Mickey webnaplója

A Teremtés könyve harmadik fejezete a bűnbeesésről szól. Tudjuk, a kor nyelvén teszi ezt. A Tudás fájáról tép Éva, ad Ádámnak, ő is eszik belőle. Ekkor megnyílik a szemük és szégyellik meztelenségüket. Fügefából készített köténnyel leplezik pucérságukat. Isten is csinál nekik ruhát bőrből. Ettől kezdve Éva (havva=élet) és utódai várandósságuk terhei megsokasodnak, Ádám (= ember?) utódai verejtékezve keresik kenyerüket. Az (örök)élet fájához már nem jutottak, kizargattattak az Édenből. Éva kap egy biztatást, hogy a kígyó (a rossz) fejét széttiporja. Utalás a Messiásra (ősevangélium). Ennyi a biztatás. Olvasható még, hogy Éva vágyakozik férje után, aki azonban uralkodik felette.
Ha végigtekintjük az eltelt évezredeket, folyamatosan belebotlunk a kinyilatkoztatásban megfogalmazottakba.
Közöm a Ter 3-hoz.
Első lányunk neve Éva lett. Nem bántuk meg, reméljük, ő se.
A szégyenérzet ösztönösen az emberrel vele születik. (Egyik pelenkás unokánk félrevonul, ha szükségét végzi.) A pucérság természetessége kibillent a maga valóságából. Így vagy úgy, beleíratott az ember természetébe szemérmének takarása.
A társadalom két alapkérdése mindmáig munka: van, nincs, fárasztó, kikerülhetetlen. Emberek gyermekvállalása. Igen, nem, hány, miért? Nők a munka világában, férfiak otthon, nemek különbözősége, hasonlósága. Munkamegosztás, jövedelem-megosztás. Távmunka, nyugellátás stb.
A tudás fájáról szakítás miatt a jót és a rosszat megismertük.
Az élet fájáról nem sikerült eleinknek lopniuk. Így meghalunk mindahányan.
A szóhasználatban még él: a férfira mondott uram. (Nincs itthon az uram.)
Aki első akar lenni (úr) köztetek, az legyen a szolgátok – mondja a Mester.
Én ezt szoktam mondani: Ha valaki uralkodni akar, tegye. Uralkodjon saját magán. Ha bikaerős, akkor pláne fékezze meg ingerenciáit. Attól úr, attól lovag, attól nemes.
Ehhez képest a korábbi fejezetben Ádámnak segítőtársat keres és talál az Isten. Ő a nő.  
Mára felerősödött a vita, miszerint nincs úr és nincs segítőtárs, hanem partnerek vannak, amelyben a felek egyszerre urak, úrnők és segítőtársak.
Ezt látszik alátámasztani az a biológiai igazság, hogy a férfiakban találhatók női hormonok (idős korra a kiegyenlítődés felé tendálnak), s viszont, a nőkben is van valamennyi férfihormon, melyre ugyanez érvényes.    
Mindenesetre az Éden egyszer s mindenkorra becsukta kapuit, az angyal lángpallosa többé senkit nem enged be oda.
Mi pedig: nők és férfiak (= emberek), urak és segítőtársak (partnerek) együtt keressük az Isten országát, mert írva van, hogy minden szükségeset megkapunk hozzá.

