Mickey webnaplója

Most írni kellene valamit a tegnapi családi találkozóról. G. 79. születésnapját (ami éppen ma van) ünnepelte mindenki, aki ráért Érdre menni, és valamiképpen a családhoz tartozik. Összeszámoltuk. Zs. már tegnap, én meg éjjel az ágyban forgolódva: 32 fő vett részt a (jobbára kerti) partin.  Ha mindenki mindenkinek köszönt az elején, akkor 496 kölcsönös köszöntés esett. Ha
mindenki mindenkivel szót váltott, akkor is ez a szám, de ha
a parti végén mindenki kezet rázott vagy puszit adott egymásnak, akkor is közel ötszáz ilyen történt.
Mert nincs még itt a megvett autónk, M. fuvarozott el bennünket. Mert nincs még itt megvett autónk, misére Á. fuvaroz. Neki megígértem, hogy két szelet tortát fogok enni.
Éz így is lett.
A diókrémesből és a puncsból is egyet-egyet.
Egyik jobb volt, mint a másik.
M. sokat játszott és focizott Á. fiaival, mégse ebben fáradt el, hanem – mint mondta – a magyar nyelvre való folyamatos odafigyelésben.
Kisebb baleset történt. A két és fél éves MK megmártózott a medencében egy lufi után nyúlva. Azonnal kihúztam. Nem ivott egy kortyot se, az ijedtségen kívül nem lett más baja.
Hála Istennek!
Általában tetszenek a kertek, de B.-éké különösen is szép.
Egyenletes zöld gyep, a két szélen gazdag flóra. Zömmel virágok, de akad ott háromméteres bambusz is. Kedvemre fotóztam.
Mivel csaknem évente megismétlődik a születésnapi invit, ilyentájt ismételten fényképezek. Majd mutatok néhány képet.
Cs és C ma még itt, holnap az USA-ban.
Merész és tiszteletre méltó vállalkozásnak ismerem el az övékét, ekkora utat megtenni nem semmi a mi korunkban. Én nem is vállalkoztam rá egy korábbi meghívás ellenére.
Végül is köszönettel tartozom mindenkinek, aki megszervezte és elősegítette – akár csak a részvételével is – ezt a kedélyesre sikerült, hangulatos találkozót, amelyen ki-ki felköszöntötte az anyákat anyák napján.  
Ma Ágostonra gondolunk, aki ezekben az órákban éppen érettségizik: irodalom írásbelijét veti papírra.    

O. Henry stílusa olyan eredeti, hogy a műfordító személyétől függetlenül mindig jól felismerhető.
Csak példákat hozok, mivelhogy mostanában újra olvasom novelláit.
- Hank úgy megrázta a gyereket, hogy zörögtek a szeplői.
(Lehet, hogy ez amerikanizmus?)
- Úgy volt, hogy a másvilágon jártam. Nem tudom, hogyan kerültem oda: lehet, hogy a Kilencedik körút magasvasútján, vagy talán valami agyonhirdetett gyógyszert vettem be, vagy meg akartam fricskázni egy bokszbajnok orrát, vagy hasonló meggondolatlanságot követtem el.
(Az agyonhirdetett gyógyszerekből ma sincs hiány.
Vö. A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét.)
- Della háromszor is megolvasta a pénzt. Egy dollár nyolcvanhét cent, és holnap van karácsony napja. Világos, hogy nem tehet egyebet, minthogy lehuppan a kopott kis díványra, és bőg egy nagyot… az élet csak zokogásból, szipogásból meg mosolyból áll, főként azonban szipogásból.
(Mennyire érzi a női lélek rezdüléseit!)
- Így szólt az orvos: „Én mindent megteszek, amire a tudomány az én csekély személyem közvetítésével képes, de ha egy betegem számolgatni kezdi, hogy a temetésén hány kocsi vesz majd részt a gyászmenetben, akkor én levonok ötven százalékot az orvosságok gyógyhatásából.
Mármost, ha kegyed el tudja érni, hogy a beteg egyszer megkérdezze, milyen kabátujj lesz idén télen a divat, akkor biztosíthatom, hogy a gyógyulás valószínűsége már egy az öthöz és nem a tízhez.”
(Ma ez prózában így hangzik: Félig üresnek vagy félig telinek ítéli-e a vizespoharat?)

