Mickey webnaplója

Szürcsölöm a történeteket, mint egykor az Ezeregy éjszaka meséit, s közben jegyzetelek. Újra és újra megakadok egy-egy Kosztolányi által használt szón, mert ma nem így mondjuk, mert ő találta ki, mert nem értem, mert  ... mert. Nézzük, miket. Indításul két szó, ami ma fura, és reminiszcenciákat ébreszt bennem. Az egyik ilyen az általa használt mindíg (sic!). Ötödikes voltam, amikor ofőm az általam leírt mindig-et mindígre „javította”. Mivel hiúsága nem tűrt ellentmondást, meghagytam tévhitében.  
A másik visszatérő kategória az író által gyakran használt lélekzet. Ezt magam is így írtam egy gimnáziumi anyagban, s magyartanárom méltán húzta alá, mert akkorra már hasonulását fogadták el hivatalosan: lélegzet. Ami meglep: talán nem a korrektor hibája, hogy Koszolányi idejében az észszerű szó írásmódja megegyezett azzal, amire egy éve változtatták az általam ismert ésszerű írásmódot.
És a szavak. Azt írja: fénymáz – cipőpaszta értelemben; természetesem felvonót ír és nem liftet; levonó papírról szól, nem matricáról; föllábbad – írja – meggyógyul értelemben.  Szító – valahova tartozó, valamivel szimpatizáló értelemben. Enyveshátú fénykép – írja – nem tudom, milyen értelemben. Tűzpont – valahonnan érkező éjjeli világosság, folyamágy – meder... Még megemlítem, hogy leírja a sinkófázik szót sinkófál értelemben.
Van nekünk egy barátunk, akinek a kedvenc időtöltése a régi magyar szavak értelmén való elmélázás volt. Egyszer azzal állt elő: mi az hogy sinkó? Utánaolvastam, s azt találtam, hogy a debreceni tűzoltó diákok bunkós botját hívták így. Majd másutt, hogy a süvegüket is így nevezték. Tegnap az értelmező szótárban a szó görög-latin eredetére utalással szembesültem. A latin szótárban pedig fő, fej értelmére bukkantam. Lehet tehát a sinkó fejrevaló, és lehet fejben (bunkóban) végződő bot a tűzfészek szétrombolására. A sinkófál, pedig (furfangosan ellop valamit) szintén arra utalhat, hogy agyas az illető, és használja a fejét akciójához. A szomorú persze a történetben, hogy nevezett barátom jelenleg súlyos betegen az életéért küzd, és a legkevésbé se foglalkoztatja őt a sinkó és társai jelentése.
***
Jó 20 éve vett versenybiciklink neve sehogy se jut eszembe. Két módszer szokott segíteni. Sorolom az ABC betűit, mi lehet a kezdőbetű? Nem segít. Azt vélem tudni, hogy A-betűvel kezdődik a neve. Nem megy.  Persze, hogy nem. A garázsban járva látom: COMET névre hallgat. „Szentje ne légyön, úgy elfelejtettem, mint Tóth Antal a nagyefföt.”
***
Egykor a jezsuiták hoztak egy hatalmas, közösségnek szolgáló hűtőszekrényt. Elég tagbaszakadt lévén megkértek, hogy segítsek becipelni. Ám elakadtunk egy ajtókivágásban. Mondom nekik: tartsátok a masinát, amíg én megemelem a házat!
Ez jutott eszembe, mert már többször előfordult velem, utoljára ma, hogy ki akarok szállni a kocsiból, miközben a biztonsági övtől még meg se szabadultam. A múltkor így dörmögtem: Nem gond. Felállok, legfeljebb elviszem magammal az autót a hátamon.
Sir 48. f.
Illés
Ekkor, mint a tűzvész, Illés próféta jött, kinek szava lángolt, mint az égő fáklya. Éhínséget hozott rájuk, és haragjában megtizedelte őket. Az Úr szavával elzárta az eget, és tüzet hozott le háromszor az égből. Illés, de nagy voltál csodatetteiddel! Melyik öntelt, gőgös mérkőzhetnék veled? Feltámasztottál egy holtat a halálból, az alvilágból a Magasságbelinek szavával. Sírba küldtél királyokat, és fekvőhelyükről dicső nagyságokat. A Sínai-hegyen büntetéssel fenyegettél, a Hóreben a megtorlás szavát hallattad. Királyokat kentél fel a bosszúra, és prófétákat utódodul. Vihar közepette magasba ragadtattál, szekéren, amivel tüzes lovak száguldottak. Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob törzseit újra helyreállítsd. Boldogok mind, akik téged meglátnak, akik szeretetben hunyták le szemüket, s mi is részesei leszünk az életnek.
Elizeus
Illést elragadta a vihar, de a szellemét megkapta Elizeus. Életében nem félt a fejedelmektől, nem volt ember, aki megbírt szellemével. Nem volt neki semmi lehetetlen, a holttestében is prófétaerő volt. Életében csodatetteket vitt végbe, halálakor meg bámulatba ejtett műveivel.
Hűtlenség és büntetés
Ennek ellenére a nép mégsem tért meg, és nem szakított addig bűneivel, amíg el nem űzték őket országukból, és szét nem szóródtak a föld kerekségén. Csak kevés maradt meg a népből és a fejedelem Dávidnak házából. Némelyek közülük azt tették, ami jó, de a többi csak a bűnt szaporította.
Hiszkija
Hiszkija a várost bebiztosította, amikor a közepébe a vizet bevezette. Keresztülfúratta vassal a sziklákat, s vízgyűjtőket épített. Az ő napjaiban vonult fel Szancherib és elküldte Rabsakét, aki kinyújtotta kezét Sion ellen gőgös hatalmában. Ekkor megremegett a szívük és a kezük, és úgy vonaglottak, mint a vajúdó asszony. Az irgalmas Úrhoz folyamodtak és kitárták feléje esdeklő karjukat. S a Szent sietve meghallgatta őket az égből, és megmentette őket Izajás keze által. Megverte az asszírok táborát, az angyala pedig kiirtotta őket.