Mostanában találkoztam a kelletett szó helyességének magyarázatával.  Ahogy ilyenkor szokás, Aranynál, Adynál fellelhető példákkal támasztják alá, hogy létező a szó, és jelentése van. A kelletik ige szenvedő alakú ige. A mai nyelvhasználatban nagyon ritka, de attól még létező. Kelletik a szülőktől láttamoztatni a füzeteket.
Ha pedig a kelletik él, akkor múltideje is szabályos. Igaz, hogy a mai emberből ez ama primitívségek képzetét hozza elő, mint a vakondokok és társai. Persze: kelletetetetetetett. Még mit nem! (Ez Karinthy rossz tanulóját hozza elő bennem, aki maga is „szenvedő szerkezet” lévén szenvedő igékben gondolkozik, hogy élete sanyarúságát csak, mint a rossz sorsától ráakaszkodottat, az elviselhetetlen elviselését mutassa meg nekünk, a passzív igékkel magától elidegenítvén, eltolván a történéseket.)
Ma reggel korán kelletett az órától ébreszttetni,
s a pályaudvarra általam magunkat kifuvaroztatni.
A rail-jettől elutaztattatni,
s Mosonmagyaróvárra megérkeztetni.
Itt vejünk által kelletett elfuvaroztattatni,
hogy házukba érvén tízéves fiuk általunk is meggratuláltasson.
Ehhez előzetesen kellő számú ajándékot kelletett felhalmozandani Tücsi által,
hogy Á.-nak kedvére és tetszésére leendjen ama sok holmi.
Tehát – miként említém – el lettünk utazva,  
vendégségben lettünk tartózkodva,
Á. füle meg lett húzva,
ajándékhalmaz át lett adva.
Mi jól el lettünk beszélgetve,
s délután haza lettünk utazva.
Fel lettünk jőve az emeletre,
be lettünk jőve a lakásba,
meg lett nézve a postám,
meg lettünk vacsorázva,
az általam készíttetett fotók meg lettek gusztálva,
néhányuk fel lett téve a FB-ra,  
posztom meg lett írva,
a macska fel lett mászva a fára,
és ezek után – ígérem – itt magyarul lesz beszélve.
Ma jó közelítésben 400 km tétetett meg általunk, s kellőképpen elfáradván rövidre kelletett fognom posztomat, hogy idő szakíttathassék fáradalmaim kipihenésére.
Ha megmacskásodott tagjaim helyreállítandván minden visszatér a rendes kerékvágásba, nekifogandok a tisztességes megfogalmazásoknak.
S ha egyszer megígérém, akkor az úgy is leend!  

Reggeli adorálás
Adtam, ami tőlem telt,
kaptam, ami Tőle telt…
Hátul sötét reverenda
elöl arany monstrancia.
Milyen pompás kontraszt!
De jó fotótéma!
Nem először láttam.
Sokszor konstatáltam…
A monstranciát eltették –
mint mindig –: „Arccal mifelénk”
a tabernákulumba… 
Immár az ajtó csukva,
csikorgón kulcsra zárva
Sötétben az árva.

Könnyű neki
Könnyű Ferenc pápának,
mert ő még fiatal:
még csak hetvenhét múlt,
Bezzeg nehéz nekem,
mert én már ez idén
hatvannyolc is leszek. 

rím kín
Kinin
Benin
Sztálin
Lenin
Putyin
Repin
Benzin
Out/in

Hány tojást tudsz megenni éhgyomorra?
A viccre adott helyes válasz idáig ez volt: Egyet. Mert a többit már nem éhgyomorra eszed.
Na, ez a vicc ma más értelmet kapott.
Az üzletközpontban a szokásos árért olyan apró tojásokat lehetett kapni, hogy az egyiket csak segédeszközzel tudtam kiemelni a papírrekeszből, mert a papírmaséfészekből csak a vékonyodó része állt ki, amit mindhiába igyekeztem megfogni: kicsúszott a kezemből. A vicc kiagyalójának üzenem: ebből a tojáskából négyet simán megettem éhgyomorra.

