Mickey webnaplója

Éjszaka az ablakunkkal szemben, gyanítom, hogy tőle alig 10 méterre hatalmas fényű villám csapott a földbe. Csukott szemünk mögül is láttuk, olyan fényerővel csapott le, és azonnal emberfeletti dübörgéssel csattogott a mennydörgés. Az itt eltöltött harminc év során ez volt a második nagyon közeli óriásszikra. Ám akkoriban ritkák voltak a heves esőzések, most pedig gyakran, szeszélyesen és kiszámíthatatlanul zúdul az eső, a jég. Mintha a világ békétlenségére reflektálna az ég.
A Nyugat-Európára telepedő tartós kánikula is gyanús. Mintha előre vetítene egy, a civilizációnk megsemmisítésére törekvő tendenciát.
Avagy mire utal a kiszáradt folyómeder, amelyet Loire-nak neveztek korábban.
Avagy mire utalnak a grönlandi gleccserolvadások.
Igaz, hogy mi is ráduplázunk a természet megbokrosodására.
Elég arra gondolni, hogy a Föld eltartóképességének idei szeletét tegnapra elfogyasztottuk közös akarattal. Remélem, hogy inkább mások akaratával. Magam nem szeretnék azok közé sorolódni, akik idő előtt felfalják mások elől a Földet, akik felfalják saját unokáik elől is az élet lehetőségét.      
Tegnap mondta el a magáét OV a Tusványoson.
Azonnal megjelentek a kritikák a beszéddel kapcsolatban.
Egyrészt, hogy nem mondott semmit.
Másrészt, hogy nem lehet érteni, amit mond.
Harmadrészt, hogy nem beszélt a klímaváltozásról.
Hát magam is meghallgattam.
Jelentem, tartalmas beszéd volt (helyenként még humoros is).
Lehetett érteni, egy kitételt kivéve, egy Németh László-idézetet, amelyről OV is megállapította, hogy meglehetősen homályos az értelme. Mégis valahogyan a lényeget mondta.
A klímaváltozásról tényleg nem beszélt. Azért hadd jegyezzem meg, hogy miért is kellett volna róla beszélnie? Eleget beszél róla Áder János államelnök.
Miért is kellett volna róla beszélnie?
Hogy belekössenek Paks II.-be, akik szeretnek kötözködni?
Lehet ellenvélemény persze, mert miért ne? De hadd írjam ide, Franciaországban ismereteim szerint 146 atomerőmű üzemel. Még soha nem hallottam, hogy valaki nekimenne a francia gyakorlatnak.
Most tiszta, vagy nem az atomenergia-termelés?
Most tiszta, vagy súlyosan környezetterhelő a napenergia felhasználásra való átállás.
Most tiszta vagy sem az elektromos autók akkugyártásának elterjesztése?
Csupa magas labda, csupa megválaszolatlan kérdőjel.
Csupa költői kérdés.  
Ébresztő!
Kyrie eleison, Christe eleison, Kyrie eleison!

„Az asszertivitás, vagyis az önérvényesítés képessége olyan tulajdonság, amely ma már szinte minden jelentősebb munkakörben elvárt és divatos is. Az asszertív egyén meggyőző, jó beszédű, céltudatos, határozott, elszánt, következetes, miközben tiszteletben tartja a másik egyén nézőpontjait és véleményét, annak személyiségét.” Ez található a kereső által előbányászott oldalon. Egy másik 13 pontban sorolja fel az asszertív jogokat. Roppant egyoldalúnak tűnik a lista, mert nincs vele szembe helyezve semmiféle kötelesség. Csak az elsőt idézem ide illusztrációképpen: Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled. Ez szerintem így üres lufi. Az a legkevesebb, hogy normális emberek között a kölcsönösséget hangoztatva kell ennek megjelennie. Valahogy így, Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled, egyben kötelességed az is, hogy te is tisztelettel légy mások iránt: (Levélben – tisztel, akit tisztelsz). Ez valahogy hiányzik nekem.