Izajás
Mert Hiszkija úgy tett, ahogy kedves az Úrnak, és állhatatosan Dávid útjain járt, amint Izajás, a nagy és megbízható próféta parancsolta neki. Az ő napjaiban fordult vissza a Nap, és ő nyújtotta meg a király életét. Nagy lelkével látta a végső dolgokat, és vigasztalta a Sionban sírókat. Megmutatta örök időkre, hogy mi lesz, s a rejtett dolgokat a létrejöttük előtt. Közöm. Három hatalmas próféta, akik gazdagon részesültek az isten kegyelméből. Látszólag a saját hatalmuk dolgozik bennük, de mind Jahvéra mutat. Nélkülük semmik, vele viszont mindenek felet állnak. Ez az alázat teszi lehetővé, hogy Isten eszközei lehessenek.  Tehát alázat, alázat, alázat... Itt említek két hamis prófétát is: „Szerénység, Virág! Ha valamit szeretek magamban, az a szerénység – mondta Bástya elvtárs.”

Bevallom, nem jártam utána, hogy a most olvasott kötetben Kosztolányi saját szóalkotásaival találkoztam-e, vagy csak korabeli általánosan ismert szavak az általam kiragadott példák. Majd még bizonyára belebotlom jó néhányba. Egyelőre ezek akadtak fenn sajátos rostámon:
pályaház – pályaudvar helyett. Igaza van. A fedett csarnok jobbára ház és nem udvar.
életszázalék – gondolom, hogy megmaradási, életben maradási esély helyett.
mandulalob – mandulagyulladás helyett.
váltópark – gondolom, hogy sok vágányú sínpálya váltórendszere helyett
Látható, hogy csak valószínűségek vannak arra nézve, hogy eltaláltam-e pontos értelmét egy-egy korabeli szónak. Mindenesetre ehhez szükség volt saját képzeleterőmre, mert kénytelen voltam ráhagyatkozni.  Ha ugyanezt a filmen látom, a kétségek bizonyos vonatkozásban fel sem merülnek. De a szellemi komfort párhuzamosan elkényelmesít.
Sir 47. f.
Nátán
Azután még Nátán lépett föl utána, hogy próféta legyen Dávid idejében.
Dávid
Amint a hájat kiszedik az áldozathoz, úgy választotta ki (az Úr) Dávidot Izrael népéből. Az oroszlánt kinevette, mint egy kis kost, s mintha bárány volna, kacagott a medvén. Egész ifjan győzött az óriás ellen, és a gyalázatot lemosta népéről, amikor megforgatta kezében parittyáját, és legyőzte a gőgös Góliátot. A magasságbeli Úrhoz folyamodott, és ő erőt adott jobbjába, hogy legyőzhesse a harcedzett férfit, és így Izrael szarvát fölemelje. Ezért lett híre, hogy legyőzött tízezret, s az Úr dicsőítő énekében magasztalták, és így fejét diadémmal koronázták. Győzött körös-körül az ellenség felett, megsemmisítette a filiszteusokat, s mind a mai napig letörte szarvukat. Minden tette után magasztaló szókkal dicséretet zengett a Szent Magasságbelinek. Egész szívvel dalolt és kimutatta, hogy szereti Teremtőjét. Hárfákat tett az oltár közelébe, kíséretük az énekeket még kedvesebbé tette. Pompával ülte meg az ünnepeket, ragyogó fényt adott minden ünnepségnek. Amikor szent nevének dicséretét zengte, már virradat előtt visszhangzott a szentély. Meg is bocsátotta bűnét az Úr, és felmagasztalta szarvát mindenkorra. Szövetséget kötött vele a királyságra, s Jeruzsálem fölé állította trónját.
Salamon
Bölcs fiú követte, aki az ő kedvéért már biztonságban élhetett. Salamon a béke idején volt király, körös-körül békét adott neki az Úr, s ezért ő házat épített nevének, és örök időkre szentélyt emeltetett. Milyen bölcs voltál már ifjúkorodban, tele voltál okossággal, mint a folyó. Elborítottad a földet szellemeddel, és betöltötted rejtélyes szavakkal. Híred eljutott a messze szigetekig, s mert szeretted a békét, megkedveltek. Énekek, mondások, rejtélyek s válaszok által elkápráztattad a világot. Istennek, az Úrnak nevében, akit Izrael Istenének hívnak, halmoztad az aranyat, mint az ónt, s mint az ólom, annyi ezüstöd volt. De az ágyékodat asszonyoknak adtad, és érzékiséged rabszolgája lettél. Így foltot ejtettél neved tisztességén, és nemzetségedre gyalázatot hoztál. Az utódjaidra haragot vontál, és szorongattatást az ivadékodra: Kettős uralom vette kezdetét, és Efraimból pártütő ország lett. Isten mégsem vonta vissza szeretetét, nem hiúsult meg egyetlen szava sem. Nem tagadta meg, hogy kiválasztottjának utódja is legyen, és nem irtotta ki annak nemzetségét, aki őt szerette. Meghagyott Jákobnak egy maradékot s belőle Dávidnak gyökérhajtást adott.
Rechabeám
Salamon megtért atyáihoz, s utódul egyik ivadékát hagyta: „A nép balgaságát”, a legkevésbé okost, Rechabeámot, aki a népet lázadásba vitte.