Blogom nem akar hittanná alakulni. Naponta azt írom ide, ami foglalkoztat, s aminek a lejegyzését fontosnak tartom. Ma a Marana tha c. lapban tallóztam, és Jean-Marie – ahogy egymás között nevezik a franciák Vianney Szt. Jánost – megfogalmazásainak egyik gyöngyszemét osztom meg, adózva vele az arsi plébánosnak.
– „Gyermekeim! Föl se tudjuk fogni Istennek irántunk való nagyságát, amellyel a bűnbánat szentségét alapította. Ha azt a kegyelmet kaptuk volna, hogy bármit kérhetünk Krisztus urunktól, sosem gondoltunk volna rá, hogy ezt kérjük. De ő előre látta gyöngeségünket, és szeretete arra vitte, hogy megadja azt, amit kérni sem mertünk volna. Vegyétek a Szentlelket! – mondja tanítványainak. Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer. Azaz az Atya irgalmas szeretetét tanítványaira bízta, akik mindent otthagytak Jézusért. Rajtuk keresztül Isten irgalmas megbocsátó szeretete most is közöttünk van és ragyog a világra” … Számunkra a gyóntatószék bejárata a mennyország kapuja – teszi hozzá a cikket jegyző †Csernáth Zoltán.
Ugyanitt olvasok egy cikket, amely Max Planck Nobel-díjas német fizikust idézi. Planck halálakor magam egy éves voltam, így némileg kortársamnak is tekinthetem őt. Jöjjön akkor egy rövid eszmefuttatás tőle, melyet Firenzében adott elő.
– „Materialista világképünk teljességgel téves és visszás. Anyag önmagában nem létezik. Az anyag csak egy erő, amely elektronok és protonok láthatatlan bolygószilánkjait fogja össze annak az atomnak mikroszkopikus naprendszeréhez, amely minden látható anyag láthatatlan építőköve. Mivel azonban sem intelligens, sem örök erő nem létezik, mögötte egy tudatos szellemet kell feltételeznünk. Mivel azonban önmagában szellem sem létezik, hanem szellemi lényhez kell tartoznia, szellemi lényt kell a mulandó anyagvilág mögött feltételeznünk. Mivel azonban szellemi lény sem lehet önmagából eredően, hanem létét csak egy teremtőnek köszönheti, ezért hát mi kutatók ma elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol az emberiség korábbi gondolkodói már mindig is voltak: Istennél és a teremtés igazságának és valóságának isteni eredeténél! … Mindenütt Isten van jelen, keretet adva a mikro- és makrokozmosznak. … Ez avatja mindenhatóvá. ”
Róluk:
Vianney  alig volt képes pappá lenni csekély szellemi adottságai folytán, ám utóbb világos és lényegre törő prédikációival s szakadatlan gyóntatásaival Fr-o.-szerte ismert lett. Ars település lakossága pedig megszentült az ő aszkétizmusa, imái hatására. (PS.: Arsba látogatásunk alkalmával Estelle-ke unoka elhagyta maciját. Ő sírt, mi kerestük, s megtaláltuk. Egy ablakpárkányra csücsültette a becsületes megtaláló.)
Max Planckot nem mutatom be. Mindenki ismeri.

Elmegyünk az OEP-nek magánvállalkozásban dolgozó rendelőbe. Mivel nyolctól van rendelés, és az előjegyzésünk is nyolc órára szól, háromnegyed nyolckor már ott vagyunk. Az ambulancia nyitva, és tizenöten ülnek az előtérben. Ennyi rendelőhelyiség nincs is az épületben. Akkor meg mit keres itt ennyi ember? Nyolcig semmi. Nyolc óra tízre megkávéznak a vállalkozó orvosok. Nyolc 20-kor másodikként fogadják T-t. Kifelé mondom neki: Jobb helyeken ezek éhen halnának, mert senki nem tűrné ezt a fajta trehányságot.
Várakozás közben ráértem nézelődni.
Kartonrendszer van – külön-külön dossziékban mindenkinek az anyaga.
Olcsóbb, mint a számítógép?
Biztos nem.
Gyorsabb?
Biztos nem?
Hát akkor meg?...
Hazajövünk. 
Mindketten csipke-hibiszkusz teakeveréket iszunk.
Ha megforralom a teavizet, hatástalanítja a benne lévő csipkebogyó C-vitaminját. A csipkebogyót hidegvízben kell áztatni.
Ha nem forralom fel a vizet, nem oldódik ki a hibiszkusz hatóanyaga a filterből.
Akkor – kérdezem – szakemberek hogyan társíthatják a kétféle tea-alapanyagot ép ésszel.
Egy logikus oka lehet, és ez nem túl vigasztaló. A tasakokban lévő vacak, se nem hibiszkusz, se nem csipkebogyó, csak annak látszó aroma fűrészporba keverve. Legjobb kihűlés után citrom levével feltupírozni.
Muszáj magamat plagizálni: Ez a világ nem tökéletes.