Saját megfigyeléssel is szolgálhatok. A buszon egyik oldal ülésénél a korlátba betámaszt egy kamaszlány, és a szemközti sárhányólemezre befeszít. Lélek se té, se tova. Ha közelítesz hozzá, és furcsán nézel, még ütközés előtt kiegyenesedik, hogy elférj. Kamasz fiú a buszon. Üres ülőhely nincs. Ő tesz is róla, hogy ne legyen. Egy ülés az övé, az ablak melletti a hátizsákjáé. Talán szeret kilátni a zsák az ablakon. Harmadik példa. Felnőtt méretű férfi. A kettős ülés közepén asszertül, egyik szemben lévő pad bőrülésébe egyik cowboy-csizmás lába, a másik betámaszt. Szerencse, hogy nincs nyolcüléses hely, mert akkor mind belakná – végigfeküdne rajta. Mert az asszertív viselkedés filozófiája alighanem ez: tiéd minden, míg ellenállásba nem ütközöl. Szerintem ez kereszténynek kevés, a tudatos önmérséklet szükséges, különben egyre „több földet használ” az individuum, s ezzel mások „földjét” bitorolja-birtokolja el vagy veszi kölcsön. Nekem legalábbis igen visszatetsző, akármekkora divattá lett, a közben, amíg nem figyeltem oda. Hogyan lehet valakinek bármire is joga kötelesség nélkül?
Két kép él bennem. Az egyik, az evangéliumi aranyszabály: Tedd azt másoknak, amit szeretnél, hogy mások tegyenek neked, veled. Nos, ezt a szabályt váltaná le az asszertivitás. Olyan ez, mint a mesebeli bugyuta ember cselekedetsora, aki a megtalált aranyrögöt egyre ócskább dolgokra cserélte.
A másik kép arról szól, hogy aki a mennyországot célozza meg, alkalmasint a purgatóriumban találja magát, de aki a purgatóriumba készül, előfordulhat, hogy a pokolban találja magát.  
Nem kérdés, hogy viszketni kezdek az asszertivitás erőltetése miatt.   

De mortuis nil, nisi bene. Az emberben liftezik, hogy egy-egy halottról kimondja-e az általa vélt igazságot, vagy legyen mértéktartó, legyen bölcs, legyen visszafogott és hűséges az emberi méltóság tiszteletben tartásához. Amikor olvastam egy teológus abbeli véleményét, hogy könnyen előfordulhat, hogy odaát a mennyben összefutunk Sztálinnal, akkor megállt bennem az ütő. Sokat törtem rajta a fejemet, hogy hogy képzelhető el ez a képtelenség. Aztán abban maradtam magammal: hihetem, hogy Istennek minden lehetséges. Isten mértéken felül irgalmas. Isten az alávalóban is meglátja a valamiképpen felismert és pislákoló istenképiséget. Lehet az is, hogy mások közbenjárását respektálja. Tehát töredékes ismereteink miatt sem szabad pálcát törnünk senki felett.
Így igaz az, hogy halottról semmit, vagy csak jót.
Egyébként is mindnyájan esendők vagyunk. A rosszaságokhoz elég egy pillanatnyi elmezavar, egy alapos félreértés. Tarzuszi Saul pálfordulása előtt ugyanolyan vallásos hévvel támadta a kezdődő keresztény egyház híveit, mint amilyen vallásos hévvel védte őket utóbb. Vigyáznunk kell vélt tévedhetetlenségünkkel kapcsolatban.
Tehát hogy halottról semmit, vagy csak jót.
Amikor eszerint cselekszünk, Istennek ezt az abszolút ismeretét, mindenhatóságát, irgalmát ismerjük el. Különben sem tudjuk, hogy Sztálin halálában mit gondolt, végigfutott-e benne, hogy mennyi gazság okozója volt, s hogy sajnálja tetteinek a gonosz részét.
