hátad mögött kicsavarja a szót, és botrányt kerekít a szavaidból. Semmit sem utálok úgy, mint az ilyet, bizonnyal gyűlöli maga az Úr is. Aki követ dob fel, magát dobja fejbe, magát sebzi meg, aki alattomban támad. Aki másnak vermet ás, maga esik bele, ...
A bosszúvágy
A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös. Közöm. Tegnap már kifejtettem, hogy a jó tőkés morálja középpontjában egy szó áll: profi, még több profit. Elgondolkoztat azoknak a tízezreknek a sorsa, akik valamiképpen besúgók lettek. Róluk jelenti ki az írás: Aki elárulja a titkot, elveszíti a bizalmat, mint Geréb A Pál utcai fiúkban. Érdekes az is, hogy a kétszínű saját magát értékeli le: magát sebzi meg, vagy ahogy a magyar? közmondás tartja: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Nem véletlen a kérdőjel. Ha az eredeti szöveg szóhű, akkor ez a közmondás korántsem magyar.

Igen. Többes számban írtam a címet, mert környékünkön több is van belőlük. Sétáim alkalmával szeretem felkeresni őket, akár eredményes, akár eredménytelen a leletvizsgálatom. Valamiért a Csobánka téri szinte mindig csaknem üres, a csillaghegyiben és a Római tériben vannak könyvek általában. A Rómainál jártomban arra lettem figyelmes, hogy egy hajléktalan vesz át és helyez el a polcokon valamiféle hagyaték felszámolása nyomán odahordott könyveket. Szeme azonnal értékeli azokat a könyveket, amelyekből még lehet üzlet. Udvariasan társalog a donorokkal, miközben félretesz egy Andorka-kötetet, Bevezetés a Szociológiába. Terjedelmes szakkönyv, alapmunka, még ma is pénzt ér. Ez az ember egy antikváros szakértő szemével válogat. Nem úgy, mint egy messzebb álló padon tereferélő csöves társai. Akik szemmel láthatóan felöntöttek a garatra, és kiestek az időből, ki a szegénységből.
Ami feltűnik, hogy két sorozat angol-magyar kéziszótár vár jobb sorsra. Az én fejemben úgy él, hogy ezek a kötetek értékesek, mert sűrűn kell forgatniuk azoknak, akik kapcsolatba kerülnek a világnyelvvel. Ám tévedek. Ma már átterelődött a szótárazás a számítógépre. Létezik olyan program, amely beírását követően máris a kívánt nyelven jeleníti meg a szövegrészt.  Még mielőtt leemelném a polcról a szótárt megkapom a választ. Hogy versenyezhetne ezzel a papíralapú, helyigényes könyv? Sehogy. Lehet szidni a PC-t, de hiába. Mint ahogy lehet szidni a lovaglást, de gyorsabb a gyaloglásnál. Lehet szidni az autót, de gyorsabb a lovaglásnál, lehet szidni a repüléstechnikát, de a repülőgép gyorsabb az autónál. Megállás pedig nincs.