Jerobeám
És Jerobeámot, Nebatnak a fiát, aki bűnbe vitte Izraelt, s gonosz útra tanította Efraimot. Azóta bűneik igen nagyra nőttek, úgyhogy számkivetés lett a sorsuk, távol országuktól. Mert mindenféle rosszra törekedtek, míg utol nem érte őket a büntetés. Közöm: Hosszúsága ellenére megtartottam a fejezet egész szövegét. Olyan szépen foglalja össze az uralkodók és hű szövetségesük az Isten kapcsolatát. Dicséri, amiért lehet, elmarasztalja, amiért kell ezeket a királyokat. Objektíven tájékoztat, néven nevezve a tényeket.

Kosztolányi egészen biztosan az. Megtréfál kötetcímével. Kezembe akadt az 1943-as kiadású Révai-kötet: Kosztolányi novellái II. Belelapozok: Esti Kornél. Hogy is van ez? Novellákat reméltem, nem regényt. Ámbár. Ami azt illeti, laza szálakból összerakott valami ez. A két egymással ellentétes tulajdonságokat felmutató író és megszólaló alakja, Kornél, mint az az első fejezetbeli párbeszédükből kitűnik, megállapodtak, hogy ketten írják a sztorikat. KD nevét írják a kötet szerzőjeként a címlapra, de a könyv címe a barát Esti Kornél nevet viseli. A megszemélyesített személy, Kornél, még kajánul hozzá is teszi, hogy ő nyert, mert a cím nagyobb betűkkel van írva, mint a szerző neve.
Sir 46. f.
Józsue
Józsue, Nun fia, vitéz hadvezér volt és Mózes utódja a prófétaságban. ... az Úr hadait vezette! Nemde még a nap is megállt intésére... az Úr meghallgatta: ..., hadd tudják meg a népek hogy ellenfelük maga az Úr.
Kaleb
..., ő és Kaleb, Jefunne fia, bátran szembeszálltak a tömeggel, s így elejét vették, hogy a nép vétkezzék, elhallgattatták a gonosz zúgolódást.  Ezért ők ketten kivételek lettek a gyalogos hatszázezer közül, és bevonulhattak örökrészükbe, a tejjel-mézzel folyó országba. ...
A bírák
Azután a bírák, mindegyik név szerint, mind, akinek a szíve nem lett hűtlen, és aki Istennek nem fordított hátat: legyen áldott az emlékük! Pihenőhelyükről hajtson ki a csontjuk, viseljék újra meg újra a nevüket e híres férfiak leszármazottjai.
Sámuel
Sámuel az Úrnak kedvelt prófétája, ő alapította meg a királyságot, és fejedelmeket kent föl a nép fölé. Ítélkezett a közösség felett az Úr törvénye szerint... Megkérdezték még a halála után is, és megmondta előre a király halálát. Felhangzott a földből prófétáló szava, hogy a nép bűneit így kiengesztelje. Közöm.  Óhatatlanul a Szondi két apródjának egy részlete rémlik föl bennem: „Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl! / Mint bástya, feszült meg romlott torony alján: / Jó kardja előtt a had rendre ledűl, / kelevéze ragyog vala balján.” / Nekem ez azt mondja, hogy a nemzet nagyjairól való megemlékezés nem romantika, hanem egészséges magatartás, még tán hozzátehetem: az önvédelem, az önbecsülés kifejezése, amiről nem szerencsés lemondani.    

Egyszer megállapítottam magamról: Lehet, hogy szellemes vagyok, de testes is. Ma kicsit másképp fogalmazom: Talán kevéssé vagyok lelkes, de testes elég kitartóan.
A kilókkal egy fél élet óta tart a belső harc. Harc a kenyérrel, mindenféle édességgel, minden kalóriát felhalmozó étellel-itallal. Jobb volna a békesség, és legyinteni az ételekre, italokra, hiszen boldogságot nem adnak, csak frocliznak íncsiklandó kísértésükkel.  
Mert mi történik, ha eltelek velük?
Semmi.
S mi történik rövid ideig tartó hiányukkal?
Szintén semmi.
Hát akkor?
Jézus azt mondja, hogy a lélek éltet, a test nem használ semmit.      
A misén rájöttem, hogy ez alól egy kivétel van: Corpus Christi. Ez a test, a Feltámadott teste, éltet.

Ízelítő a Sir 45. f.-ből:
Mózes
Egy derék férfit támasztott belőle, aki minden kortársának megnyerte tetszését. ...Megbízásaival elküldte a néphez, s megmutatta neki dicsősége fényét... Szemtől szembe adta neki parancsait, az élet törvényét és a bölcsességét.
Áron
Egy másik szentet is felmagasztalt, Áront, Mózes testvérét, Lévi törzséből. Örök szövetséget kötött vele, s neki adta a nép körében a papságot. ... Mózes iktatta be a hivatalába... Őt szemelte ki az összes élő közül, hogy bemutassa az Úr áldozatát... s fejtse ki a törvényt Izrael népének. 
Pinchász
Harmadiknak Pinchász kapott méltóságot, Eleazár fia... a szentély és a nép vezérévé tette: neki és nemzetségének adta tulajdonul a főpapi tisztséget egyszer s mindenkorra. Közöm. Vannak a történelem menetére nagy hatással bíró személyek, és vannak a társadalomra úgyszólván hatástalanok. Nem értékesebbek és értéktelenebbek, csak másra kiválasztottak, más karizmákkal rendelkezők. Isten nem személyválogató.