Van még egy oka annak, hogy a halottról semmit, vagy jót. Ez pedig az, hogy a halott néma. Nem tud védekezni az ellene felhozott vádak ellen. Valamennyire tehát gyáva dolog „belerúgni” a védtelenbe.
Azt szoktam mondani, hogy irgalomra az szorul, aki nem érdemli meg. Éppen azért szorul rá.
Majdnem kiment a fejemből az utolsó gondolat (öregszem). Nevezetes az, hogy Molnár Ferenc jegyzi fel amerikai naplójában, hogy titkárnője élőre se mondott soha rosszat. Az író megfigyelte, hogy a titkárnő vagy dicsér vagy hallgat. Nemtetszését hallgatásba burkolta, és nem fejtette ki eltérő vagy elítélő véleményét. A mások szapulása helyett célszerű volna, ha elterjedne a tárgyilagos „én ezt másképp gondolom” formula.
Oda-vissza érdemes és emberhez méltó volna alkalmazni.         

Már megint a FB-ról merítem napi bölcsességemet. Ígérem, azonnal abbahagyom, amint nekem okosabb mondandóm támad, vagy netalán humorosabb. Valaki a tegnap ünnepelt Svédországi Szent Brigitta (Európa társvédőszentje) gondolataiból mazsolázott. A sokgyerekes anya szerzetessé lett, és misztikus megtapasztalásai lehettek. Az alábbi gondlatok erre vallanak. A szent az 1300-as években élt, de mondanivalója minden időknek szól. Akár egy alapos lelkiismeret-vizsgálathoz is támaszul szolgálhat. Jöjjenek akkor most az ő megfogalmazásai:  
„A Szentlélek 7 jele:
1. Az az ember, akiben a Szentlélek működik, értéktelennek látja a világot, és minden e világi megbecsültséget.
2. Megszeretteti Istent a lélekkel, és minden testi gyönyört érdektelenné tesz számára.
3. Türelemre és csakis Isten megdicsőítésére indít.
4. Rávezeti az illetőt, hogy szeresse és együtt érezzen a felebarátaival, sőt, még az ellenségeivel is.
5. Önmegtartóztatásra sarkall, még a megengedett dolgokban is.
6. Bizalomra indít Isten iránt a nehézségek közepette, sőt arra, hogy a lélek dicsőítse Istent a nehézségekben.
7. A lélek arra vágyik, hogy elmenjen és Krisztussal lehessen, inkább, minthogy a világi jólétben beszennyeződjön.
A gonosz lélek 7 jele:
A gonosz 7 jele ezek ellenkezője.
1. A világot édesnek, a mennyet sótlannak és unalmasnak tünteti fel.
2. Az ilyen ember tiszteletre vágyik, és elfeledkezik az élet valódi értelméről.
3. Gyűlöletet és türelmetlenséget ébreszt a szívben.
4. Felbátorítja Istennel szemben, hogy makacsul kitartson a saját elképzeléseiben.
5. Megszépíti előtte a saját bűneit, és felmentéseket sugall neki.
6. Könnyelművé teszi az elméjét, és testi tisztátalanságokat gerjeszt.
7. A hosszú élet reményével biztat, és szégyenérzetet kelt a szentgyónással szemben.
Gondosan őrizd az elmédet, nehogy rászedjenek az ilyen lelkek.”
Mi tagadás, valahogy így van ez.

Hogy mikor jön el a vég, azt egyedül az Atya tudja. A Jelenések könyvét elemző Dér Katalin-kötetet olvasom. Én se tudom, ő se tudja, hogy mikor lesz világvége, de mivel a témát boncolgatja, megpróbál behatolni a 2000 éves írás jelrendszerébe, és megpróbál következtetéseket levonni az ott írtakból. Ez nem tilos akkor se, ha tévedett, és perceken belül itt a vég, de akkor se, ha évmilliók múlva jön el. Nézzük, hogy mit lát! (Majdnem szó szerint idézem könyve néhány gondolatát.)