Olvasom a fb-on: „Április 6-án megráncibálnád Kövér László bajszát? Nyomj egy like-ot!” No, nem nyomok. De megakadt a szemem ezen a megráncibáláson. Olyan, mint egykori kolleginám szótorlódása, a flacni. Alighanem ösztönösen vonta össze a faxnit a flanccal mondván, hogy vendégei jönnek, de nem tervezi, hogy nagy flacnit csinál belőle. Azaz flancos faxnit.
A Kövér bajusza esetén ez így alakul: megcibálni+ráncigálni=megráncibálni. Nem rossz.
A szóösszevonás komoly téma, a vikipédia kialakulásának, képzésének több módját ismeri:
- szóösszevonás:
magán+szektor= maszek (
mozgókép+vetíítő=mozi (Heltai Jenőtől)
viszont+látásra=viszlát
tud+szoc= tud. szocializmus
mat+fiz=matematika-fizika szak  
műv+töri=művészettörténet szak
szám+tech=számítástechnika
könnyű+elméjű=könnyelmű
gyújtó+fa=gyufa
zengő+tambura=zengura – zongora
 - szóalakvegyülésre példák:
ordít+kiabál=ordibál
csokor+bokréta=csokréta
zavar+kerget=zargat
rémít+Ijeszt=rémiszt
- szóösszerántásra példák:
híg+anyag=higany
cső+orr=csőr
rovátkolt+barom=rovar (tipikus nyelvújítási szó)
levegő+ég=lég
citrom+narancs=citrancs
motor+hotel=motel
csatorna+alagút=csalagút
Hirtelen ennyi. De egy rokoni sajátos összevonást is ide „rántok”. Unokatesónk nem tudta, hogy teáját bögrébe vagy findzsába kapta. Ránézett és megállapította, hogy ez tulajdonképpen egy figre.   

Ma, hamvazó szerdán indul a nagyböjt, hogy másfél hónap múlva húsvétba torkolljon. Hamvazószerdától egy ív húzódik a feltámadásig. De ez az ív nem ballisztikus pályára emlékeztet, hanem egy exponenciális görbe emelkedéséhez. Indul saját semmiségünk felismerésével. „Emlékezz, ember, hogy porból vagy, és visszatérsz a porba.” – hangzik a szokásosan alkalmazott egyik formula, miközben homlokunkat barka hamujával illeti a pap. De van egy másik formula is, mely így szól: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban.” A kettőből csak az egyiket mondja a hamvazó. Az előbbivel minden embernek egyet kell értenie. Evidencia, hogy a bolygó anyagából vett testünk oda tart vissza, ahonnan eredt. A másik a híveknek szól, hogy igazítsák életüket Krisztus követésére, és megigazulásukról adjanak számot, azaz életpéldájuk mutasson fel krisztusi értékeket.
Pont.
A hosszú időszak a bűnbánat és megbocsátás időszaka, amely végül Krisztus kereszthaláláról bőségesen megemlékezve feltámadásába lendül. Ez a végpont, hisszük-nem hisszük: van. Pál a következőket fogalmazza meg: Ha Krisztus nem támadt fel, akkor mi sem fogunk feltámadni, és szánalmasabbak vagyunk minden más embernél.
Elgondolkoztató. Nemde?  
A húsvét éjszakai mise során hangzik fel az lelkes dallamú gregoriánének, ami tegnap eszembe jutott: „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat!” Mit jelentenek?
Krisztus győz, azaz legyőzte a halált.
Krisztus uralkodik. Az Ő uralkodásának alapja a szolgáló szeretet. „Aki első akar lenni köztetek, legyen az utolsó.” Aki uralkodni akar, az elsősorban saját magán uralkodjon, s legyen környezete szolgálatára.
Krisztus parancsol! Ugyan mit parancsol a Mester?
A legegyszerűbb dolgot, amit mégis nagyon nehéz teljesíteni gyengeségeink miatt:
Szeressük Istent teljes szívünkből, teljes lelkünkből és minden erőnkből; szeressük embertársainkat úgy, mint saját magunkat.”
Egyszeri hallásra megjegyezhető.
Nem?  