Ha szombat, akkor porszívózás. De nem, szerdán rendkívüli porszívózás történt vendégjárás előtt.  
Előbb nyolcan voltunk együtt, majd a második turnusban négyen, meg két agár.
Ma egy kis söprés is elég.
Ha szombat, akkor jön a kukásautó.
Nem is egy, hanem a szelektív gyűjtő is.
Ma nem volt sok szemetünk.
Majd legközelebb viszi a miénket.
Ha szombat, akkor… Jut eszembe egy Norman Wisdom film, (Ellopták a hangomat), annak is egy epizódja. Bedobták a fürdőkádba a jóhangú Pitkint, aki tiltakozott: Miért fürödjek, nincs ma szombat!?
De ma szombat van!
Ha szombat van, ha más nap, nehezen különböztetjük meg a többi naptól, mert a nyugdíjasnak nemcsak szabadszombat dukál, hanem szabadhétfő, -kedd, -szerda, -csütörtök- és -péntek is.
Ha szombat van, akkor az örvendetes olvasót mondják, akik rendszeresen imádkozzák a rózsafüzért.
Ha szombat van, akkor vasárnap-előesti csendes misét mond a plébánosunk, nincs kántor.
Ha szombat van, akkor Karinthy szerint víg kend, mert már  itt a víkend.
Ha szombat volt, akkor csak délig dolgoztunk egykor, és a tanítás is folyt.
Ha szombat van, akkor ma már nálunk nincs munkanap, sem tanítás.
Ha szombat van, akkor is dolgoznak az egészségügyben és még számos más ágazatban, ha nem is teljes létszámban.
Ha szombat van, az izraeliták felhagynak a jövés-menéssel.
Ha szombatot hallok, településnevekre gondolok: Szombathely, Nagyszombat, Magyarszombatfa, Rimaszombat…  Dunaszerdahely.
Ja, nem.

Ha azt kérem, hogy ne gondolj a vízilóra, jó eséllyel folyamatosan a vízilóra fogsz gondolni.
Bár nem ragaszkodtam hozzá, kb. azóta, hogy rendetlenkedni kezdett a Colt autónk (tehát jó negyed éve), kisebb kihagyásokkal, de már engem is zavaró mértékben foglalkoztat a hogyan tovább kérdése.
Nem is egy kérdés, hanem kérdésdömping.
Nem akarom.
Autó nélkül, használt autóval, új autóval, lízinggel, részletre, biztosítás kivel, bank nélkül, melyik autót, mennyiért, hol, hogyan, hány ajtós legyen, rejtett hibák zsákbamacskája, átírás, bekerülés, járulékos költségek, készpénzkivétel rendszeresen, meddig szól a forgalmija, benzines, befér a garázsba, téli-nyári gumik, emelő, pótkerék, adminisztráció, bürokrácia, az autósok életének megkeserítése, összevissza változtatott egyirányúsítások, parkolás ellehetetlenítése, mi várható, meghosszabbítják-e a jogosítványomat, meddig fogok még vezetni?
Nem is folytatom tovább.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáznak többnyire a fejemben – jórészt anélkül, hogy szeretném és akarnám.
Próbálom is elhessegetni magamtól ezeket a többnyire felesleges felvetéseket, de úgy járok velük, mint a fentiekben emlegetett vízilóval. Azért se gondolok rá, mert már is rá gondoltam.
És ez így megy nappal, olykor álmatlan éjszakákon is.
Nem akarom!!!      
***
Képzelt apróhirdetések
Balladámat jobb Ladára cserélném – XY költő.
***
Régi emberemet ÚjEmber-re cserélném.
***
…és egy reklám:
KOZEL sört ide! Kozel a legjobb!