A végidő jelei zömükben nem újak, mindig léteztek a világban. A romlás azonban most nem részleges, hanem egyszerre jelentkezik sokféleségében és világméretűvé válik. Az evangéliumon kívül mindenféle világnézet is világméretekben terjed. Ez a tömegkommunikációs forradalom után a 20-21. sz.-ban válhatott globális méretűvé.
A világháború is ismeretlen fogalom volt a 20. sz.-ig.
A morális lepusztulás a 20. sz.-ban olyan sebességre kapcsolt, amit természetes okokra visszavezetni naivitás, másrészt az a jellemzője, hogy az értékrend nem egyszerűen megváltozott, hanem önnön ellentétébe fordult: a Tízparancsolat ellentétének nyílt és tömegekre ható propagálása folyik, gyakran hivatalos hatalmi segédlettel.
Ez profi ámítóra vall, ami, aki ellen a puszta emberi jó szándék kevés. Radikális megtérésre van szükség, mert szilárd alap nélkül lehetetlen ellenállni a felsorolt jelenségeknek.   
Hogy miféle romlások látszanak?
Nemzetek közötti csatározások (vö. nemzet nemzet ellen támad), önszeretet, pénzsóvárság, kérkedés, káromlások, tévtanítások, a szülői tekintély semmibevétele, hálátlanság, tisztátalanság, kérlelhetetlenség, rágalmazás, mértéktelenség, kegyetlenség, árulás, a rosszban való elmerülés, stb…
Mi várható a valamikori végidőben?
„Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért, de aki kitart mindvégig, üdvözül – mondja a Mester.” (Mt 13,12–13)     
Hogy pozitív kicsengése legyen a megidézetteknek, egy spirituálé szövegével zárom posztomat:
Ó, hív az Úr (hív az Úr), elmenni  pihenni a mennybe.
A szívem dobogó intő jel, elmenni pihenni a mennybe.
A hosszú köntösömet venném fel, elmenni pihenni a mennybe.
Egy fénylő reggelen szállnék el, elmenni pihenni a mennybe.
Egy illő öltözék, más nem kell, elmenni pihenni a mennybe.

Bölcsességek, melyek megmosolyogtatva gondolkodtatják el az olvasót.
Sokan akarnak Istennek szolgálni, de csak mint tanácsadók. Magyarán ma mindenki tanító akar lenni, és nem tanítvány.
Könnyebb tíz szentbeszédet elmondani, mint egyet megvalósítani. A becsületes prédikátor, amikor a helyes magatartásra figyelmezteti híveit, hozzáteszi: „Magamnak is mondom… ”
Isten semmit sem teremtett értelmes cél nélkül, de azért a szúnyog határeset… Mivel táplálná a fecskéket, denevéreket?
Furcsák az emberek: a buszban elöl akarnak ülni, a moziban középen, a templomban hátul. Volt olyan pap, aki hátra vitt egy oltárkát, s ott misézett a hívei körében. 
Ne szidd az egyházat: ha tökéletes volna, nem lehetnél tagja. Ez így van. Ugyanígy - ha a szülők tökéletesek volnának, a gyerekeik is tökéletesek lennének.
Isten senkit sem ítél meg a halála előtt. Te miért tennéd? Sajnos nagyon igaz (magamnak is mondom), hogy az emberek hajlamosak egymáson köszörülni a nyelvüket. Ronda általános szokás.
Ha a hívek jobb papot szeretnének, csak imádkozniuk kell a papjukért. Olyan egyszerű ez, csak csinálni kell(ene).
A béke sokszor egy mosollyal kezdődik. ...és úgy is folytatódik. Nevetősen nem lehet békétlenkedni. Bár Polly néninek sikerült Mark Twain regényében, amikor haragudott is, meg nem is Tom Sawyerra.