Én azért mégis reménykedve keresgélek a kötetek között, ha a könyvmegállóhoz érkezem. Utóbb egy novellás kötetet találtam, egy jól szerkesztett antológiát. 1975-ben adták ki 1945. 30. évfordulóján. Ami meglep, részint, hogy minden szavát ismerem, életem dereka ez a korszak, részben, hogy stílusuk igen hasonló, talán szoc.-reál? Meglep az is, hogy milyen sok novella foglalkozik valamiképpen azzal, hogy a háborúhoz és a pártokhoz milyen viszony fűzte a szereplőket, és hogyan próbálják feloldani az ebből támadt (kényszerrel támasztott) problémáikat, konfliktusaikat. Mintha a múlton-borongás mindmáig nyomon követhető volna. Óhatatlanul feljajdul az ember: Nem kellene ezzel végleg szakítani? Még annak az árán is, hogy nevetségessé válhatunk a „keep smiling” gerjesztett műmosolya miatt.     
Sir 26. f. Ha jó az asszony, boldog ember a férj, s kétszer annyi lesz napjainak száma. A férjnek öröm a derék asszony: békességben töltheti életét. A jó feleség jó osztályrész: aki féli az Istent, az részesül benne. Szegény-e vagy gazdag? A szíve jókedvű, és mindig vidámság tükröződik arcán. Három dolog van, amitől félek, a negyediktől meg egyenest rettegek: a pletyka a városban és a népcsődületben, meg a rágalmazás rosszabb a halálnál. Bánat a szívnek s gyötrelem a féltékeny asszony, nyelve mindahánynak valóságos csapás. Mint lötyögő járom, olyan a rossz asszony, mintha skorpióhoz nyúlnál, ha hozzáérsz. Rettentő bosszúság az iszákos asszony, még csak el sem tudja rejteni szégyenét. Szemének állásán és a szempilláin meglátni, ha kikapós az asszony. Szemérmetlen lányod éberen őrizzed, nehogy kihasználja gyengeséged. Csábos tekintetű asszonnyal jól vigyázz, és ne csodálkozz, ha belevisz a bűnbe. Ahogy a szomjas vándor nekiesik a víznek, ez is úgy megkóstol mindenféle vizet. Hajlandó leülni minden karó előtt, és minden nyíl előtt kinyitja tegzét. Az asszony szerelme elbájolja férjét, okossága erőt önt a tagjaiba. A hallgatag asszony Isten ajándéka, a jól nevelt asszonyt nem lehet megfizetni. A szemérmes asszony igen nagy kegyelem, és az erkölcsösnek nincs ellenértéke. Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának. Mint az égő mécses a szent mécstartón, olyan a csinos arc az egyenes termeten. Aranyoszlopokhoz ezüsttalapzaton hasonlít a szép láb karcsú bokák fölött.
Szomorú dolgok
Két dolog miatt szomorkodom, a harmadik pedig haragra ingerel: ha öreg koldusként él egy háborús hős, ha félreismernek okos embereket, ha az igazságtól valaki a bűnhöz pártol – az ilyet kard által veszti el az Úr.
Az üzlet
Ritka kereskedő ment a vétektől, üzletember ritkán marad ment a bűntől. Közöm. Ha jó az asszony, boldog ember a férj, s kétszer annyi lesz napjainak száma... szíve jókedvű, és mindig vidámság tükröződik arcán. Kétszer annyi. Az annyi, mint annyi... Mi pl. 44 éve házasok vagyunk. Ez kétszer 22 év, ha akarom. A jó asszonyképe a patriarkális társadalomban, amelyben a férfi a független változó, a nő férfitől függő változó. A jó férjről itt nem esik szó.  ...üzletember ritkán marad ment a bűntől ...mondja az Ószövetség és máig áll, sőt holnap is. Gondoljunk csak a szűnni nem akaró korrupcióra, vagy a jó kapitalista egy szempontjára, a profitra, amely megszerzésének semmi köze az erkölcshöz.