Hogy hányadika van, évek óta nem érdekel, mert egy nyuggernek egyik nap, mint a másik, annyiadika, ahányadika, addig-ameddig. De Amerikai úti tartózkodásom emlékeztet rá, hogy nagyon fontos a dátum, legalábbis pontot ér a stroke-osoknak, ha jól felelnek rá. Ma tehát április 18-a van. Korábban megírtam, hogy reggelente elmondok egy röpimát a közlekedéseink eredményességéért. Legrövidebb formája ez: Úti Boldogasszony! Kérlek, vigyázz ránk az utakon, hogy mi se okozzunk másoknak és mások se nekünk balesetet. A többes szám arról tanúskodik, hogy a család egészére kiterjesztem kérésemet. Ma bevásárlásról hazafelé jőve egy éles szög alatt betorkolló utcából kellett balra kanyarodnom. Mivel jobbról közeledett egy autó, kicsit lefoglalta figyelmemet, hogy beférek-e még eléje. Ekkor csikorgott a parkoló kocsik mögül balról előbukkanó autó kereke. Én is rátapostam a fékre, és így nem közelítettük meg veszélyesen egymást, Maradt köztünk kb. 1 m. Mégis... Hálás vagyok az égieknek, hogy nem történt semmi baj. Olyan ostoba valami a közlekedési baleset. Én csak tudom. Most ezért inkább vidámabb vizekre evezek. Két jó viccet találtam a 300 állatvicc c. füzetben. Idemásolom őket:
1. Az öreg székelytől kérdik:
– Aztán látott-é már medvét?
–  Egyet igen! De asse a’ vót!
2. A buta medvét megállítja a szemtelen nyuszi az erdőben.
– Szervusz, Medve! Keresett a Feri!
– Milyen Feri?
– Aki a s*gét az orrodba veri – mondja a pimasz nyúl, és nevetve elszalad.
Másnap újra találkoznak.
– Szervusz, Medve. Itt volt a Feri...
A medve megint beugrik, a nyuszi elmondja a csúnya-szemtelen versikét, és elszalad.
Harmadnap, negyednap is megismétlődik a jelentet, s a medve már nagyon szégyelli, hogy mindig csúffá teszik. Elsírja bánatát a rókának, mert tudja, hogy az nagyon furfangos jószág.
– Kutyaharapást szőrivel – tanácsolja a róka. – Ha legközelebb találkozol a nyúllal, mondd neki, hogy „kereste az Erik, s ha ő megkérdi, hogy milyen Erik, válaszold azt, hogy akinek a s*gét az orrodra verik”. Ezzel visszaadtad a kölcsönt.
– jó, jó, nagyon jó, – mondja boldogan a bamba medve, s alig várja, hogy találkozzék a nyúllal.
– Szervusz, nyuszi! – örül, hogy meglátta. – Keresett az Erik!
– Tudom, mondta a Feri!
– Milyen Feri...
Ízelítő a Sir 44. f.-ből:
2. A TÖRTÉNELEMBEN
Nagyhírű férfiak dicséretét zengem, az atyáinkét, ... királyokét... jövendőmondókét, ......, akik énekeket szereztek, s írásba foglaltak bölcs mondásokat. Ezek mind becsben álltak a maguk idejében... Ám az elsők a jótett férfiai, jótetteiket nem felejtették el. ... A tetemüket békén eltemették, nevük nemzedékről nemzedékre száll. Bölcsességükről beszél a közösség, és dicséretüket gyűlésen hirdetik.
Hénoch
Hénoch tetszett az Úrnak, azért elragadta, a megtérés példája a nemzedékek előtt.
Noé
Noét feddhetetlen igaznak találta, a harag idején ő volt az új hajtás. Miatta maradt meg egy maréknyi ember, amikor jött az ár. Örök szövetségben megígérte neki: többé nem pusztít el mindent az áradat.
Ábrahám
Ábrahám egy sereg népnek híres atyja, nincs, aki dicsőségben versenyezhet vele. A Magasságbeli szövetséget kötött vele. ..esküvel ígérte meg neki, hogy ... megsokasítja törzsét, mint a föld porát
Izsák és Jákob
Ábrahám kedvéért Izsáknak is újra megígérte áldását minden nép számára; (Izsák) a szövetséget Jákobra ruházta, (s az Úr) megerősítette áldásaival. Örökrészül neki adta az országot, ő meg szétosztotta a tizenkét törzs között. Közöm. Egy istenfélő jó pátriárka sokat ér. Gyorsabban felvirágoztatja a törzset, mintha demokrácia volna. A demokrácia levágja a szélsőségeket, ha működik. De máig jogos a kérdés: Van-e egyáltalán demokrácia valahol is a földön, vagy csupán porhintés? az öreg székellyel mondhatom: Én már tapasztaltam ilyet, de az se a’ vót.

Levélrügyek – avar
élet – halál
fény az alagút végén – barlang belseje
szorongató magány – önfeledt tömeg
humusz – földből sarjadt friss gyepszőnyeg
felhők takarása – a nap fénye
Szomjúság – szomjat oltó vízforrás
a folyó sötét vize – a kikötő fehér korlátja
kóborlás – sweet home
bolyongás – megérkezés
mások tőlem való különbözése – én
hangzavar – csend
okoskodások – az okvetetlenkedések eltűrése
Ízelítő a Sir 43. f.-ből:
A Nap
.... A Nap, ha felragyog, ezt hirdeti: „Mily csodálatosak a Magasságbeli művei... Nagy az Úr, aki teremtette, szava irányítja gyors száguldását.
A Hold
És a Hold minden időben pontosan jelzi a hónapokat, s megszabja az időt. A Hold jelöli meg az ünnepek napját, ez az a csillagzat, amely fogyni kezd, ha megtelt. ...
A csillagok
Az ég szépsége a csillagok pompája, fényük díszíti az Úr magasságait. A Szent szavára szilárdan áll a rend, s ők nem halványulnak el őrhelyeiken.
A szivárvány
Nézz a szivárványra, s dicsérd alkotóját, káprázatosan szép a pompájában. Átfogja fényével az égboltozatot, a Magasságbeli keze feszítette ki.