Jézus megkérdezte: Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kiktől szednek vámot vagy adót: a fiaiktól vagy az idegenektől? Miután így felelt: Az idegenektől – Jézus ezt mondta neki: Akkor tehát a fiak szabadok. (in: Mt 17)
Világunk meggajdult, minden korábbi logikus szabály ellenkezőjére fordult. Avagy hogyan magyarázza meg azt EU, hogy minden migráns szabadon bejöhet a schengeni határok mögé mindenféle személyi okmány nélkül. A saját fiak pedig a legkacifántosabb jogszabálydzsungel hálójában vergődnek?
Itt az eklatáns példa. A biztosítónk a kötelező bizt. tarifáját megemelte. Az általunk megbízott bank nem teljesítette, mert meghaladta a kikötött limitet. Erre a biztosító velünk szerződést bontott. OK. Úgyis ki akartuk vonatni a forgalomból a kocsinkat, noha pótlólag megfizettük a fennálló tartozásunkat. Mivel pedig új autót vettünk, igazolást kértünk a volt biztosítótól, hogy Bonus10+ kategóriájába esünk, hiszen évtizedek óta balesetmentesen közlekedtem. A biztosító megtagadta azzal, hogy nincs köztünk érvényes szerződés. Igaz, hogy mindenféle adatunk továbbra is fent van a rendszerében. A tények nem számítanak. Valamiféle szabályra hivatkozva megtagadják az igazolást. Ez milyen már? – kérdezhetném.
De nem kérdezem, mert meggajdult világunkban a fiaknak messze nem járnak azok a kedvezmények, mint az idegeneknek.
Annyit sikerült elintézni kétszeri nekifutásra, hogy méltányosságból kérjük elutasító döntésük felülbírálását.      
Hátha.
Vesztenivalónk nincs.
Hazajőve The Shadows zenéjével vigasztalódom.
Ez szól írás közben.
Konkrétan most éppen a The Boys című.
Egyébként mai Catoként üzenem: Le a bürokráciával.

Z. mint korábban már említettem, magát még nem tudta megnevezni másképp, mint BABA, de folyékonyan sorolta a szeme elé kerülő autók márkáját. Ez Ford, ez Renault, ez Peugeot, ez Citroën, ez Mercédesz Benz, ez Chevrolet.
Az a közös a felsoroltakban, hogy mind egy-egy feltaláló, műszerész, gyáros, autós nevét viseli.
Most, hogy egy Chevrolet gazdái lettünk, érdekelt a név ejtése. Mi csak sevroletnek mondtuk gyerekként, ha láttunk egy ch. Impalát.
De másoktól sevrolénak hallottuk, miközben amerikai a márka. De mint megtudtam, ott is sevrolé az ejtése, leginkább pedig sevi (Chevy).
Nem hagyott békén a dolog.
Utána kerestem az interneten, hogy mi okból ejtik franciásan az amerikaiak is e nevet. Merthogy kétségtelenül franciás hangzású a név.
Azt találtam, hogy a név Louis Chevrolet-től ered, aki svájci autótervező és -versenyző volt.
Francia Svájc volt a hazája.  
Neuchâtelben született, de Detroitban halt meg, ahol a GM részlegét vezette. (A dolog érdekessége, hogy a Détroit név is francia szó, hegyszoros, tengerszoros értelmű.)    
Elég legyen most ennyi, mert hosszú nap végén járunk.
Nyolcan jöttünk ma össze rokonlátogatásra, és még egy két fős turnust várunk vacsorára. (Ro-Ka)
***
Megjártam Tolnát és Baranyát.
Elhoztam a könyvmegállóból Mikszáth Kálmán Akli Mikli  : )
és Fekete István Hajnal Badányban c. remekművét.