Lehet azt mondani, hogy Magyarország a tízmillió költő országa, de ez azért nem teljesen igaz. Hogy az ezer lakosra eső költők száma magas, az kétségtelen. Ám minőségük nem egyenletes. Vannak elsőrangú, másodrangú, sokadik rangú költők, csasztuska írók. Egyeseket tehetségükön felül értékelnek, másokat ellenkezőleg, nem vesznek tudomásul. Utóbbiak közé tartozik Molnár Béla, aki szerintem több figyelmet érdemelne.  A mellékelt versének témája nem véletlen, MB ugyanis róm. kat. pap. Versei olyanok, mint egy-egy prédikációhoz előkészített hívószavak gyűjteménye, de persze sokkal többek annál. Sorokba merevített, szavakba fagyasztott gondolatok, laza asszociációk, míves kivitelben. Remélem, nem tévedek. Mindenesetre a puding próbája nem az, hogy fecsegnek róla, hanem hogy megeszik. Én is befejezem a róla való fecsegést, bizonyítson helyette húsvéti verse.      

Húsvéti képeslap...
ez az út
hátul Jeruzsálem,
arra Emmausz,
ketten az úton

tarisznyájukban kenyér,
mivel épp ünnep volt,
kovásztalan
mellette
régi tekercsek foszló darabjai

estére
szikkad a kenyér,
az írásokon
a betűk kialszanak

perzsel a nap,
ők ketten dideregnek

nem lesz kenyér,
bor,
lángoló, tüzes szavak?

csak menni, bandukolni
az út poros, töredezett

és itt a vándor, a harmadik,
neki az út ismerős
épp a végére járt
ma hajnalig

most megtekinti
az út vándorait

tarisznyája nincs,
mert mit azon az éjszakán 
megtört,
ő maga a kenyér, az útravaló,
ami oldalából ömlött a minap,
az az ital

már máshonnan jön a fény
most már mindörökké elég

Sir 25. f.
Közmondások
Három dolog van, amit szeret a szívem. Isten s ember előtt kedves mind a három: A testvérek közt az egység, a baráti szeretet, feleség és férj, akik jól megértik egymást. Háromfajta ember gyűlöletes nekem, az életmódjuktól szörnyen iszonyodom: a gőgös szegényétől, a hazug gazdagétól s a házasságtörő, esztelen öregétől.
Az öregek
Ha ifjúkorodban nem gyűjtöttél semmit, mihez nyúlsz majd öreg napjaidban? Bölcs ítélet
illik az ősz fejhez, és az öregekhez jó tanács osztása. Az ősz emberekhez a bölcsesség való, a tisztesekhez pedig higgadt megfontoltság. Az aggok koszorúja a gazdag tapasztalat, dicsőségük pedig az Úrnak félelme.
Kilenc szép dolog
Kilenc dolgot dicsérek – ezek az eszemben vannak, a tizedik pedig már a nyelvem hegyén: A férfi, aki örömét leli fiaiban, s aki megéri ellenségei bukását. Boldog, akinek okos asszony a felesége, s aki nem húzat ekét ökörrel-szamárral. Boldog, aki a nyelvével nem botlik, s aki nem szolgál olyannak, aki méltatlan hozzá. Boldog, aki meglelte az okosság nyitját, s aki buzgó hallgatók füléhez beszélhet. Milyen nagy, aki meglelte a bölcsességet! De nincs különb annál, aki az Urat féli. Az Úrnak félelme mindeneken túltesz, van-e párja annak, aki ebben kitart?
A nők
Nincs seb, amely úgy fájna, mint a szívnek sebe, a legnagyobb gonoszság a nő gonoszsága. Nincs olyan fájó csapás, mint amit a gyűlölet szül, a legszörnyűbb bosszú az ellenség bosszúja. Nincs erősebb méreg a kígyó mérgénél, nincsen tajtékzóbb düh, mint az ellenségé. Inkább oroszlánnal vagy sárkánnyal lakni, semmint gonosz nővel közös fedél alatt. Elsötétül a gonosz asszony arca, olyan lesz az ábrázatja, akár a medvéé; amikor a férje baráti körben ül, akaratlanul is egyre sóhajtozik. Nincs nagyobb baj, mint ha baj van az asszonnyal, szakadjon hát rá a bűnösök végzete. Mint homokos lejtő vénember lábának, a csendes férjnek ilyen a nagyszájú asszony. Ne vigyen vesztedbe az asszonyi szépség, ne is kívánkozz utána sohase. Mert harag, szégyen és gyalázat egyszerre, hogyha egy férfinek asszony ad kenyeret. Nyomott kedélyt jelent és szomorú arcot, meg sebet a szívben a rossz asszony. Lankadt kezek jelzik és megroggyant térdek, ha férjét az asszony nem teszi boldoggá. Asszonytól indul el útjára a vétek, az ő bűne miatt halunk meg mindnyájan. Ne nyiss utat a víznek (mert kiárad), a gonosz asszonyt ne hagyd szóhoz jutni. Ha ujjad vagy szemed intésére nem ad, szakíts meg vele minden kapcsolatot. Közöm. Az itt sorolt okosságok nehezen értelmezhetők a mi korunkban. Messze kitűnik közülük a központjában álló igazság: nincs különb annál, mint aki az Urat féli. És nincs is... 