A természet csodái
Amikor elrendeli, akkor hull a hó, és parancsa szerint csapkod a villám. Ilyen úton-módon kinyílnak csűrjei, és mint a madarak, kiszállnak felhői. A felhőt nagysága jeléül sűríti, összetördeli a jégeső szemeit. Mikor megpillantják, reszketnek a hegyek. Dörgő hangjától jajveszékel a föld. Akarata szerint száguld a déli szél, s így az északi szél, meg a forgószél is. Mint a madarakat röpködteti a hópelyheket, olyan az esésük, mint a sáskajárás. ..., a szavára minden jól elrendeződik... Hiszen nagyobb ő, mint minden művei. Félelmetes az Úr és rettentően nagy, hatalmas tettei csodálatra méltók. Magasztaljátok őt dicsőítő énekkel, ahogy csak tudjátok, mert még annál is nagyobb. ...De valamennyit az Úr hozta létre, s a jó embereknek bölcsességet adott. Közöm. Egy Bárdos-motetta szövege hajaz ez előzőekre: Azt hirdeti a nap, azt hirdeti a hold, azt hirdeti a csillag, felhő, virág, szivárvány és pacsirtadal, hogy emberé a közdelem, a munka, ...Istené az áldás. A fejezet a költői képek után visszatér a konklúzióhoz: a jó embereknek bölcsességet adott.

Estefelé levetem magamat a heverőre, villanyt gyújtok, és olvasgatok kedvemre. Mostanában Lázár Ervinnek egy novelláskötetét fogyasztgatom. Történetei meglehetősen bizarr sztorik. Nem könnyű rátalálni, hová vezetnek a szálak, mi lesz egy-egy történet vége. Egészen más, mint pl. O. Henry, akinek az elbeszélései attól izgalmasak, hogy néhány mondat után kezd kibontakozni az a trend, ahová majd kulminál az eseménysor.
De nem is ezt akartam posztolni, hanem csak annyit, hogy estefelé pihenni vágyom, jól esik beleolvadni a természet lassú elnyugvásába, a madarak elcsendesedésébe, egy könyvben lapozgatva a sárgás villanyfényben, ki-kilesve az alkonyodó égre, amely mindennap más és más árnyalatban mutatja magát. Ha már olvasni sincs kedvem, kitartásom, még utoljára bekapcsolom a rádiót, ahol többnyire találok engem megszólító prózát vagy kedves zenét.
Ami pedig Lázár Ervint illeti, hamarosan a kötet végére érek, és előveszem ifjúkorom egy kedves könyvét, amire a könyvmegállóban bukkantam rá: A sötét torony c. hangáték-antológiát.  Érdekes a kezdő története: szerzője R. Hughes, egyben a műfaj megteremtője, akinek Veszély c. darabját 92 éve mutatta be az angol rádió. Stílszerűen egy wales-i bányaszerencsétlenséget jelenít meg, amely azzal indul, hogy kialszik a lámpa a tárnában. Ettől kezdve a csendeké és a hangoké a szerep. Fény nincs, látás kizárva. Mindent a fülnek. Ez minden, amit egy rádió képes sugározni: a hang, s a hangokból kifejlő darab, a hangjáték.         
Sir 42. f.
De a következő dolgokat ne szégyelld, ne vess ügyet senkire, mert bűn volna: A Magasságbeli törvényét és a szövetséget, azt, hogy az istentelent igazságot téve elítéled, elszámolsz azzal, aki útitársad volt, és örökséget osztasz barátaid között, a mérleget és tányérját megvizsgálod, vagy a szerzeményt, akár sok, akár kevés, az adás-vevés útján szerzett nyereséget, azt, hogy gyermekeidet gyakran megbünteted, és a rossz rabszolgának az alfelére veretsz. Ahol kíváncsi az asszony, ott pecsétgyűrűt, ahol sok a kéz, ott kulcsot kell használni. Számláld meg és mérd meg, amit másnál leteszel, írd fel kiadásod és a bevételed. Ostobára, balgára ne restellj rászólni, se az ősz öregre, ha ifjakkal civódik. Akkor valóban példakép számba mégy, s elismerést aratsz mindenki előtt.
Az apa gondja lányával
A lány az apjának – anélkül, hogy tudná – gondterhes, s álmatlan éjszakákat szerez. Amíg fiatal, nehogy későn menjen férjhez, ha pedig férjhez ment, nehogy meggyűlöljék; amíg érintetlen, hogy félre ne vezessék, s teherbe ne essék az apai házban; a férje mellett, nehogy görbe úton járjon, s asszony korában, nehogy meddő legyen. Makacs lányod fölött őrködj szigorúan, nehogy beszennyezze a nevedet, nehogy városszerte pletykálja a nép, és szégyent hozzon rád mindenki előtt.
Az asszonyok
Egyiknél se időzz szépsége kedvéért, és asszonyokkal ne ülj össze. Miként a ruhából előmászik a moly, úgy az asszonyból is az asszonyi gonoszság.
II. ISTEN DICSŐSÉGE
Kevésbé rossz a férfi gonoszsága, mint amilyen rossz az asszony kedvessége, mert az asszony szégyent és gyalázatot szerez.