Isten tanúnak hívott meg, nem ügyvédnek vagy bírónak. Ezért nem sok értelme van a hitvédelemnek. Istennek nincs szüksége védelemre. Hiteles tanúkra igen.
Ne tegyél kérdőjelet oda, ahová Isten pontot tett! Quod scripsi, scripsi – mondta Pilátus. Ami meg van írva, az meg van írva – benne van a Bibliában.
Isten nem a tökéleteseket hívja meg, hanem a meghívottakat tökéletesíti. Kedves, igaz szójáték. Nincs mit hozzátenni.
Isten nem zavartalan utazást, hanem biztos célba érést ígér. A remény hal meg utoljára, és mi ezzel a reménységgel, szorongva tán, de mindvégig reménykedve.
PS. A dőlt részeket a FB-on találtam. A kommentárok saját kitalációim.

Kaptam továbbítom.
Karinthy Ferencről maradt fenn egy jellemző epizód. Talán Szigligeten őrölte napjait az alkotóházban teljesen terméketlenül. Visszautazása napján ötlött a szemébe egy cégfelirat, ilyesvalami szöveggel: Bakos Pál lakatos. Cini fejében azonnal átváltott a szöveg erre: Lakos Pál bakatos. Az író felkiáltott: Mégsem jöttem hiába.
Hasonlónak magam is tanúja voltam életemben. Ám egy-egy ilyen heuréka egyenértékű annak a beismerésével, hogy valójában haszontalan időtöltés volt az illető elutazása.
***
Ma könnyedre veszem, mert elég volt a gondokból. Tegnap este amperszagra figyeltünk fel. Egyik ventilátorunk okozta. Nem lett baj, de ráébresztett, hogy az ember nem lehet eléggé elővigyázatos. Minden eshetőségre figyelemmel kell lenni, számolni a balesetveszéllyel, és olykor még az is kevés.
***
Akkor váltok. Az alábbiakat is kaptam.
Össze ne téveszd
a harcsa máját a Marcsa hájával,
a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával
a boka táját a toka bájával,
a borztanyát a torz banyával,
a csárda zaját a zárda csajával,
a száradt füzet a fáradt szűzzel,
a fartőt a tar fővel,
a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal,
a hős ember nevét a nős ember hevével,
a réti pipacsot a péti ripaccsal.
***
Nem mindegy,
hogy egyöntetű vagy ön egy tetű,
hogy mögöttem vagy nem öttem mög,
hogy köhögve röpülsz vagy röhögve köpülsz
hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd.
***
Fordított szerkezet:
- Ha én kávét iszom, nem tudok elaludni!
- Nálam ez pont fordítva van!
- Hogyhogy?
- Ha alszom, nem tudok kávét inni!
***
Nyelvtörők:
Láttam szőrös hörcsögöt. Éppen szörpöt szörcsögött. Ha a hörcsög szörpöt szörcsög, rátörnek a hörcsöggörcsök.
Meggymag. Szelíd meggymag vagy, vagy vadmeggymag vagy?
Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb.
***
- Miről lehet felismerni a számítógépes (internetes) kalózokat?
- Webhely van az arcukon.

E. meséli az unokáink generációjáról. Megfigyelhető, hogy a mai kisgyerekek tévében, interneten nézett meséi csupa tökéletes individuumból állnak. Nincs hétpróba, nincs vándorút viszontagságokkal, nincs létért folyó harc, nincs felemelkedés, nincs boldogságkeresés. Nincs.
Hova vándoroljon, aki helyből tökéletes, minek annak a próba, aki legyőzhetetlen, minek a létért való harc annak, aki harc nélkül mindent megkapott, hova emelkedjen, aki a topon van, miért keresse a boldogságot, aki úgy véli, hogy a másokon való uralkodás maga a boldogság.
Csupa készen kapott sablonok, superman-ekkel, pókemberekkel, legyőzhetetlen tűzoldókkal stb. A kisemberek ezeket utánozzák. Mondanék neki valamit, de hárít: Tudom.