Marik József naponta feltesz a fb-ra egy tövid eszmefuttatást. Angolból fordítják lankadatlan szorgalommal, és osztják meg azokkal, akik spirituális érdeklődésűek, keresők, s egyáltalán mindenkinek, aki fogékony az efféle dolgozatok iránt. Az eredeti angol: Daily Hope by Rick Warren, s MP blogja pedig: napiremény.blog.hu.
Az anyagok nem találnak egyforma intenzitással célba, de a maival olyan könnyen azonosulok, hogy szívesen megosztom azokkal, akik olvassák anyagaimat. Írhattam volna magam is. Hát íme:

Egyetlen kapcsolat sem működik kegyelem nélkül. Ez az örökké tartó szeretet! Muszáj néha engedékenynek lenned másokkal, és el kell tudni engedni dolgokat.
A Biblia azt mondja, "A szeretet soha nem türelmetlen." (1Kor 13,7a GW) Ennek a versnek egyik magyarázata az, hogy "belenyugodni bármibe". Egy másik fordítás azt mondja, "türelmesen elfogadni mindent". Az Új Jeruzsálemi Biblia fordítása pedig azt mondja, "mindig légy kész engedményeket tenni". Elnézőnek kell lenned, amikor mások hibákat követnek el.
Az a görög szó, ami azt jelenti, hogy "mindig türelmes", szó szerint azt is jelenti még, hogy "tetővel fedett". Vennél olyan házat, amin nincs tető? Persze, hogy nem. Nem lenne semmilyen védelem a széllel és az esővel szemben. A tető befedi és védi a házad.
Ugyanígy a türelmes és kegyelmes szeretet befedi a kapcsolatot és elnéz a másiknak dolgokat. Miért olyan fontos ez?
Azért, mert nem vagy tökéletes, és a házastársad sem az. És a barátod sem tökéletes. Két nem tökéletes embernek sosem lehet tökéletes kapcsolata. Nincs tökéletes házasság vagy tökéletes barátság, úgyhogy hagyd abba a további keresgélést.
A Róma 3,10 azt mondja, "Senki nincs, aki mindig a jót cselekszi, egy sincs." A Biblia még azt is mondja, "Ha azt mondjuk, egy bűnünk sincs, csak bolondot csinálunk magunkból és elutasítjuk az igazság elfogadását." (1Jn 1,8 LB)
Irgalmasnak és elnézőnek kell lennünk egymás iránt, mert a megbocsátás kétirányú utca. Nem kaphatod meg azt, amit te sem vagy kész megadni más embernek.
Ha hosszan tartó szeretetet akarsz, meg kell tanulnod engedékenynek lenni másokkal, amikor hibáznak. Ezt hívjuk kegyelemnek vagy irgalmasságnak.
***
De hogy a magam gondolataiból is álljon itt egy.
A tévében nem az első háború résztvevőinek arcait látom. Ezek az emberek nem szedett-vedett csőcselék, hanem gondolkozó felnőttek képzetét keltik bennem. Nyilván nem homogén értelmiségiek alkotják a sereget, de bunkók nem képesek kezelni a modern haditechnikát. A kérdések kérdése: Hogyan képesek benyalni azt a szószt, amelyet érdekhajhász politikusok, s háttérben meghúzódó pénzmágnások akasztanak a nyakukba, próbálnak beletömni a fejükbe. Túl azon, hogy bőrüket viszik vásárra, otthagyva hivatást, családot, gyerekeket, valamiért képesek életek kioltására, miközben kiteszik magukat is az életveszélynek, a halálnak vagy a  rövidebb-hosszabb ideig tartó szenvedéseknek.
Ha pénzért teszik, akkor is rosszul teszik.
(A kérdésre némileg válaszoltam a közelmúltban a tudás és szeretet c. posztomban.)