1. A TERMÉSZETBEN
Hadd emlékezzem meg az Úr műveiről, hadd beszéljem el azt, amit a szememmel láttam! Az Úr szava hozta létre a műveit, s a teremtett világ teljesíti akaratát. A felragyogó nap meglát minden dolgot, és az Úr keze műve telve dicsőséggel. Az Úr még szentjeit sem tette rá képessé, hogy minden csodáját el tudják beszélni. Az Úr, a Mindenható jó alapot vetett, hogy a mindenség szilárdan álljon fensége színe előtt. A tenger mélyét és a szívet egyaránt átkutatja, ismeri minden számvetésük. A Magasságbeli ismer mindeneket, s világosan látja az idők jeleit. Hirdeti a múltat és az eljövendőt, és fölfedi a jól elrejtett titkokat. Egyetlen gondolat sem titok előtte, nincs egyetlen szó sem, amit ne hallana. Bölcsessége csodáit szépen elrendezte, hiszen ő öröktől fogva örökké van. Nincs semmi hozzátenni-, sem elvennivaló, tanítómesterre neki nincs szüksége. És milyen gyönyörű minden alkotása! Mind olyan ragyogó, mint a fényes szikra. Mind élnek és mindig megmaradnak, s céljuk érdekében szót fogadnak neki. Minden dolog páros, kiegészíti egymást, nem alkotott semmit, ami csődöt mondana. Az egyik a másiknak növeli erejét; és ki tud betelni, ha látja szépségük? Közöm. A hosszú fejezet eleje életvezetési tanácsokat oszt. A végéből pedig egy mondat villan elő:  milyen gyönyörű [Istennek] minden alkotása! Mind olyan ragyogó, mint a fényes szikra... Ez különösen a természet ébredésekor, tavasszal különösképpen is feltűnő.

Most folyik a lomtalanítás a körzetünkben. Testőrként óvják az odaállított lomizók azokat a vacakságokat, amelyeknek őrzésére kirendelték őket a főlomisták.
Ami meglep, hogy évente összegyűlik ez az irdatlan nagy szemétkupac.
Ami sajnálatos: levezetésének a módja. A limlomok fele elfogyna folyamatos garázsvásárok során. A másik fele pedig kukába téve, szelektív gyűjtőkbe rakva, komposztálva ugyancsak. Nem ez történik.
Korunk réme, hogy a sérült vackaink javítására nincs remény, mert modulokból állnak, mert egyszer használatosak, mert hiányzik a javító kisipar, mert drága a szerviz, mert erkölcsi kopásuk ideje hamar eljön...
Fájdalom, hogy mennyi kidobott forgószék található a szemétkupacokban. Valami nincs jól kitalálva. Ezeknek a bútoroknak az ára több ezer forinttól több tízezer forintig terjed. Minőségük pedig silány, különben nem fordulhatna elő, hogy cseréjük ennyire sűrűn szükséges.
Mindig megrendít az, amikor látom, hogy hogyan múlik el a tárgyak dicsősége. Elhaladva a vacakságok mellett az is bevillan, hogy nem érdemli meg az ember figyelmét semmi efemer dolog, melyekből semmit nem vihet magával, amikor ideje leketyeg. Értelmetlen akkor a vonzódás bármihez, amit kidobásra ítélt gazdájuk, és azok iránt is, amelyek még kidobás előtt állnak.
Idén az április meglehetősen gazdag volt frontokban. Tegnap pl. a hidegfront hozta azt a szelet, amely felkapta a kidobott műanyagtasakokat, papírokat és beterítette velük a környék úttestjeit, parkjait.
Sir 41. f.
A halál
Halál, mily keserű dolog rád gondolni, az embernek, aki nyugton ül házában, gondtalanul él, mindenben szerencsés, s még elég erős ahhoz, hogy egyedül egyék. Halál, milyen jó, hogy elküldenek ahhoz, aki szerencsétlen, s fogytán az ereje, az elaggott őszhöz, kit gondok gyötörnek, aki zsörtölődik, s már nincsen türelme. Ne ijedj meg, amikor „állj!”-t kiált a halál, ez minden elődödnek s utódodnak vége. Úr adta sorsa ez minden élőnek, miért ócsárolnád a Magasságbeli végzését, hogy ezer év vagy száz, vagy talán csak tíz? Nincs az alvilágban panasz az életért.
Az istentelenek sorsa
Hitvány fiak a bűnösök fiai, akik a gonoszok házába járnak. Amit gyermekeik örökölnek, elvész, és magzataikat gyalázat kíséri. Fiai szidják az istentelen apát, neki köszönhetik, hogy megvetik őket. Istentelen férfiak, jaj nektek, mivel eltértek a Magasságbeli Isten törvényétől! Amikor születtek, átokra születtek, s amikor meghaltok, átok lesz sorsotok. Ami a földből való, visszatér a földbe, így az istentelen is az átokból a pusztulásba. Az emberek gyásza a testet illeti, a bűnös átkozottnak a neve is kivész. Vigyázz a nevedre, az végig elkísér, sokkal biztosabban, mint ezer drága kincs. Ami jó az életben, az rövid ideig tart, de a becsületes név örökre megmarad.
A szemérmesség
Gyermekeim, tartsátok meg békében a tanításom! Az elrejtett bölcsességnek s kincsnek, e kettőnek vajon mi haszna van? Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét titkolja az ember. Ahogy tanítottam, úgy legyetek szemérmesek, mert nem mindig illő a szemérmesség, szégyenkezni sem mindig helyénvaló. Apád s anyád előtt szégyelld bujaságod, a király és hatalmas előtt a hazugságot, a bíró és a tanácsos előtt a vétséget, a közösség és a nép előtt a kihágást, a barát és a pajtás előtt a hűtlenséget, lakóhelyed előtt, ha loptál valamit, Isten igazsága, s a szövetség előtt szégyelld, ha könyököd asztalra támasztod, hogyha ajándékot kínálsz és megvetik, hogyha köszöntenek és nem adsz rá választ, hogyha tekinteted rossz asszonyra veted, hogyha hazád fiát eltaszítod, ha elsajátítod más járandóságát, vagy az ajándékot, amit neki szántak, ha szemed más férfi asszonyán járatod, hogyha bizalmaskodsz a szolgálólánnyal – vigyázz, ne közelíts a fekvőhelyéhez! Szégyelld, ha becsmérlő szóval illeted barátod, ha méltatlankodsz, mikor adakozol, hogyha továbbadod, amit hallottál, s bizalmas tárgyalás titkát kifecseged. Akkor valóban van benned szégyenérzet, és tetszésre találsz minden ember előtt. Közöm. Most nem akarok a halállal foglalkozni. Csak megjegyzem négyéves unokánk mai kijelentését: Én nem szeretnék a mennyországba menni. Nyilván arra gondolt, hogy nem szeretne meghalni. Ami pedig a szégyellnivalókat illeti: elég testes a lista a szégyellendőkről. Ami érdekes: bizonyos emberek előtt kell szégyellni bizonyos tetteket. Valójában vagy bűnös egy tett, vagy nem. Ha igen, Isten előtt szégyenkezhetünk miatta, lett légyen bármely formája. 