Hogy lehet-e azt tanítani, aki már mindent tud, esetleg jobban tud. Még ha csak képzeli is, hogy mindent tud. Aki azt hiszi, hogy több élete van, tévedésben él. Mire megyünk azzal, akinek a vágyai a szupermarketekből kielégíthetők, és ki is elégíti őket; akiket a számítógép, az internet nevel, legalábbis szolgáltat mintákat számukra, és akik az okostelefonjukkal társalognak.
Új generáció ez, más veszélyek leselkednek rájuk, mint az elődeikre.
Akit a reklámok befolyásolnak, akiket az impulzusvásárlás gépszíja magával ragad, nehezebben fog kapcsolatot tartani a világgal. Nem marad rá ideje (mert persze hiába gondolja, hogy több élete van – nincs).
Az elidegenedésnek már mi is a részesei vagyunk. Erre akkor jöttem rá, amikor beláttam, hogy a tévé működési rendszere meghaladja ismereteimet. Azóta „a helyzet csak fokozódott”.
- A kapott digitális fényképezőgép összes manőverezési lehetőségének csak a töredékét használom.
- A klaviatúrát gépelésre használom, de a billentyűfunkcióknak csak a töredékét ismerem.
- Ugyanez áll a számítógépi szoftverekre, az okos telefonra és még hosszan sorolhatnám.
Az alapok nélküli információ-özön szétszór.
Elvész benne, aki belemerül, ráadásul tanácstalan maradhat alapvető kérdésekben.
Még felvetem, hogy egy mai okos telefon mennyiféle eszközt tesz feleslegessé.
Minek vonalas telefon? Mindig velem van a mobil.
Minek karóra? Nálam van a mobil.
Minek térkép? Nálam van azt útvonaltervező mobil.
Minek a fényképezőgép? Nálam van a mobil.
Minek a társasjáték, minek a pasziánsz? Nálam van a mobil.
Minek a tévé meteorológiai jelentése? Nálam van a mobil.
Minek az összes lexikon?  Nálam van a mobil.
Minek a tévé? Nálam van a mobil.
(Tudom, sok mindent kihagytam. De hát nem ismerem valamennyi funkcióját. Lásd fentiek.)
S ha meguntam a kütyüt, arra is van megoldás.
Ma már mobilhajító világbajnokság is van.
A dobáscsúcs közelíti a 100 m-t.
Unokáink ott szeretnek nyaralni, ahol van wifi.
Nagy elismerésem viszont, hogy egy részük hozzálátott az országos kéktúra teljesítéséhez.

Tegnap volt ötéves Domi unoka. Ezen a forró napon indultak le biciklikért a garázshoz. Kinézek az ablakon, s azt látom, hogy Domi nagy tempóban hajtja Levitől megörökölt kétkerekű biciklijét. Majd megjelenik apja rollerrel, s próbálja utolérni kisfiát. A sort Levi zárja, aki sebességváltós cangát kapott születésnapjára. Majd tekernek visszafelé. Csak a sorrendjük változott.
Lélekben négy-öt évtizedet ugrottam visszafelé, amikor is minden gyerekemet megtanítottam kerékpározni. Fabotot applikáltam a nyergük mögé, azt fogva futottam négy sorozatban, ahogy elérték azt a kort, amikor megtanulhatnak kétkerekűzni.
Jó régen volt.
***       
Fr. említette egyszer, hogy a három nagy francia autógyár termékei közül nem szívesen venne Peugeot típusút, mert az arabok, ha autót lopnak, legszívesebben ezt a típust kötik el. Hogy miért? Mert oroszlán a rajta levő márkajelzés, és az arabok szemében kedves állat az oroszlán, a sivatagi oroszlán. Így leginkább ez az autómárka áll hozzájuk közel. Sajátjuknak tekintik.