Ma többek között a locsolkodás szokásáról volna aktuális írni. A locsolkodásról, amely sose állt hozzám közel. Értettem ösztönös célját, praktikumát is, de sose lett igazán az enyém.
Ilyeneket fejtettem volna ki benne, most csak félszavakban körvonalazom:
A locsolkodás előttre megy vissza, a leányrablásra, a szabin nők elrablására, sokféle durvaságra, amelynek biokémiai ösztökéi vannak, s amelyek összefüggnek valahogyan az y kromoszómával, össze az endorfinhatással. Minden igaz és együtt igaz. A fiúk késztetve vannak rá, hogy valamiképpen hassanak a nőkre (a Biblia egy helyen foglalkozik a kérdéssel igaz, tagadó formában: Nem a férfi akaratából született). Ennek az akaratnak vannak közönséges és kifinomult formái: az erőszaktételtől egészen a finom udvarlási szokásokig terjed a skála. Ezek között helyezkedik el a locsolkodás, de valamiképpen a tánc is.
Vélhetőleg már anyánk gyermekkorában történhetett valami neki nem tetsző, tán nyakon öntötték jeges vízzel, nem lehet tudni, mindenesetre berzenkedett a locsolás ellen, tolakodónak, koldulásnak is tartva. Hogy igaza volt-e, vagy sem, ne firtassuk, mindenesetre ez a távolságtartás megmaradt bennünk is. Nem hiszem, hogy csak bennem. Újratermelődött a következő generációban, amelyben inkább az elutasítás modellje él, mintsem a ragaszkodás a locsolkodáshoz. Nincs itt ellenállás a szokással szemben, de affinitás sincsen irányában.          
Ízelítő a Sir 24. f.-ből:
A bölcsesség beszéde
A maga dicséretét zengi a bölcsesség, ...Ősidőktől fogva, a kezdet kezdetén teremtett, és nem pusztulok el soha, mindörökre. ... Jeruzsálemben van uralmam székhelye. .. Illatos vagyok, mint a fahéj és a balzsam, mint a kiváló mirha, illatot árasztok. Mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a jó illatú tömjén a sátorban. Mint a terebint, kiterjesztem ágaimat, ágaim szépek és ékesek. Rügyeket hajtottam, mint a szőlőtőke, virágaim pompás gyümölcsöt termettek. Jöjjetek hozzám, akik utánam vágyódtok, és teljetek el a gyümölcseimmel. ..,akik hozzám szegődnek, azok nem vétkeznek.”
A bölcsesség és a törvény
... Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara. Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek. Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres. Közöm. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak – mondja Jézus, és így is van. A Biblia hol konkrétan, hol átvitt értelemben, róla szól. Az Igéről, aki a világot törvényekkel együtt alkotta. Változatlanul érvényesek kinyilatkoztatásai mind a mai napig.  Érdekes színt visznek bele a fejezet nyelvezetébe a drágakövek nevei.

Fotóimról többször kapok pozitív visszajelzést. Írásaimról alig.
Kiírtam, ami bennem volt?
Apad a szókészletem, az aktív szókincsem?
Meglehet ez is, az is.
Olykor éppen ellenkezőleg, a témák bőségének zavara áll fenn, válogatnom kell, erről írok, arról nem.
Az is előfordul, hogy élményeim lejegyzése személyiségi jogok sértését közelítenék. Inkább hanyagolom.
Ma zavartalanul sütött a nap, igazi tavaszeleji idő adatott a feltámadási körmenethez. Szép számmal rést vettünk rajta. A korábbi időkben kétféleképpen zavarhatta a környezetünket ez a fajta szelíd felvonulás. Leállította a forgalmat, ha rövid időre is, és a kántornak a menet elején elkezdett éneke fáziskéséssel érkezett a menet végére. Ez kisebb hangzavart okozott. Idén mindkettő megoldódott. Mivel a szomszéd utca egy szakaszán csatornát cserélnek, az autóbusz forgalom eleve eltereltetett. Mindössze néhány személygk-t tartottunk fel percekre. Mivel két kántor dolgozott egymással szinkronban a menet egymástól távol eső részein, minden elhangzó ének szépen, fegyelmezett ritmusban szólalt meg és egyszerre.
Krisztus pedig feltámadott, amit ezúton is hírül adtunk a világnak. Khrisztos voszkresze! Vaisztyinu voszkresze! azaz Christus resurrexit! és még Christus ist auferstanden! Er ist wahrhaftig auferstanden! sőt: Christ est Ressuscité! En Vérité, Il est Ressuscité!
Ízelítő a Sir 23. f.-ből: Uram, Atyám és életemnek Ura, ne szolgáltass ki kényükre-kedvükre, és ne engedd, hogy miattuk elbukjam. ... Uram, Atyám, és életemnek Istene, ne verj meg engem nagyravágyó szemmel, és a mohóságot tartsd távol tőlem. ...
Az eskü
... ne szokj rá, hogy a Szent nevét emlegesd. ... Ha hamisan esküszik, nem lehet igaz, és sok próbatételben lesz része házának.
Szégyenteljes beszéd
Van olyan beszéd, amely halált érdemelne – ne forduljon elő Jákobnak házában!... Ne szoktasd a szádat zabolátlan szóra, mert könnyen átsiklasz a bűnös beszédre...
A házasságtörő asszony
aki férjét elhagyja, és idegen embertől állít örököst...a gyülekezet elé vezetik az ilyet, és a gyermekei szenvednek meg érte. Nem fognak gyökeret verni gyermekei, és az ágaikon nem terem majd gyümölcs...nincs jobb a világon, mint az Úr félelme, s nincs édesebb, mint törvényeinek megtartása. Közöm. a fejezet óva int a kicsapongásoktól, a bujaságtól, a hamis beszédtől, hamis eskütől. Amit ajánl, az istenfélelem, a törvények szerinti élet. Mára még egyszerűsödött az erkölcs, mégpedig a Krisztus-követésre, vagy másképpen a szeretet kettős egy parancsra. Ahogy szoktam mondani: szeretni egyszerű, de nagyon nehéz. 