Újra nekiálltam, hogy végighallgassam Avilai Szent Teréz Belső várkastélyának hangoskönyv-változatát. Mivel látható anyag, a 29 rész mellett megtalálható a rész látogatottsága is. A részek hallgatottsága hasonló módon alakul, mint a nyelvkönyvek fogyásának a mutatói. Ugye ott az első kötetből bőven fogy, a második iránt felére csökken az érdeklődés, a harmadik kötetet pedig érdemes igen mérsékelt darabszámban piacra dobni. Íme, a hangos könyv hallgatási statisztika:
rész/meghallgatás
1./1185
2./1101
3./626
4./510
5./361
6./271
.
.
.
29./34 meghallgatás. Bevallom, a 6. részbe belealudtam. Azt is meg kell vallanom, hogy az újabb mélységekre inkább csak odafigyelek: Jé, ilyen is van. Csodavilág ez nekem, és tapasztalatok nélküli. Ha azt kérdezed, mi vonz oda, hogy végighallgassam: Olyan, mint egy csodálatos mese, amit az avilai szent megélt.
* * *
Próza.
A mai tinik és prepubertás korban leledzők nem értik a kifejezést: Váz alatt biciklizni. Aki kicsike, annak kicsike biciklit vesznek. Nem így volt ez az én időmben. Aki nem érte fel a felnőtt férfikerékpár nyergét, mit a nyergét, még a váz nagyjából vízszintes szegmensét se, az vagy letett arról, hogy biciklizzen, vagy megtanult féloldalasan kerékpározni – váz alatt hajtani. Ez azt jelenti, hogy a kerékpár lánckereke felől felpattant a gépre, de mivel a vázat nem érte föl, bal lábát kénytelen volt a váz alatt átdugni, és úgy valahogy forgatni a kereket. Ebben a helyzetben a bicikli nem függőlegesen, hanem kissé balra döntött helyzetben tartott egyensúlyt a jobboldalon lógó, dolgozó fickóval. Mondanom se kell, hogy mennyire idétlen és méltatlan képet mutatott az így kerékpározó. Ráadásul ebben a pózban érthető okokból nem lehetett hosszabb távokat megtenni. Úgy nézett ki a kiskamasz, mint majom a köszörűkövön. Sokszor eszembe jut ez a kép, amikor rosszul használ valaki valamit, mert nincs megfelelő eszköze, vagy nincs a dologhoz megfelelő tehetsége. Erőltetett menet az ilyen, hogy ne mondjam kínos, olykor pedig kifejezetten kontraszelektív.
Ízelítő a Sir 40. f.-ből:
Az ember nyomorúsága
Igen nagy vesződség minden ember sorsa, Ádám gyermekei nehéz igát húznak, attól a naptól, amikor megszületnek, míg vissza nem térnek mindenek anyjához. ... ébren alszik, mint világos nappal. És menekül lelke álomképeitől, mint aki megszökött üldözői elől. Mikor megmenekül, akkor feleszmél, s csodálkozik, hisz nem volt mit félnie. Az embertől az állatig minden élőlényre, de a bűnösökre hétszeresen is halál vár és vérontás, küzdelem és pallos, kiirtás, pusztulás, éhség, szorongatás... Ami a földből lett, mind visszatér a földbe, s ami a vízből ered, az a tengerbe ömlik.
Különféle elvek
A megvesztegetés és hamisság eltűnik, de az őszinteség örökre megmarad. ... A jóság olyan, mint az áldott paradicsom, és a jótékonyság örökre megmarad.
Életszabályok
Szabadnak s munkásnak édes az élete, de mindkettőnél jobban jár, aki kincset talál. Neved fiak őrzik s városalapítás, de még inkább, hogyha bölcsességet találsz. Az állattenyésztés és a kertészkedés növeli hírneved, de jobban, mint ezek, egy kedves feleség. A bor és a zene vidítják a szívet, de a bölcsesség szeretete még inkább. A furulya és a hárfa széppé teszi a dalt, de mindkettőnél jobban a tiszta hang. A báj és a szépség elbűvöli a szemet, de mindkettőnél jobban a vetés a mezőn. Szép, ha két jó barát egymást kísérgeti, de még szebb, ha ezt férj és feleség teszi. A szükség idején segítség a testvér! De még inkább megment majd az alamizsna. Az arany és ezüst támasz a lábnak, de mindkettőnél jobb a jó tanács. A gazdagság s a hatalom emeli a szívet, de az Úr félelme még inkább. ... ne éld a koldusok életét, mert inkább meghalni, mint koldulni menni!
A koldulás
Aki más asztala felé kacsingat, annak az élete nem élet. Az ajándék falat a lélek fertőzése, az okos, jól nevelt ember elkerüli. A szemtelennek ajkán édes a könyörgés, de a belsejében lobogó tűz lángol. Közöm: Az ember kiszolgáltatottságát taglalja. Majd párhuzamokat hoz, mi a jó, és mi a még jobb. A koldus mentalitást erősen kritizálja. Ettől el kell választani azokat a kiszolgáltatott tömegeket, amelyek képtelenek A-ról B-re jutni erőfeszítéseik ellenére.