Egyszer le kell írnom.
Mint ismert, Mitsubishi Coltunk Bálám szamara módjára a legváratlanabb közlekedési szituációk között megállt. Majd néhány órai pihenés után újra működött. Ez így vállalhatatlan, mert balesetveszélyes.
T. sok autót felkutatott és megmutatott a FB-on. Tetszettek anélkül, hogy bármit mondhattam volna arról, hogy milyen a műszaki állapotuk. Látszólag nem is törődtem azzal, vajon lesz-e még autónk vagy se. Úgy voltam vele. Lesz, ha Isten is úgy akarja (mozlimoknál  insallah).
Igazán abban bíztam, hogy F. talál egy megfelelő autót.
Így is lett. J. fedezte fel, és ketten biztattak megvételével.
Ez a vétel történt meg barátságos légkörben Sz.helyen.
Az már csak hab a torta tetején, hogy miként a Colt kivezetését a forgalomból, az adás-vétel papírmunkáját, és a vett autó szükséges javítását is elvégzi nászom. Nem tudok eléggé hálás lenni neki. Még zsebemben hordom a bürokratikus lépések sorrendjét:
Kormányablaknál kell jelentkezni a következőkkel:
- a szerződés egy pld.-a
- forg. engedély
- törzskönyvilleték-befizetés igazolása
 - kötelező biztosítás  
- eredetiségvizsgálat igazolása
- vagyonszerzési illeték megfizetése ig.
- SZIG
- meghatalmazás, ha más jár el képviseletünkben.
Nem tudok eléggé hálás lenni neki ezeknek az elintézéséért.
Nem is ragozom tovább.
Még megjegyzem, hogy a kocsi szürke, benzines, Chevrolet, Kalos.
Tetőcsomagtartóval.
Vezettem egy kört.
Jó.
PS.: Ez a hetedik autónk két Trabant , egy Wartburg, két Skoda és a Colt után.


 

Ma egész nap utaztunk, jól elfáradtunk.
A légkondicionált vonat csak akkor jó, ha időben cserélődik a kocsiban a levegő.
Különben a kocsinként kb. száz utas a levegőtlenség kiszolgáltatottja.
És nem tud semmit sem csinálni annak érdekében, hogy levegőhöz jusson.
Lehet, hogy a régi vonatokon huzat volt,
lehet, hogy hideg volt vagy éppen meleg,
de a levegő járt menet közben.
Hazafelé leszálltunk a Kelenföldi pu.-on, hogy friss levegőhöz jussunk.
Ez be is következett.
A 19-es villamos roppant korszerű hosszú szerelvény. Erre szálltunk át.
Vannak rajta keskenyebb, és szélesebb ülések.
A szélesebb alatt fut a kerék a síneken. És minden síntoldásnál hatalmasat zökken a kerék és a felette ülő.
Egyebekben pedig folyamatosan remeg.
Lehet, hogy fogaskerekek remegése ez?
Ki tudja?
Mindenesetre meglehet az ide szakadt turisták véleménye erről a villamosról.
Ami pedig a nap szépségeit illeti, arról inkább holnap kipihenten emlékezem meg.   

Mióta élek, hat pápa vigyázott az egyház egységére, hat pápa ült Péter székében. Az első közülük
- XII. Pius, E. Pacelli, akiről gyalázkodó és hamis drámát írt a KGB-vel lepaktáló Hochhuth. Pius pápa több ízben megszólalt az 1956-os forradalom kapcsán. Hálásak lehetünk neki.
- XXIII. János követte őt, Roncalli pápa. Jó humorú idős főpap, aki elindította a II. vatikáni zsinatot. Szentté avatták.
- VI. Pál, Montini szintén szentté avatva. Alatta ért véget a zsinat. Pápasága idején távolították el Mindszenty Józsefet az amerikai követségről, és fosztották meg prímás érseki rangjától.
- I. János Pál, Luciani csak egy hónapot töltött Péter székében. Szíve beteg volt. Nem tudni máig, hogy szívbaja vitte-e el vagy megmérgezték.
- II. János Pál, Wojtyla szentté avatása megtörtént. Már halála napján skandálták az emberek, hogy subito santo, azonnal szent, de utódja türelemre intett mindenkit. II. János Pál körbe utazta a földet, több mint száz országot meglátogatott, egyedül Irakba, Ur városába nem jutott el Szaddam Husszein rosszvoltából.
- XVI. Benedek. J. Ratzinger korának tán legnagyobb tudású teológusa. Számos könyvet írt, valamennyit gyorsírással. S valamennyi szinte nyomdakész állapotban készült, s az általa készített kéziratok alig szorultak javításra. Azon ritka pápák közé tartozik, akik lemondtak Péter trónjáról, és visszavonultságban élték további életüket.
- Utódja G. Bergoglio jezsuita szerzetes immár 86 éves, ma harmadnapja Magyarországon tartózkodik. Assisi szentje nyomán választotta főpapi nevét. Ráutaló magatartásával nyomatékosítja, hogy szegénynek kell maradni, és nyitni mindenki felé, bátran képviselve a krisztusi hitet. Hogy nemcsak a hívőkre számít, az már első megnyilvánulása során kiderült. Buona sera köszöntéssel illette megválasztása után Róma egész népét. Ruházatában, szokásaiban puritán tudott maradni, ezzel is kapacitálva a kúriát az ő életmódjának utánzására. Sokakkal áll telefonkapcsolatban. Felkeresi az elesetteket, hátrányos helyzetűeket, a társadalom kivetettjeit, perifériáján élőket. A béke rendíthetetlen híve. Részt vett a csíksomlyói búcsún, két évvel ezelőtt pedig Budapesten az eucharisztikus kongresszuson, most pedig éppen háromnapos itt tartózkodásának a végéhez közeledünk. Budapestről üzen a világnak, tanít mindenkit, aki hajlik a szavára, és buzdítja a népeket, hogy a békét válasszák, az emberi méltóságnak megfelelő életmódot kövessék. Jelmondata itt: „Krisztus a jövő.”    
 