Két komolyabb téma kifejtése után lazítok. Egy kis ujjgyakorlat annak a megértésére, hogy a magyar se könnyű nyelv. És most nem a szereteteteket-féle szavakról szólok, hanem a nagyon hasonlókról. Az angol szinte csak egytagú szavakkal operál, a kínai ugyanazt mondja, s a szó zeneiségére bíz olykor tizenhat-féle jelentést.
A magyar se kivétel. Évtizedekkel ezelőtt elméláztam azon, hogy a hangok szón belüli sorrendjének a permutációja hogy megnövelné a közlési lehetőségeket. Persze akadna közöttük mássalhangzó-torlódás, elveszejtve szóalkotásunk jellegzetességeit. Mindenesetre azt mutatja, hogy ahogyan a négysoros dallamok (zenei periódusok) száma végtelen, gondoljunk csak a népdalok százezreire, ugyanúgy a hangzásbeli különbségeknek is végtelenül sok változata szunnyad lehetőségként.
Egyszer eljátszottam az elöl szóval. A permutációk száma 4 hang esetén 24. Ebből értelmesek a következők:
elöl (nem hátul)
elöl (fogból ideget)
elől (elfut valaki elől)
ellő (elpuskáz)
ellő (a fejük felett)
ellő (állat szülése)
lelő (lepuffant)
lelő (poént kifecseg)
leöl (állatot levág)
ölel (átkarol)
ő lel (talál)
öl el (hátravetve az igekötő)
öl le (u.az)
lő le (megöl)
L.L. ő-e? (kinek a monogramja LL?)
L.L-e ő? (csakugyan az ő monogramja LL?)
* * *
A szörnyű ukrán események hozzák elő belőlem: Megadom magamat: Engem egész egyszerűen „lefegyverez”, ahogyan az oroszok sebtében felléptek a „krími krimi” rövidre zárásában. („Szevasz, Topol!”)
A szavakkal való játékot itt elszegem, s csak néhány érdekességet írok ide, amiknek utánanéztem.
Ukrajna a FÁK tagállama, de csak laza szálon (társállam).
A szovjet időkben egy birodalom része volt Ungvártól Kamcsatkáig minden terület. Ezen belül voltak az SZSZK-k.
Hruscsov egy általam nem ismert okból a Krímet Ukrajna fennhatósága alá helyezte autonóm területként.
A félsziget az orosz haditengerészet fontos állomásozási helye.
Egy Budapesten aláírt memorandum garantálja Ukrajna területi függetlenségét.
Tudomásom szerint meglehetősen sok a maffiózó az országban.
Őrült sok pénzzel tartoznak a Gazpromnak.
Nem lehet az ott lakó népeket másikra cserélni, egy esetleges genocídium pedig iszonyú és embertelen.
Hosszú vajúdást jósolok a térségnek.
„Atyám, ha lehet, múljon el tőlem ez a pohár, de ne az én akaratom legyen meg, hanem a Tiéd!”
Imához!