Egy készülő könyvben olvasom:
Teresa Musco utolsó naplóbejegyzésével 1976. április 2-án a Szűzanya válaszát rögzítette, arra a kérdésére, hogy mit jelentenek ezek a csodák: „Leányom, e könnyeim sokak hideg szívét fogják megújítani, és másokét is, akikben nincsen jóakarat. És ami azokat illeti, akik nem imádkoznak… tudd meg, hogy azok számára ezek a könnyek, ha meg nem térnek, kárhozattá válnak.” Hogy milyen sors fenyegeti az emberiséget, arra nézve már néhány évvel korábban (1973. október 10-én) Teresára bízta a következőket:

„Új háború kezdődik azon a földön, ahol a Megváltó, az én szerelmes Fiam született, és nem lesz vége. Úgy tűnik, hogy békét kötnek, de ez nem igaz, mert onnan indul ki a nagy háború, onnan jön a nagy fenyítés az égből a földre.”

A 2000 szeptemberében kitört „második Intifáda” óta ez a figyelmeztetés aktuálisabb, mint valaha.

1976 nagyhetében Teresa Musco állapota drámaian megromlott. A homlokán újra meg újra vérnyomok jelentek meg, fejpárnája tele volt vérfoltokkal. Hamarosan nyilvánvaló lett, hogy a haja alatt is vérzett. Más alkalommal mintha csapásokat próbált volna kikerülni. in: M. Hesemann: Stigmata.
Az előzőekhez képest Krisztus ezt mondja: „Azt a napot és órát azonban nem tudja senki, az ég angyalai sem, a Fiú sem, csak az Atya.” (Mt 24,36)
Az előző kinyilatkoztatás fényében a T. Musco által közvetített próféciát hiteltelennek kell tekintenem, vagy legalábbis a világ vége kizárható nagy háború ide, nagy háború oda.
Ízelítő a Sir 22. f.-ből:
A lusta
Sárral bekent kőhöz hasonlít a lusta, ... mint egy nagy halom szemét...
Rosszul sikerült gyermekek
A neveletlen fiú szégyene apjának, az ilyen lány meg csak a kárára van. ... a verés és fenyíték mindenkor bölcs dolog.
Bölcsesség és balgaság
... sirasd a balgát, mert kialudt értelme. ... Ostoba emberrel ne sokat beszélgess, a balgával pedig ne igen érintkezz. ... Kerüld el őt, akkor ... nem bosszankodsz ostobasága miatt ...
A barátság
... Ha barátod ellen szót emeltél, ne aggódj, van mód a kiengesztelésre. De hogyha gyalázod, megveted, titkait fölfeded és tőrbe csalod, akkor minden barát elmenekül tőled. Légy hű barátodhoz, hogyha tönkremegy is... Tarts ki mellette nélkülözésében, hogy örökségében is osztozhassál vele. ...
Éberség
Ki állít őrszemet a szám elé, és ki tesz jól záró pecsétet ajkamra, nehogy ravaszul szóljak és a nyelvem a vesztemre legyen? Közöm. Keményen indul a fejezet a lusta és az engedetlen gyerekekről szóló kijelentések miatt. A verés és a patriarkális létmód összefüggést mutatnak. A ló akkor húz, ha verik, vagy ha cukrot adnak neki. Nem zárom ki a verést, de a legvégső esetre jó tartogatni. Amikor minden pozitív közeledés falra hányt borsó marad, utolsó lehetőség legyen. Se a verés, se a cukor nem hat, ha más modellt lát tőlünk a gyerek. A nevelés közepe a követési effektus.