A mai ószövetségi fejezet első alcíme az írástudó. Elvileg annyit jelent, hogy nem analfabéta. Másodsorban, hogy gondolatokat, tartalmakat papírra képes vetni. Oka, olvasottsága, szemlélődései, tapasztalatai, a valósággal való együtt rezdülései. Ama képessége, hogy írásban tudja artikulálni feltoluló összefüggéseket, agyalásokat.
Az egyszeri, rutinos előadó turnéra készült. Fejében már összeállt az útiterv, mikor hol fog megszállni, hová kíván eljutni. Sőt betervezte azokat a terminusokat is, amikor előad valamiféle témát. Naptárába felírta: 10.h előadás. Miről?
Nos, az írástudó, jelen esetben a blogger rámered a képernyőre vagy 4000 elkészült poszttal a háta mögött és mielőtt egy esetleges témának a kidolgozásához kezd, azt kérdezi: Miről?
Igen. Miről is? A politika gumicsontjairól? Migránsok, kockázott pedagógusok, vasárnapi nyitva tartás, egészséges életmód, sport akadémiák, szakadatlan sikerek, fejlesztések, beruházások, ifjúkori erőszakoskodások... Léteznek ezek, s egy-egy mondattal elintézhetők. Biztos? Talán.
Próbáljuk meg.
Migránsok. Megállíthatatlanul jönnek, s a gyenge pontokat támadják.
Pedagógus sztrájk. Politikai indíttatású. Tökéletes a jelenlegi rendszer? Korántsem. Valaha volt tökéletes? Korántsem.
Vasárnapi nyitva tartás. Kell ez nekünk? Ignem. Döntse el a kereskedő, hogy megéri-e neki. Ha ellenünkre van, ne vásároljunk vasárnap.
Egészséges életmód ételben-italban, mozgásban. Egyesek mondanak eztet meg aztat, mások mondanak aztat meg eztet, de, hogy ki a hiteles, azt senki meg nem mondja (csak húst zsírral, bármit, de az növény legyen, s közbül a változatok végtelenje).                    
Sportakadémiák. Az egészséges mozgás biztos, hogy életszerű, de a versenysport? Hát... Churchill szerint a hosszú élet titka: Csak semmi sport.
Szakadatlan sikerek, szakadatlan fejlődés... nincs vége, és nem is hoz boldogságot. Kicsit összefügg a gyermekes szülők fokozott támogatásával. A német példa mutatja, hogy az anyagi jólét és a családnagyság között csaknem fordított arányosság áll fenn. Persze ezzel együtt is igaz, hogy méltó és üdvösséges tett a fiatal családosok kiemelt anyagi megsegítése.
Egy felturbózott ifjúkori erőszakoskodásra. Nem volt szép, sőt megengedhetetlen, és az vesse az elkövetőre az első követ, akinek soha nem volt szégyellnivalója az életében.
A fent rögzítettekkel lehet vitatkozni, bár nem érdemes. Magam nem kívánok vitába bocsátkozni senkivel, és semmiről. Megteszik ezt a fb-on nagyon sokan, és nagyon feleslegesen. Mivel a FB-on burjánzik az anyázás, ezt a posztot oda fel se teszem.
Az írástudó
Milyen más, aki egész lelkét arra adja, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja; kutatja az elődök bölcsességét, s a jövendölésnek szenteli idejét. Neves emberek mondásait őrzi, s behatol a példabeszédek világába. A hasonlatok titkait fürkészi, s a bölcs mondások értelmét keresi. A főemberek közt teljesít szolgálatot és megjelenik a fejedelmek előtt. Bejárja idegen népek országait, fölfedez jót s rosszat az emberek között. De szíve azon van, hogy reggeltől Urát s Teremtőjét keresse. Lelkét a Magasságbelihez emeli, imára nyílik ajka, s bűneiért eseng. ...Az emlékezete nem enyészik el...
Felhívás Isten dicséretére
..., áldjátok az Urat minden műveiért. Adjatok nevének illő tiszteletet, és magasztaljátok dicsérő énekkel, húros hangszeren kísért dallamokkal, ujjongjatok és zengjetek éneket. Hatalmas az Úrnak minden keze műve, amit csak elrendel, minden megvalósul. Ne kérdezze senki: „Mire jó ez vagy az?” A maga idején kell mindent megtudni. ... mindennek megvan a rendeltetése. Amint áldása folyóként mindent elárasztott, s mint az árvíz szokta, mindent átitatott, éppúgy haragját is öröklik a népek ... Az igazak számára simák az útjai, de járhatatlanok az istenteleneknek... a legfontosabb az ember életében a víz, a tűz, a vas és a só, a búza java, a tej meg a méz, a szőlő leve, az olaj és a ruha. Ezek mind javukra szolgálnak a jóknak...: Az Úristennek minden műve jó, ami szükséges, azt bőven és kellő időben megadja. Ne mondja senki: „Ez rosszabb, mint az.” A maga idejében érték valamennyi. Most hát ujjongjatok egész szívetekből, és magasztaljátok fennen az Úr nevét! Közöm: Magam is írástudó vagyok. De vajon milyen értelemben?... kutatom az elődök bölcsességét? Igen. Most éppen azt teszem. Keresni a bölcs mondások értelmét, Igen. Most éppen azt teszem. Hogy mire jó ez vagy az, magam se tudom sokszor. Majd a maga idejében megtudom. Az ingyen kapott sokszerű értékekért bőven van okom hálálkodni. Most éppen azt teszem.