Ma reggel azzal az érzéssel keltem, mint amellyel az Amerikai úti klinikán egykor, ahol stroke-kal kezeltek, és ahol mindennap megkérdezték, hogy hol vagyok, és hányadika van. Készülnöm kellett rá, mert nekem, törzsgárdás nyugdíjasnak a napjaim itthon is egyformaságban teltek, és nem kellett ahhoz betegnek lennem, hogy eltévesszem a dátumokat.
Mérgemben megkérdeztem az ápolónőt, miért faggat a dátum felől?
Csak a kórházi protokoll szerint járok el, mondta ő, nem a maga bosszantására, de tudnom kell, hogy elméje rendben működik-e?
Volt igazsága.
Egyik betegtársam azt mondta a nővérnek, hogy Szegeden van.
Mindegy is.
Ma szombat van és április 29-e, ha másért nem, azért, mert május 1. hétfőn lesz.
Ja – és Budapesten vagyok.
Éjjel esett az eső, Cs. és C. megérkezett Amerikából, a pápa megérkezett a Vatikánból.
Előbbiekkel találkoztunk, utóbbi ténykedését követjük a tévén, amelyet őszentsége 1990 óta nem néz. Íme egy paradoxon.
Mivel mozgásunkban korlátozottként nem megyünk ki a holnapi pápai misére, azt is csak a tévén keresztül fogjuk követni. Akik kimennek, az első 30 ezer emberen kívül mindnyájan csak a kivetítőkön keresztül vehetnek részt a szertartáson. Ha bakafántoskodni akarnék, megkérdezhetném: aki a tévén keresztül nézi, annak nem számít misén való részvételnek. Még egy paradoxon. Ezt most nem is oldom fel.
Ma délelőtt a pápa a Rózsák terei templomban találkozott a szegényekkel, hajléktalanokkal, fogyatékosokkal, menekültekkel.
Ezen a téren pofozták fel a regnumi fiatalokat felbérelt balos suhancok valamikor a hetvenes években. (Az erős fiúk tudatosan nem tanúsítottak semmiféle ellenállást.)
1973-ban itt keresztelte Éva lányunkat Balás Béla, aki később püspök lett.
Jóval később itt keresztelte Lillát Székely János, aki később püspök lett.
1997-ben itt énekeltük Szilas Imre kétféle kompozícióját, a beat-misét és egy swing stílusú misét (Abonyi mise).
Akkor Spányi Antal fogadott bennünket, aki később püspök lett.
Akkor éppen télies hideg volt,
akkor éppen tatarozták a templomot,
akkor éppen üresen tátongtak az ablakok,
akkor besüvített rajtuk a jeges szél, kihallatszott harsány éneklésünk és behallatszott a kutyák ugatása.
Rég volt, és igaz volt.