Az unokákat többek között az éltette, hogy nálunk van zongora, és lehet kalimpálni. Lehet. Skála lefelé, skála felfelé, a fekete billentyűk pentaton hangjai.  
Az is motiválta őket, hogy itt elég sok számítógép van ahhoz, hogy bármikor elé ülhessenek. Ez nagyjából így is van. Tapintatosan félreállnak, ha nekünk szükségünk van a gépre, de lesbe is állnak, hogy lecsaphassanak az elárvult gépekre. Mivel vendégeink, magam is fékezem grafomániámat. Elvégre azért jöttek hozzánk, mert itt többé-kevésbé megtapasztalják a vakációból fakadó szabadságot. Ezért igyekszünk visszafogni magunkat, ha valamit másképp gondolnánk helyesnek. Szeretnénk, ha minél zavartalanabbul éreznék jól magukat. Ez olykor borotva élen való táncolással jár. Rendre próbálom feladataimat moderálni, nem fontos, nem sürgős, nem pótolhatatlan, nem számottevő. Igaz, hogy az ellenérdekeltségre ugyanez érvényes.
Évekkel ezelőtt az egyik szomszédunk észrevételezte: Átrendeztétek a lakást? Nem – válaszoltuk – nálunk vakációznak az unokák. Ezt többször megidéztük nekik, akik saját házukban laknak és nem kell tekintettel lenniük a szomszédokra. Nekünk igen. Labdázni, játékokat a padlóra dobálni, a székről leugrálni egy vasbeton épületben nem túlságosan szerencsés. Megint csak a lavírozás marad. A hangoskodás határainak a kialakítása, kipuhatolása, egyensúly az érdekek és ellenérdekek között.
Tudomásul kell venni, hogy ehhez kölcsönös belátásra van szükség részünkről, a szomszédok részéről, és a nálunk ejtőző fiatalabb generáció részéről. Jó előgyakorlat ez a nyári egyhetes közös nyaralásunkhoz.
Sir 21. f.
Különféle bűnök
Fiam, ha vétkeztél is, többé ne tedd, régebbi bűneid miatt pedig imádkozzál. Mint a kígyó elől, menekülj a bűntől, mert megharap, hogyha közelébe kerülsz. Fogai olyanok, mint az oroszláné, elrabolja velük az ember életét. Minden igazságtalanság kétélű kard, sosem gyógyul meg a seb, amit ejt. Palotákat rombol az erőszak s kevélység, így a fennhéjázó háza összeomlik. Ha Istennek fülébe jut a szegény imája, akkor nem késik az ítélete. Aki gyűlöli az intést, az a bűnös nyomában jár, aki az Urat féli, az a szívére veszi. A szájhőst messziről föl lehet ismerni, s a bölcs észreveszi, amikor kisiklik. Aki idegen pénzen építi a házát, a saját sírhalmához hordja a köveket. Mint egy csomó kóc, olyan a bűnösök gyűlése, a végzetük pedig emésztő tűz lángja. A bűnös életútja ki van kövezve, de az út vége az alvilág mélysége. Ura érzékeinek, aki megtartja a törvényt, a teljes bölcsesség az Isten félelme. Sok semmit sem tanul, mert nincs tehetsége, de van tehetség, amely keserűséggel jár. A bölcs tudománya nő, mint az áradat, a tanácsa olyan, mint az élő víz forrása. A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás, amely összeragaszthatná. Hogyha a bölcs ember meghall egy okos szót, dicséri és egy másikat fűz hozzá. Ha a balga hallja, csúfot űz belőle, és egyszerűen a háta mögé dobja. Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes hang csendül. Értelmes szót vár a gyűlésen az ember, és a bölcs szavait szívében forgatja. A balga bölcsessége olyan, mint az összedőlt ház, a tudása pedig ostoba fecsegés. A balgának olyan a tanulás, mint lábnak a bilincs, mint a csuklóbilincs az ember jobbján. A balgának messze hallik a hangja, ha nevet, az okos ember csendesen mosolyog. A megfontolt embernek a fegyelem, mint az arany ékszer, mint a díszes karkötő, amit a jobb karján visel. A balgának lába berohan a házba, a tapasztalt ember sokkal tartózkodóbb. A balga már az ajtóból beles a házba, a jól nevelt ember megáll kívül. Neveletlenség az ajtón hallgatózni; a bölcs nagyothall, ha pletykálnak előtte. A fecsegők ajka mások szavait szajkózza, a bölcs minden szavát leméri mérlegen. A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája. Amikor ellenfelét átkozza a gonosz, a saját maga fejére szór átkot. Aki rágalmaz, az magát szennyezi be, s akárhol lakjék is, gyűlölik az ilyet. Közöm. Hívószavak, mondatok: Mint egy csomó kóc, olyan a bűnösök gyűlése, (vö. előző poszt. Mondanak eztet, meg aztat...) a végzetük pedig emésztő tűz lángja. a bölcs nagyothall, ha pletykálnak előtte. (Milyen kevés a bölcs, s mennyi a pletykálkodó)  A fecsegők ajka mások szavait szajkózza, a bölcs minden szavát leméri mérlegen. (Ami a szívemen, az a számon...) Aki rágalmaz, az magát szennyezi be. (Szerintem is, kár, hogy maga a rágalmazó nincs vele tisztában.)