Tegnap olvastam egy cikket a FB-on. Azt taglalta, hogy a mozlim világgal nehéz az egyezkedés, mert más törvényeket követnek, másképpen gondolkoznak, mint a „gyaurok”, akikkel szent háborút viselnek. Pedig van közös velük. A Korán megemlékezik Jézusról is és Máriáról is. Máriát a maguk módján tisztelik. Prófétájuk legkedvesebb lánya Fatima volt. Erről a Fatimáról vette nevét az a portugál falucska, amelynek határában történtek a 20. sz. eleji jelenések. A fatimai Mária tehát különösen is kedves lehet az arab világ előtt, hasonlóképpen a Peugeot-oroszlánhoz.
Ez lehet az az összekötő kapocs, amelyen keresztül közeledhetnek a kereszténységhez.
Lehet, hogy kicsit bonyolult a gondolatsor, de ettől még akár igaz is lehet.
Mindenesetre nagy szükség volna a két nagy vallás közeledésére, és egyfajta tisztuláshoz vezetne a mai gyakorlattal szemben, amely szerint a keresztények alja népség, amely vagy meghal, vagy adót fizet az igazaknak.
Ez a felsőbbséges hozzáállás csaknem ellehetetleníti az érdemi párbeszédet, ha jól értettem a cikket. Persze nem az én dolgom az emberek általános megigazulásának az elérése.
Inkább a fentiekben kifejtett párhuzamok miatt jutott eszembe.            
***
Az értelmező szótárban rákerestem arra, hogy a kutyákat miért nevezik blökinek. A szótár szerint szimplán hangutánzó a szó. Bennem meg fölsejlett, hogy nem kizárható a svábos eredet. Lehet, hogy a német szitokszóból – du blöde Hund (te hülye kutya) – keletkezett, mint ahogyan a blődli, a „kedves szamárság” is német.   

A mai evangélium Jézus betániai látogatásáról szól, amikor is a lábához kuporodó Mária a jobbik részt választotta, Márta pedig sürgölődött, zsörtölődött, sok minden nyugtalanította.
Amikor Kalkuttai Szent Teréz (Teréz anya) apácái felvetették, hogy megnövekedtek a tennivalóik, ezért rövidítsék le az imáikat, ő éppen az ellenkezőjét javasolta: Ebben a helyzetben fél órával tovább kell adorálni, épp a felgyülemlett gondok miatt. Tapasztalatból beszélt. A jobbik rész választása folytán elsimultak a gondok, vagy oldódtak a konfliktusok, elpárologtak a feltoluló tennivalók.    
Az Istenhez fordulást javasolta homíliájában a miséző is, saját megtapasztalásaiból kiindulva. Megerősíthetem, a dolog működik, ha a probléma megoldásához égi segítséget kérünk.  Saját erőfeszítéseinknél lényegesen jobb hatásfokú a Teremtőé. Már amennyiben elő akarja mozdítani kérésünk teljesülését. Nem minden válik ugyanis a javunkra.
Végül muszáj megidézni a 127-es zsoltárt: Pihentében is megad minden áldást annak az Úr, akit szeret.
***
Ma öt éves Domi. Isten éltesse! Domi több tűzoltóautó birtokosa. Jó művészies adottságai vannak, kifejezetten jobb féltekés, legalábbis szerintem. Ehhez képest évek óta tűzoltó alkar lenni.
***
Napok óta pakolok fel a FB-ra korábbi fotókat. Ezeket csak behajigáltam az albumokba, de nem tudtam egykor talpra állítani őket. Ennélfogva nem is mutattam meg senkinek. Ma ez lehetséges, sőt némi utómunkálatok is emelik képszerűségüket.
Mivel súlyomnál, koromnál és a hőség miatt ritkán mozdulok ki, egy ideig ezek a képek fognak dominálni.
Jelentem, fogyózom, így a jövőt illetően van esély újabb napi képek alkotására.