Szerintem nagy téma. Mindenkihez köze van, mindenkinek köze van hozzá.. Mindent és mindenkit befolyásol. Érintéssel megmenthető a másik. Érintés nélkül aligha.
Szerettem volna, ha segít kibontani az Internet. A google-kereső több ezer tételt kínál. Megnézem az elsőket. Fele pornóképeket ad. Fele viszont figyelemreméltó. Pl. B. utolsó levele. Roppant finom és árnyalt megfogalmazás. Vagy a masszázsok, a csecsemők érintéséről írottak, érintések, amelyek kihatnak az ember egész további életére.
Ám én többet szerettem volna megtudni. A lelki érintést is, mely ugyanúgy hat a további lelki életre, mint a testi a testi megelégedettségre. A Lélek ujja. Lehet, hogy a katolikus keresővel többre megyek. Ez a Konkordancia. Legalább az újszövetségit megnézem. Íme:
Jézust érintik mások
Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok.
Ki és miféle az, aki megérinti (a bűnös asszony).
Aki Jézust érintette, meggyógyult, legalább ruhája szegélyét érinthesse (a vérfolyásos)
Ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére… Nyújtsd ide az ujjadat, Tamás.
Jézus érint másokat
kérték, hogy érintse a vakot
Jézus a süket fülébe dugta az ujját
megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét
Ószövetségi felfogás: A testi érintés közönséges.
Jelenések k. A megváltott 144 000, akik asszonyt nem érintettek, szüzek maradtak.
Jézus érintése a Szentlélek érintése is
Isten ujjával űzöm ki a gonosz lelkeket
Az érintés a kapcsolatteremtés eszköze.
Legalább az ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a pokolban szenvedőt. 
Az érintés biológiája.
Musculus correptum pili – jön elő ötven év távlatából a biológiaórán tanult kifejezés. Szőrfelállító izom. Az emberi testet jószerével mindenütt szőr fedi. Ezek jó része alig látszik. Pihék csupán. Ám minden egyes szőrszálhoz izmocska járul. Adott esetben – pl. hidegben feláll a szőr az ember hátán és mindenütt. Didereg és libabőrös lesz. Mert a Musc. corrept. p. seregestül működésbe lép. Felállítja a szőrszálakat, hogy távolabb tartsa a szőrerdő a hideget. Ugyanígy ezek a finom bolyhok idegingerületet is továbbítanak (az agyalapi mirigyhez?). A lényeg, hogy a legfinomabb érintésre is reagálnak, megfelelő idegi választ kiváltva az agyból. Ezek az érintések okozta érzések többnyire kellemes érzületet váltanak ki abból, akit megérintett embertársa. Így jutunk el az érintés, az érintkezés gyógyító, mentálhigiénés jelentőségéhez.Az érintés mindenképpen behatolás a másik ember személyes terébe. Ez a viszonyukat illetően kétféle. Akart vagy akaratlan. Van, aki senkinek az érintését nem tűri el. Még az Isten érintését sem. Az érinthetetlen nem képes kapcsolatfelvételre. Pária. Érinthetetlen.
Visszatérve az érintéshez – az istenember érintése egyértelműen gyógyítónak bizonyul. Kinek nőgyógyászati problémáját, kinek szervi csököttségét, kinek pedig lelki betegségét gyógyítja meg Jézus érintése – a ruhaszegélyének érintése (utóbb a Péter árnyékával való közösség) is (vö. ApCsel 5,16).          
Na jó.
Zárásképpen megkeresem B. sorait, de mert publikálásukra nincs felhatalmazásom, csak a reklám kedvéért idézek belőlük:
„Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Könnyű a Napnak, mert nem kell szólnia ahhoz, hogy a pirkadat pírjával reményt öntsön a szívünkbe, sem a virág szirmán a harmatcseppnek, hogy parányi ékkőként beragyogja a lelkünket. Egyszerűen csak vannak, nem tesznek semmit és létük csodája önmagunk csodájának felismeréséhez segít. 
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. De mit tegyek – ha nem érinthetlek szellőként, sem friss forrásvízként s nem vethetek rád óvó árnyékot, mint a dúslombú fa? Ember vagyok, és fizikai valómban nem lehetek ott, ahol vagy, hogy megérintselek a tekintetemmel, a hangommal vagy a kinyújtott kezemmel. ... Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak, és az érintéshez nincs más eszközöm, csak a szó. A szó, amely túl van a tér és idő határán, és a csendből forrásozik…”