Most lehet, hogy nagyon melléfogok, de tán mégis a Nagy Romulus c. drámában fordul elő az az epizód, hogy az uralkodó ellenségét trónként használja. Ám amikor leszáll a trónjáról, hogy oda menjen, ahová a király is gyalog jár, a korább trón lesben állva várja, mikorra végez az uralkodó. Majd az ajtón belépésekor a nyakába pattan és szerepet váltanak uralkodó és trón.
Ezt élem meg, amikor nincs szívem felállítani az unokákat a számítógéptől. Tán nálunk kívánják megélni a teljes függetlenséget. Lesben állnak, és ha szabad egy gép, azonnal uralmuk alá vonják. Azért van más program is.
Tegnapelőtt Normafa, tegnap bp-i körséta a belvárosban tömegközlekedési eszközökkel, ma a Duna-parttól a patikáig. A játszótérre nem volt kedvük menni, nem is baj, élénk hűvös szél fújt.
Most abbahagyom a blogot, mert van munkám bőven.  
Ízelítő a Sir 20. f.-ből:  Beszéd és hallgatás
... Amíg az alkalmas idő el nem jön, a bölcs ember hallgat, de a félkegyelmű nem ad az időre. Aki szaporítja a szót, attól iszonyodnak, és a fennhéjázót gyűlölettel nézik.
Paradox mondások
.... Nincs hasznod a buta ajándékaiból, mert kapzsi a szeme: hétszeres viszonzást vár. Keveset ad, de sokat kifogásol, kitátja a száját, mint egy kikiáltó. Amit ma kölcsönad, holnap visszakéri. Milyen ellenszenves az efféle ember! ...
Az alkalmatlan időben kimondott szó
Jobb a földön megbotlani, mint a nyelvvel véteni...az üres locsogás ki nem fogy az ostobák szájából... Van, akit tönkretesz a szerénykedése s elpusztul, mivel elrejti az arcát. ...
A hazugság
A hazugság csúnya szégyenfolt az emberen... szégyenét a hazug mindig magán hordja.
A bölcs nagysága és veszedelme
Beszédjével a bölcs sokra viszi, az okos ember tetszik a hatalmasoknak... Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét rejti véka alá. Közöm: A világ nagy intézményei a legvisszatetszőbbek, Ilyen az ENSZ, a nagy politikai konglomerátumok. Egyik szól eztet, másik válaszol aztat. És ezeknek sosincs végük.  És még: A megállapodás során abban állapodnak meg, hogy a legközelebbi megállapodásig nem állapodnak meg semmiben.